Központ
2017. november 20. hétfő, Jolán
Havazás
Hétfő
Havazás
Havazás
Holnap
Havazás
Eső valószínű
Szerda
Eső valószínű

Hosszú az út a labortól a gyógyszertári polcig

Pál Piroska november 6, 2017 Társadalom

A gyógyszerkutató véleménye a homeopátiáról

Dr. Pintér Erika a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát, majd a Gyógyszertani Intézetben kezdett dolgozni. Ott olyan kiváló szakemberrel találkozott, mint Szolcsányi János professzor, aki megszerettette vele a szakágat. Ma már gyógyszerkutatásban dolgozik experimentális farmakológusként, illetve oktat is. Sokáig hiányzott neki a gyógyítás, de a gyógyszerfejlesztés is a betegek életének jobbá tételére irányul. A Pécsi Tudományegyetem Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet vezetője múlthéten Marosvásárhelyen tartott előadást.

Gyógyszerészet vs. farmakológia

„A gyógyszerészet a gyógyszerkészítéssel foglalkozó tudományág, a farmakológia pedig gyógyszertudomány, amely tartalmazza az orvosságok hatását az emberi szervezetre, illetve azt is meghatározza, hogy az orvosok milyen betegségekre milyen gyógyszereket használhatnak” – magyarázza az alapvető különbségeket a szakember, aki experimentális farmakológus, azaz állatkísérleteket végző orvos, akinek az eredményei révén emberi betegségeket gyógyítanak majd.

Elmondta, hogy a gyógyszerkutatás rettentő pénzigényes, nagy szellemi potenciált igényel, és általában egy intézet néhány témát választ magának. A Pécsi Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet kutatási területe a fájdalom, gyulladás és neurodegeneráció. „Laborunkban van sejt-, illetve szövettenyészeten valóvizsgálódás, valamint élő állatokon – leginkább egereken – is kísérletezünk. Azért terjedtek el az egerek a gyógyszerkutatásban, mert felépítésükből kifolyólag lehet őket genetikailag módosítani, és ekképp lehet szelektíven vizsgálni egy-egy életfolyamatot. Másrészt kisméretű állat, nem költséges a tartása, és etikai szempontból is a megfelelő választás. Ugyanakkor tudni kell, hogy ezek a kísérletek nem okozhatnak fájdalmat az állatnak, ha mégis, akkor altatásban végezzük a beavatkozásokat” – tudtuk meg.

Az „új gyógyszer” nem mindig új gyógyszer

A szakember kérdésünkre azt is elmondta, hogy a gyógyszerfejlesztés igen hosszú folyamat, 10-12 év alatt jut el a felfedezett vegyület a gyógyszertárak polcaira. Adódik akkor a kérdés, hogy miként lehetséges, hogy szinte minden héten új gyógyszerek jelennek meg a piacon. Dr. Pintér hangsúlyozta, hogy az új gyógyszer fogalma nem mindig jelent új vegyületet is. Legtöbbször létező vegyületet módosítanak, amelyek nagyon hasonlóak maradnak az eredetihez, szinte ugyanaz a biológiai hatásuk, hasonló nemzetközi nevük van. Igaz, ezek csak akkor kerülhetnek forgalomba, ha valamilyen tulajdonságukban bizonyítottan előnyösebbek, mint a már piacon lévők.

„A nagy potenciál és kihívás a biológiai terápiában van: ilyen például a daganatok kezelésére használt, célzott működésű szerek alkalmazása, amelyek felismerik a molekulát a daganatsejten, és – a hagyományos kemoterápiával ellentétben – csak azt pusztítják el, az egészségeset nem” – részletezte. „Például a 70-es években a gyermekkori leukémia fogalma szinte egyenlő volt a halállal, ám napjainkban 85-90%-os a gyógyulási arány, tehát a hematológiában forradalmi változást hozott a biológiai terápia. A mellrákkezelésében is van olyan terápia, amely felismeri a rákos sejteket, és gátolja a daganatok növekedését. A legújabb vegyületek pedig képesek stimulálni az immunrendszer sejtjeit, a limfocitákat, hogy vegyék fel a harcot a daganatsejtek ellen. Ezek már hozzáférhető, bár még drága gyógyszerek nagyon súlyos daganatos betegek gyógyítására.Ugyanakkor a biológiai terápiát sikerrel használják az autoimmun betegségek kezelésére is” – hívja fel a figyelmünket a szakember.

Az alternatív gyógymódok helye a terápiában

Nem kerülhető meg a növényi eredetű gyógymódok kérdésköre sem. A farmakológus úgy vélekedik, hogy a fitoterápiának van helye – sőt, a farmakológia is ebből indult –, de csak abban az esetben, ha nem olyan súlyos a kórkép, amely kezeléséhez szükség lehet szintetikus szerekre. Azt is elmondta, hogy a jól ismert gyógynövényeknek, például a kamillának, a körömvirágnak, a hársfateának bizonyítottan pozitív hatásai vannak, sőt növényekből manapság is gyakran izolálnak hatóanyagokat.

„A homeopátia viszont más kérdés, hiszen az a klasszikus természettudományok tanaival nem magyarázható. A homeopátia arról szól, hogy van egy hatóanyagokat tartalmazó folyadék, amit sokszorosára hígítanak, amíg alig van benne molekula, és közben lombikban rázzák. Majd cukorgolyókat mártanak a hígított oldatba, és ezeket lehet megvásárolni homeopátiás készítményként. A gyártók azt állítják, hogy az oldószermolekulák rezgésükkel emlékeznek arra, hogy volt bennük gyógyszer. Az így gyártott készítmények gyakran szinte nem tartalmaznak kémiailag kimutatható hatóanyagot” – szól a magyarázat. Hozzátette, hogy ugyan vannak olyan betegségek, amelyek esetén segít a placebo-hatás, de akkor hol lehet meghúzni a határt? Ennek ellenére születtek olyan beszámolók a betegek részéről, hogy meggyógyultak, de előfordulhat, hogy például egy akut vírusbetegségből egyébként is meggyógyultak volna. A homeopátiás szerek hatékonyságát csak kontrollált klinikai vizsgálatokkal lehetne bizonyítani, de ilyen eddig kevés volt.

Tájainkon nehéz a gyógyszerfejlesztés

Arra a kérdésünkre, hogy mi a szakma legnagyobb kihívása, dr. Pintér elmondta, hogy nagy feladat saját fejlesztésből olyan vegyületet találni, amit gyógyszerként el lehet adni.  „Mostanában egyetlen eredeti gyógyszert fejlesztettek ki Magyarországon, ez a Cariprazine nevű vegyület, amellyel skizofrén betegeket lehet kezelni. Ez a Richter Gedeon Gyógyszergyár nagy nemzetközi sikere. Tőkehiány miatt egyelőre Magyarországon inkább csak azt lehet elérni, hogy a gyógyszerjelöltet az állatkísérletes fázisig vigyük, amit aztán eladhatunk egy erősebb anyagi potenciálú gyógyszergyárnak, ami folytatja a fejlesztést, és orvosság lehet belőle” – vázolja a helyzetet.

Tévhitek és veszélyek

A farmakológus felhívta a figyelmünket arra, hogy a megfelelő vitaminellátás fontos a szervezetnek, ám a zsírban oldódóaknál fennáll a túladagolás veszélye: az A-, D-, E-, K-vitaminokat csak felírt mennyiségben ajánlott szedni. Egy másik veszély az internetes gyógyszerkereskedelem, hiszen a világhálón szinte bármilyen szerhez hozzá lehet jutni, de ahol óriási a hamisítás esélye. Főleg kínai, indiai laboratóriumokban, megkérdőjelezhető körülmények között gyártott szereket árusítanak. „A Viagra, a hajnövesztők, testsúlycsökkentők piaca nagyon nagy, tele hamisítványokkal, de akár daganatellenes készítmények is hozzáférhetők interneten, és ha orvosi kontroll nélkül használják ezeket a készítményeket, nagy veszélynek teszik ki magukat az emberek” – figyelmeztet dr. Pintér Erika.

Share Button
Ennyien olvasták: 365

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.