Központ
2017. október 23. hétfő, Gyöngyi
Eső
Ma
Eső
Eső
Holnap
Eső
Helyenként felhős
Szerda
Helyenként felhős

Felújítanák a Kultúrpalota külsejét: Az esetleges ballépés nem marad következmény nélkül

Pál Piroska január 15, 2016 Társadalom

A Kultúrpalota teljes körű külső felújítását tervezi a Maros Megyei Tanács a Regionális Operatív Program részeként kiírásra kerülő pályázat kedvező elbírálása esetén. A szakemberek szerint az idén 103 évet töltő, Vásárhely emblematikus épülete restaurálásra szorul, mert az idő múlása, de a kombinátos levegő, az erős szél, illetve a felszerelt díszkivilágítás is rombolta az épületet. Ugyanakkor úgy vélik: nagyon fontos, hogy elkerüljük a Kolozsváron történteket, ahol a napokban feszítővassal estek neki az A-kategóriás műemlékek díszítőelemeinek lebontásához.

kultur2

A szakemberek dolgoznak már a terveken

Szabó Árpád, a Maros Megyei Tanács alelnöke elmondta, hogy a műemlékek megtartása és konzerválása érdekében ír ki majd pályázatot a Regionális Operatív Program, és a megvalósíthatósági tanulmányon már dolgoznak a szakemberek. „A terveket Keresztes Géza műemlékvédelmi szakmérnök készíti, emellett Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója is részt vállal a munkában. Hozzáértő, elismert személyek végzik majd a restaurálást” – mondta Szabó.

kulturEZT

A megyei önkormányzat alelnökétől megtudtuk, hogy rendkívül komplex munkálatokat kell lebonyolítani: hull a vakolat, a fedélszerkezet javításra szorul, mert csorog be az eső, de a pince drénezését és javítását, a könyvtári lépcsőház helyreállítását, a padlás szigetelését, az orgona felújítását is magába foglalja a megvalósíthatósági tanulmány. „A szakemberek régi kérelme a palota külső restaurálása, mi pedig vissza akarjuk adni az épületnek eredeti szépségét” – szögezte le.

Lentről sejtelmünk sem lehet az állapotokról

Oniga Erika művészettörténész, a Kultúrpalota „szakértője” lapunknak elmondta, hogy az épület külső homlokzatainak a felújítása teljes mértékben indokolt, hiszen a több mint 100 éves, A-kategóriás műemlék „köntöse” ismereteink szerint csak egyszer volt felfrissítve, az 1960-as években.  Valószínű akkor is csak a vakolatot, a színezést érintették a munkálatok. „Elsőre talán kevésbé szembetűnőek a Kultúrpalota felújításra szoruló részei, de alapos vizsgálódás során komoly károsulások azonosíthatók: a tönkrement csatornák miatt sok helyen esővíz áztatja a falakat, s mint tudjuk, 2013-ban a főhomlokzat egyik erkélyének egy méretes darabja napközben a járdára hullott. Ugyancsak az esővíz rossz levezetése okozza a főhomlokzat nagyméretű mozaikjának a faltól való eltávolodását is. Lentről nézve sejtelmünk sem lehet, hogy e művészettörténeti, iparművészeti szempontból nagyon értékes műalkotás milyen állapotban van” – nyilatkozta Oniga. Hozzátette: a falak megerősítése, a repedések kijavítása mellett a nyílások sokat használt asztalosszerkezetei, a főbejárat művészien megmunkált, ám hiányos fémrácsai, a megmaradt acélredőnyök, a málladozó, kőből faragott portrék értéküknél fogva gondos odafigyelést igényelnek.

kulturp5

Keresztes Géza a tanulmány készítője

Keresztes Géza műemlékvédelmi szakmérnök, a megvalósíthatósági tanulmány készítője is azon a véleményen van, hogy indokolt a szecessziós épület felújítása. „Amikor 2007-2009 között a palota belsejét javítottuk, arról szólt a megállapodás, hogy az épület külső részét is restauráljuk majd, elengedhetetlenül a tetőszerkezetet, mert becsorog a víz. A tetőt Zsolnay-cserép borítja, amelyből a 3-4 évvel ezelőtti szélvihar sokat elsodort, lepotyogtak a járdára és széttörtek, emiatt ázik a padlás, és beázás fenyegeti a teljes épületet. Ugyanakkor a homlokzatot, leginkább a harmadik emeletet kell helyreállítani, hiszen az ottani csempeborítás a kombinátos levegő miatt tönkrement. A Tükörterem vonalában lévő szobrok is össze vannak törve, a savas eső köveztében tönkrementek, de a díszítővilágítás is ártott a tetőszerkezetnek” – mondta el Keresztes, aki hozzátette, ha nem végzik el ezeket a munkálatokat, a műemlék állagát veszélyeztetik. Mindemellett az épített műemlékállományt a tulajdonosok a törvény értelmében fel kell újítsák, így az önkormányzatnak kötelessége a palotáról gondoskodni. „Kár lenne, ha az eddig elvégzett munkák kárba mennének” – állapította meg a szakmérnök, amivel Oniga is egyetértett: „Marosvásárhelyen sok a felújításra, vagy akár a megmentésre váró műemlék épület. A Kultúrpalota azonban mint nemzeti és nemzetközi szinten is elismert összművészeti alkotás, kiváltságos helyzetben van, ezért kötelességünk vigyázni rá.”

„A ballépésnek következménye lenne”

Mint tudjuk, a homlokzatot értékes domborművek díszítik, és nem példa nélküli a történelemben, hogy ezen értékes darabok közül restaurálás során „eltűnt” néhány. Oniga felvetésünkre azt válaszolta, hogy bízik a leendő munkavezetők, szakemberek és döntéshozó testületek józan gondolkodásában, illetve jóindulatában. Ámbár a Kultúrpalota olyan széleskörű figyelmet és szakmai támogatottságot is élvez, hogy bármilyen szubjektív ballépés következményt vonna maga után.

kulturp4

Elkerülni a kolozsvári esetet

Kolozsváron a napokban a helyi önkormányzat kérésére brutális módon díszítőelemeket távolíttattak el A-kategóriás műemlékekről, így adódik a kérdés, hogy szerencsés-e ezidőben ilyen tervvel előrukkolni. Oniga szerint idővesztegetés nélkül tennünk kell a műemlékek szakszerű felújítása, állagmegóvása érdekében. „Ugyanakkor a Kolozsváron történtek elkerülése miatt is nagyon fontos, hogy olyan megyei elöljárót, városvezetőt, önkormányzati képviselőket válasszunk, akik kellő érzékenységgel viszonyulnak ezen ügyekhez, és lehetőségeket is biztosítanak az épített örökségünk megóvására, hiszen, ahogy Daniel Ramée fogalmaz: Az építészet a tér igazi zenéje”.

Kultúrpalota külső leírása

kulturp

Mint ismeretes, a Kultúrpalota 1911 és 1913 között épült. Az épületet a Bernády György polgármester által felkért budapesti Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte. Az ablakokon magyar mondák jelenetei elevenednek meg. A tetőt kék, vörös és fehér cserepek fedik, melyeket a híres Zsolnay-gyár készített.

A harmadik emeleti szinten, a külső homlokzatot Körösfői-Kriesch Aladár Hódolat Hungáriának című mozaikja díszíti. Középen Hungária allegorikus nőalakja ül a trónon, fején a magyar korona és kezében kard található. A mozaik két oldalán sisakos Frany von Tuck és Gustav Klimt Pallasz Athéné áll. A baloldali angyal kezében Marosvásárhely címerét és a jobb oldali pedig Mátyás király címerét tartja.

A főhomlokzaton a szobrok és reliefek kőből és bronzból készültek, ezt még nemzeti panteonnak is nevezik. Az első emeleten elhelyezkedő Tükörterem négy rézdomborítású félkupolákkal díszített íves ablakok mellvédjén magyar írók arcképei tűnnek fel (Kazinczy Ferenc, Tompa Mihály, Kemény Zsigmond stb.). A négyeskapu felett lévő négy bronzrelief Szent Erzsébetet, Bolyai Jánost és Farkast, Aranka Györgyöt és Erkel Ferenc Bánk bánját eleveníti meg. Az oldalhomlokzaton félköríves záródású mozaikok találhatók és Farkast, Aranka Györgyöt és Erkel Ferenc Bánk bánját eleveníti meg. Az oldalhomlokzaton félköríves záródású mozaikok találhatók.

Share Button
Ennyien olvasták: 514

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.