Központ
2017. október 22. vasárnap, Előd
Eső
Ma
Eső
Eső
Holnap
Eső
Eső
Kedd
Eső

Hagyományos székely termékek értékesítése

Központ szeptember 12, 2016 Társadalom

Ár kontra minőség?

Az emberek imádnak pénzt költeni, legyen szó élelmiszerről, ruházatról, vagy éppen nyaralásról. Ennek egyik oka, hogy évtizedeken át hiánygazdaságban éltek, aminek eredményeként a 1990-es évek elejétől kezdve, ahogy bővült a piacon elérhető termékek köre, szinte mindent megvettek. Természetesen a lélektani okok is közrejátszottak ebben, hiszen az a pluszérzés, ami az agyban azt mondogatja, hogy „megvehetem ezt is, azt is” gondolattal párosult, valóban serkentőleg hatott.

a

Napjainkban olyan árubőséggel rendelkeznek az üzletek, amit korábban nem tudtunk volna elképzelni. Hegyekben ál a déli gyümölcs, az alapvető élelmiszerektől a luxuscikkekig, minden csak egy karnyújtásnyira van. Mindennapi akciókkal serkentik a cégek a fogyasztás növekedését, láthatóan eredményesen marketingeznek, tőkeerejüknek köszönhetően nagyon sokat reklámoznak, és gyakorlatilag azt csinálnak az árakkal, amit kedvük tart.

„Az emberek nem azt veszik meg, amire szükségük van, hanem amit akarnak!”

Le kell számolni azzal az illúzióval, amely szerint, ami nekünk tetszik, az másnak is jó, szükséges, kívánatos és pénzt ér. Persze sokkal inkább lenne szükség a szervezetnek olyan élelmiszerre, amely természetes összetevőkből készült, mégis nagyon sokan megveszik a tartósítószerekben gazdag „műanyag” kaját. Itt tevődik fel a kérdés, hogyha nem jó, akkor miért is?

Ennek legfőbb oka a tömegtermékek mögött felépített kiváló marketing, ott van például a „Pepsi generáció” ami nem létezett mindaddig, amíg ki nem találták, vagy egy amerikai cég érdekes marketingstratégiát alkotott meg. A vállalkozás főterméke a sós keksz, ami önmagában nem kifejezetten vonzó, hiszen senki nem úgy ébred reggel, hogy szaladni akarna a boltba érte. Ezt az emberi „szokáshiányt ellensúlyozzák” a marketinggel és azt mondják, hogy „mi nem egyszerű sós kekszet árulunk. Amit kínálunk, az a boldogság sós, zsíros illúziója”. Fura, de megélnek belőle.

Mit tehet az egyszerű székely ember?

Bizonygassa, hogy milyen jó és ízletes a sajt, amit megtermel? Semmiképpen se! Vessen be olyan fegyvert, amely ott van az emberek fejében, kezében, szívében, azaz szimpla marketing!

b

De kinek is szól a székely termék?

Van olyan, aki több száz kilométert is utazna a hagyományos ízekért és van olyan is, akinek helyben sem kell. Ebből kiindulva hiábavaló mindenkinek értékesíteni, mivel a piac nem egységes!

A piac, azon szegmense, aki az olcsó tömegcikket keresi, nem fogja eltartani a székely termelőket, így azokat a tulajdonságokkal és céllal rendelkező vásárlókat kell megtalálni, akiknek igényeik alapján egyedi sajátosságokat mutatnak fel. Ezek leginkább a kismamák, éttermek, panziók, na meg a hagyományos székely-magyar értéket tisztelők, követők. Ezek a csoportok tisztában vannak azzal, hogy áruk magasabb, mint az iparilag előállított áruházi termékeké, de nem tőrödnek vele.

Te milyen csalit használsz?

Horoggal, úszóval, szuper damillal, kiváló bottal csali nélkül horgászni pont olyan nehéz, mint amennyire sikeres terméket a rávezető fogás nélkül. Lássuk be, hogyha önmagában termék és termék között kell választani, akkor az ár és ár között fogunk dönteni. Napjainkban csali nélkül már nem lehet értékesíteni!

c

Az értékesítés eredményeként a székely terméket mint márkát különböző üzletágakon belül kell létrehozni, amiben egyértelműen megkülönböztethető.

Sokszor lehet hallani, hogy minden rendben a székely termékkel, csak az áruk elég borsos. A legfontosabb, hogy a vevő a terméket ne az árakon keresztül hasonlítsa össze más tömegtermékkel. A székely terméket nem kell bevinni az árháborúba, amit úgy lehet elérni, hogy a vásárlók problémájára, vágyaikra koncentrálunk. A vevő érezze, hogy legfontosabb problémáját, vágyait oldja meg az a bizonyos termék.

A külföldiek még mindig rácsodálkoznak, hogy „milyen nagy ez az Erdély!”.

A túró, amely Erdély egyik legmagasabb pontján készült, mindig megkülönböztethető és jól reklámozható lesz az átlaghoz képest, vagy az áfonyalekvár, amelyhez az áfonyát a legveszélyesebb medvék járta erdőből szedte, különleges lesz. Kit érdekel a nagymama lekvár, ami egy konzervgyárban készült, amikor olyant is vehetnek, aminek az alapanyagát veszélyes volt szedni.

Izgalom, különleges történet, legenda, legnagyobb, legmélyebb, leghosszabb, a leg… pozíciók megszerzése, ez kell a vevőnek. A szalámi, amit egy 250 éves azonos recept alapján készítenek, egy olyan faluban, ahol egykor Mátyás király járt, na, az igen, az biztos siker.

Timár Tímea

Share Button
Ennyien olvasták: 283

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.