Születésünktől kezdve életünk szerves része a tanulás. A gyerekek az önfeledt játék, mozgás, tapasztalás által észrevétlenül halmozzák a tudást, fejlődnek és olyan létfontosságú képességeik alakulnak ki, mint a mozgáskoordináció, kézügyesség és szociális készségek. Az oktatási rendszerbe kerülve ismerkednek a tanulás szervezett formájával, miközben egyre elvontabb és nagyobb mennyiségű információ elsajátításával kell megbirkózniuk. Sok esetben éppen azt nem tanulják meg, ami a legfontosabb lenne: hogyan kéne tanulniuk. Hatékony tanulásról, technikákról és a tanuláshoz való viszonyról beszélgettünk Csiszér Zsuzsával, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum iskolapszichológusával.
A tanulás komplex folyamat, elsősorban az információk befogadását és feldolgozását értjük alatta. Ennek szükséges eleme a memória, amely elraktározza, tárolja, adott esetben előhívja az információkat. A rövid távú vagy munkamemória az éppen aktuális információk tárhelye. Ahhoz, hogy minél hosszabb ideig tudjuk használni az információt, és beépüljön a hosszú távú memóriába, bizonyos feltételeknek kell teljesülniük. Csiszér Zsuzsa kifejtette, a megértés mellett fontos az integrálás, hogy a meglévő tapasztalatokhoz kössük az új tudást. Ezenkívül növeli az információ megjegyzésének valószínűségét, ha gyakran találkozunk vele, illetve ha érzelmi töltet kapcsolódik hozzá.
A bevésés módszerei: tanulási technikák
A tanuláselmélet az információfelvétel módjának sok szempontú megközelítésével különböző tanulási stílusokat, technikákat határoz meg. A bevésés módja szerint legáltalánosabban elkülöníthető kategóriák a logikus illetve a mechanikus tanulás. A logikus tanulás során értelmezzük, átlátjuk a tanulandó anyagrészt, észszerű, követhető kapcsolatokat teremtünk az információk között. Az iskolapszichológus szerint, bár nem ideális a tanulás mechanikus módja, ismertebb nevén a magolás, sokszor szükségünk lehet rá, ha olyan információkat kell elsajátítanunk, amelyeknek önmagukban nincs értelmük, de idegen kifejezések, adatok és versek rögzítésekor is ezt választjuk. A memória típusától és az egyéni beállítottságtól függően megkülönböztethető a vizuális, auditív, kinesztetikus és taktilis tanulási stílus. Csiszér Zsuzsa kiemelte, a vizuális típusnak nagyon sokat segít, ha áttekinthető vázlatot készít, amelyben átlátja az információk helyét, és képekhez tudja társítani ezeket. Az auditív típus a hallható információt jegyzi meg könnyebben, ezért az ilyen diák gyakran ösztönösen hangosan tanul. A dinamikus beállítottságú egyének számára fontos, hogy testközelbe kerüljenek a tananyaggal, ezért a tanulás kinesztetikus (mozgásalapú) és taktilis (tapintásalapú) formáit preferálják. A szociális szempontú megközelítés egy másik fontos alkati sajátosságot vesz figyelembe: hogy mennyire befele vagy kifele forduló valaki. A szakember kifejtette, egy extrovertált gyerek szívesebben dolgozik csoportban, könnyebben tanul olyan helyzetekben, ahol kapcsolatban van másokkal. Az introvertált típus könnyebben tanul, ha csend van körülötte, és minél kevesebb szociális inger éri. „Azt gondolom, hogy mind a két tanulási helyzetet mindenkinek jó megtapasztalni, mert szükségünk van arra is, hogy valamilyen gondolatot elmélyítsünk, kidolgozzunk, véleményt alkossunk, ahhoz kell az egyéni idő, a csend, ugyanakkor arra is, hogy kommunikáljunk, információkat cseréljünk, ötletbörzével serkentsük egymás gondolkodását” – tette hozzá a szakember.
A tanulás hatékonyságának növelése
Az iskolapszichológus szerint minél több érzékszervi benyomás ér egy információval kapcsolatban, annál stabilabban rögzül. Ezért nagyon hasznosak az iskolában a gyakorlati órák, amelyek során a tanulóknak lehetőségük van a tananyaggal kapcsolatba kerülni, törvényszerűségeit megérteni. Az érzéki tapasztalás mellett ugyanannyira fontos az aktív bevonódás is, hogy beszélhessenek a tananyagról, például elmagyarázzák azt egy társuknak. A hatékony tanulás másik kulcsmozzanata az önmotiváció. A szakember szerint a motivációt serkenti annak tudatosítása, hogy fontos a tanulás, a megállapítás, hogy miért fontos, és a lehetőleg pozitív érzelmek hozzákapcsolása. „Fontos, hogy annak az időnek, amit tanulásra szánunk, a nagyobb százalékát aktív felmondással töltsük. Például egy szöveges feladatot először átolvasok, majd az aktív fázisban megpróbálom kivázlatolni. Utána esetleg megint újraolvasom, és a következő szakaszban ránézés nélkül próbálom magamnak felmondani. Ez nagyobb erőfeszítés, és látszólag több idő is egy egyszerű újraolvasásnál, de sokkal hatékonyabb ” – részletezte Csiszér. A tanulási folyamatot érdemes ciklusokra osztani. Egyes elméletek szerint egy személy legtöbb huszonöt percig képes aktívan összpontosítani, de végső soron azt mindenkinek egyénileg kell kitapasztalnia, hogy mennyi ideig tud egy tömbben figyelni. A szakember szerint mindenképpen érdemes szüneteket beiktatni a tanulási ciklusok közé. „Ha egy adott időpontra szeretnék megtanulni egy anyagmennyiséget, hatékonyabb, ha előtte több idővel naponta egy picit foglalkozom vele, és hosszabb időre elosztom az ismétléseket. Egy kutatás megállapította, hogy három napon át nyolcszor ismételni kevésbé hatékony, mint hat napon át négyszer, s az még kevésbé, mint tizenkét napon át kétszer, tehát minél jobban elosztod, annál stabilabban rögzül” – magyarázta az iskolapszichológus. Alkattól függően azt is mérlegelni kell, hogy a nap melyik szakában tanulunk könnyebben, a szakvélemény szerint viszont a tanulási fázist követő alvás vagy pihenés nagymértékben segíti a bevésést.
Tanuljunk tanulni
A nekünk leginkább megfelelő tanulási stratégia kiválasztása esetén több szempontot is mérlegelnünk kell. A tanuláshoz való viszonyulásnak életkorbeli meghatározottsága van, fokozatosan jutunk el a konkrétumok világától az elvont mentális fogalmakig. „Az életkorbeli sajátosságokat mindenképp figyelembe kell venni, mert minél kisebb egy gyerek, annál nehezebben tanul elvont fogalmakat, és annál nehezebb pusztán mentálisan dolgozni információkkal. Minél konkrétabb az információ, minél inkább kötődik a cselekvéshez, tehát megéli, hogy azzal tesz valamit, annál jobban megtanulja, és annál motiváltabb is lesz. Később, ahogy nőnek a gyerekek, egyre inkább képesek aztán elvont szinten is műveleteket végezni az információval” – magyarázta a pszichológus.
A tanulási stílusnak ugyanakkor szorosan igazodnia kell az információ minőségéhez, hiszen nem mindegy, hogy irodalmat vagy teljesen más típusú elsajátítást igénylő matematikai feladatot oldunk. A szakember szerint a nagyobbaknak az önismeret segíthet típusuk azonosításában, az alapján, hogy melyik érzékszervüket használják dominánsan a tanulási folyamatban.
Kozma Ágnes
