Központ
2017. szeptember 20. szerda, Friderika
Zivatar
Ma
Zivatar
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Helyenként felhős
Péntek
Helyenként felhős

„Hóhér-ház“

Központ december 5, 2013 Társadalom

A város legrégibb polgárháza, a 350 éves múltra visszatekintő

„Hóhér-ház“

h5
 

Ennek a műemléknek már annyi neve volt, hogy felsorolni is nehéz. A lényeg mindenekelőtt talán az, hogy Vásárhely egyik legszebb barokk építészeti emléke. A tizenhetedik század kisméretű kúriáinak szép példája. A leírtakból tudjuk, hogy a selyei és szentlászlói Tolnai János ítélőmester építtette. Ez az egyetlen épület, amely megmaradt az egykori Nagyköz és környékének házai közül. A Központ e heti lapszámában erről a páratlan épületről mesélünk.

Hóhérok, kivégzések, rejtélyek otthona?

A Pálffy-ház, a Tolnai-ház, a Hóhér-háza, vagy, ahogy még nevezik: a Rejtélyek-háza 1885-től a Pálffy család tulajdonába került, s ezért Pálffy-házként is emlegetik. Egyszerű lakóház volt, mégis rémtörténeteket költöttek köré: hóhérokról, kivégzésekről és megfejthetetlen rejtélyekről szóló legendák színhelye lett. Azt, hogy a fent leírtakból mi igaz, és mi a képzelet szüleménye, senki nem tudja megmondani. Pál-Antal Sándor történésznek azonban meggyőződése, hogy egy hóhérnak semmi szín alatt nem lehetett háza Marosvásárhely központjában. A kutatók még nem tudják, hogy mikor épült, és hogy milyen szerepet töltött be a Pálffy család Marosvásárhely történelmében. Azt azonban nagy valószínűséggel tudni véljük, hogy a ház építésének munkálatait a kor egyik neves mestere, Türk Antal irányította, akinek a nevéhez számos erdélyi épület fűződik.

h1

A ház születése és stílusa

Ami a műemlék stílusát illeti, a fennmaradt dokumentumok is alátámasztják, hogy a Pálffy-ház mindig is magánház volt és nem középület. A leírásokból kiderül az is, hogy nehéz lenne besorolni valamelyik építészeti stílusba, így inkább azt írni róla, hogy majdnem-barokk épületről van szó. Egyesek azt állítják, hogy a XVII. században épült, de több szakemberrel beszélgetve a témáról, arra a következtetésre lehet jutni, hogy az építés a XVIII. századra datálható, vagyis pontosan arra az időszakra, amikor 1754-ben ide költözött a Királyi Tábla. Nagy valószínűséggel ekkor építették valamelyik magas rangú tisztviselő számára. Pálffy-háznak az utolsó tulajdonosáról nevezték el, és így maradt meg a köztudatban. Az, hogy ez a hóhér háza lett volna, egyértelműen új keletű elmélet. A mendemonda az elmúlt 15 évben kelt szárnyra.

h2

A homlokzatok díszítéséből nagyon kevés maradt meg

Szobái téglaboltozatosak, egy gyűjtőkéménnyel, törtsíkú, manzárdtetőzettel készült, zsindellyel fedve. A Nagyközre néző szoba kiugró, zárt loggiája a belsőnek meghitt hangulatot kölcsönöz, díszítését pedig a boltozatos mennyezetek stukkódíszei adják. Külső homlokzatainak falisávos díszítése, a loggia íves vonalú oromzati fala, valamint a bejárat feletti konzolosan kialakított védőtetőzete mind a barokk jegyeit viseli magán. Sajnos, a homlokzatok finom vonalú díszítéséből nagyon kevés maradt meg.

h3

Más forrás szerint a házat Bagolyvárnak is nevezik

A sáros, poros és vízmosásos közben a lakóházat a telek belső részén helyezték el, a lejtős terep előnyét kihasználva a pince a közre néző helyiségek alá került. A pincébe a bejárat az útról történt mindaddig, míg a századfordulón az utcát nem rendezték, az utcaszintjét süllyesztették. Mivel ez a művelet a lakóház állékonyságát veszélyeztette, a biztonságosság érdekében betonból magas támfalat készítettek az épület utcai homlokzata elé. Így a pince bejáratát megsemmisítették, a lakóház egy emelvényre került. A város polgárai találóan „bagolyvárnak” nevezték el a házat.

h4

Nem ítéletvégrehajtó, hanem: ítélőmester

A város meséi című könyvben egyértelműen kitűnik, hogy a szóban forgó épület egy ítélőmester tulajdona volt. Az erdélyi fejedelemségnek összesen két ilyen ítélőmestere volt, ami tulajdonképpen legfelsőbb bírát jelentett. Maga az ítélőmester szó hangzásában hasonlít az ítéletvégrehajtóhoz: mindkettőben benne van az ítélet szó, és a leírtak szerint az a meggyőződés, hogy valaki tévesen fordította le. Lévén, hogy így igazi szenzáció lett belőle, a megnevezés gyorsan elterjedt Vásárhelyen. Ez az egyetlen magyarázat erre. Megemlítendő még, hogy létezik egy olyan felvetés is, miszerint a ház első tulajdonosát, Tolnai János bírót hóhérnak nevezték, mert szigorú ítéleteket hozott.

Sok minden még feltárásra vár: kilencven után senki nem igényelte vissza a házat

A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök által összegyűjtött dokumentációkból kitűnik még az is, hogy a bírósági végrehajtókat a feudális világban sehol nem kedvelte és nem fogadta be a közönség. Ennek köszönhetően valahol a település peremén laktak. Erre máskülönben rengeteg példa van, és hihetetlen az, hogy Marosvásárhely kivétel lett volna ez alól, és a hóhér bent lakott volna a városközpontban.

Egy másik adatgyűjtésből megtudtuk, hogy az épület utolsó tulajdonosáról, Pálffyról nem tudni szinte semmit. Az, hogy milyen szerepe volt a város életében, még feltárásra vár. Az viszont tény, hogy a kilencven után senki nem igényelte vissza az épületet, így ez előbb a város, majd pedig a Művészeti Egyetem tulajdonába került.

Láthatóan gyönyörűen újjáépítették, sok pénzt költöttek arra, hogy visszaállítsák eredeti küllemét, és most az említett egyetem Zeneművészeti Kara működik benne.


(a régi fényképért köszönet Madaras Józsefnek)


Share Button
Ennyien olvasták: 288

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.