Központ
2017. augusztus 23. szerda, Bence
Helyenként felhős
Szerda
Helyenként felhős
Derült
Holnap
Derült
Derült
Péntek
Derült

„Ha egy nemzetet lelkileg összezúznak, nehéz felemelkednie”

Nemes Gyula augusztus 29, 2016 Társadalom

Augusztus 20-án Makfalva község önkormányzata, Csókfalva, Székelyszentistván és Atosfalva történelmi egyházai szervezésében került sor államalapító királyunk ünnepére, a 22. Szent István napra. Ennek keretén belül volt ünnepélyes székelyzászló-felvonás, fényképalbum-bemutató, ökumenikus istentisztelet, kopjafaavatás és tudományos-történelmi előadás az 1916-os román betörésről. Ez utóbbit dr. Raffay Ernő történészprofesszor tartotta, akinek egyik felmenője éppen Csókfalváról származott. A programsorozat után arra kértük a vendéget, beszéljen olvasóinknak a Trianoni diktátumról, annak esetleges felülvizsgálatáról, és fejtse ki véleményét az éppen aktuális gazdasági és migránsválságról.

Raffay Erno kep 1

Dr. Raffay Ernő a magyarországi  rendszerváltás alatt és után országgyűlési képviselő, az Antall-kormányban a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára volt. A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karáról vonult nyugdíjba a közelmúltban. Egyik legfontosabb kutatási szakterülete a Trianoni diktátum. „A háborúkat, amióta van nemzetközi jog, a harcok elülte után mindig békeszerződéssel zárják le. Az 1920. június 4-én aláírt Trianoni szerződés, amelyet mi, magyarok a Horthy-korszakban békeparancsnak mondtunk, most simán diktátumnak nevezünk, nemzetközi jogilag egy szabályos egyezmény volt. Ez a Trianoni békeszerződésnek nevezett diktátum azonban nagyon különbözik a többi ehhez hasonlótól, mert aránytalanul sújtotta a Magyar Királyságot. Az első világháborúnak két nagy vesztese volt: az Osztrák-Magyar Monarchia és a Német Császárság. Németországtól a terület 8%-át és a lakosság 11%-át vették el. Magyarországtól ezzel szemben a lakosságnak 65%-át és a területnek, – ez a megdöbbentően aránytalan, ami soha nem fordult elő 2 000 év alatt – 71,3%-át. Ráadásul a szomszédok már korábban, a szerződés aláírása előtt megszállták Magyarországot és kirabolták. Ezenkívül pedig a magyarokat először is a tárgyalásokra nem hívták meg, és amikor meghívták, akkor sem tárgyaltak velük” – mondta el a történészprofesszor.

„A magyar állami vezetők lemondtak a revízióról”

A továbbiakban afelől érdeklődtünk, hogy lett volna-e a második világháború után lehetőség a Trianonban elhatározottak újratárgyalására, és ha igen, ez miért nem történt meg. Valamint, ha a jövőben alkalom kerülne erre kiknek a támogatására számíthatna Magyarország. „Az 1947-es párizsi béke visszaállította az 1920-as trianoni határokat. Attól kezdve Magyarország számára jött a kommunizmus, a szovjet megszállás, a magyarság üldözése minden egyes szomszédban. Az 56-os forradalom után, 1958 tavaszán Kádár János, Kállay elvtárssal és más budapesti kommunistákkal romániai látogatást tett. Ismeretes Kádárnak vásárhelyi beszéde, de itt a Kállay elvtárs is mondott egy beszédet, amiben az volt, hogy helyes, amit a Kádár elvtárs nyilatkozott, hogy Magyarországnak semmiféle területi igénye nincsen – tehát mint magyar állami vezetők lemondtak a revízióról –, Kállay hozzátette, hogy mi azt látjuk itt, Romániában, Marosvásárhelyen, hogy a Román Kommunista Párt vezetésével példaszerűen megoldották a nemzetiségi kérdést. Ilyen körülmények között, mikor a magyar állam vezetői mondanak le róla, a revízió kilátástalan. Ma van három olyan nemzet Magyarországhoz közel, amely teljes mértékben mellette áll. Északról délre: Lengyelország 37,5 millió lakóval, Bulgária már az első világháborúban katonai szövetségesünk volt és Albánia. Zogu király 1912-ben gróf Apponyi Geraldine nevű lányt vett feleségül, az albán dinasztia félig-meddig magyar. Tehát volnának lehetőségek, csak hát ehhez komoly külpolitika kell” – vélekedik Raffay Ernő történészprofesszor.

Ma már nem a kormányok csinálják a háborút, hanem a hadiipar

Az éppen zajló történelmi, politikai eseményekkel kapcsolatban is karakteres véleménye van Raffaynak. Szerinte a kapitalista gazdálkodás a tőke-pénz hatalmát, annak a befektetését és a befektetéssel való haszonszerzést jelenti. Semmi mást. Mióta kapitalizmus van, azóta rendszeresek a válságok, azonban a recesszióból mindig van kibontakozás. Egy példát is mondott ezzel kapcsolatban: a XIX. század legnagyobb gazdasági válsága a kapitalizmus válsága volt 1873-ban. A hajdani Magyar Királyságban a cégeknek több mint a fele összeomlott. Amelyek nem omlottak össze, azok profitot tudtak előállítani mások összeomlásából. Ez a kapitalizmusnak a lényege, a munkások kizsákmányolása. Gazdasági válság volt az első világháború után is, a második világháború után is. De a hadiiparban is nagy potenciál van. Ha megnézzük az Egyesült Államok hadiiparát, minél többet háborúzik az Egyesült Államok, annál jobban gyarapodik tőkében, nemcsak alaptőkében, hanem magánvagyonban is az amerikai hadiipar. Egy idő után – és remélhetőleg a kapitalizmusnak ez okozza a halálát – már nem a kormányok csinálják a háborút, hanem a hadiipar. Az elmúlt tíz éven belül is volt egy nagy európai gazdasági válság. Nehéz eldönteni, ehhez megfelelő történelmi távlat kell, hogy a kapitalizmus az utolsókat rúgja-e, hisz az mindenből képes hasznot kovácsolni. Most azonban van egy másik válságtípus, ez a migráció. Ez vallási, etnikai, kulturális válság: a migránsok nemcsak Európát veszélyeztetik, hanem a kereszténységet is, és Európa gyökerei a kereszténységben vannak. Szent István király ezzel tetté naggyá a magyar királyságot. A legnagyobb veszély, ha egy nemzetet lelkileg összezúznak. Akkor nagyon nehéz felemelkedni, oda új generációk kellenek. A német kancellár azt mondja, hogy hozzunk be évente másfélmillió akármilyen vallású, akármilyen bőrszínű idegen embert, akik ráadásul muzulmánok, tehát egy harcias egyháznak a tagjai. Ez veszélyes Európára, Németországra nézve. Franciaország már elveszett, olyan, mint a bécsi állatorvos-tudományi egyetem előcsarnokában álló ló, amelyre a ló összes betegségeit rápreparálták. Ilyen ma Franciaország eszmei-lelki szempontból. „Én úgy látom Európát, mint az V. század második felében, amikor a Római Birodalom szétbomlott, építették a limest, volt fegyver, volt katona, volt bányászat, volt minden iparág a fegyverkészítéshez, de a birodalom lelkileg összeomlott. És ha ezt csinálják most Európával, akkor most Európa 476-ot ír csak 1600 évvel később” – fejtette ki véleményét Raffay professzor.

 

Share Button
Ennyien olvasták: 773

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.