Központ
2017. szeptember 21. csütörtök, Máté, Mirella
Helyenként felhős
Ma
Helyenként felhős
Eső
Holnap
Eső
Borús
Szombat
Borús

Hűségkártya – a modernkori átverés

Központ november 22, 2012 Társadalom

kartyaHűségkártya –
a modernkori átverés

Amióta a piacgazdaság létezik, nyílt titok mindenki számára, hogy a termelőknek, vállalkozóknak, cég- és gyártulajdonosoknak mindennél fontosabb a profitszerzés. Nem egy példát találunk arra, hogy a minőség rovására megy profitorientáltság. Megszoktuk, hogy a multicégeknél ez a tendencia, de amikor a gyógyszertárak és a gyógyszergyártók is ugyanilyen elvek mentén működnek, keserű szájízzel maradunk. Az alábbi cikk nem általános igazságot fogalmaz meg, csupán – pórul jártak megszólaltatásával – egy létező problémára hívja fel az olvasók figyelmét. A napokban egy  levél érkezett szerkesztőségünkbe, amelyben S.I. vásárhelyi lakos panaszkodott a helyi gyógyszertárak által forgalmazott és „ránktukmált” hűségkártyákra.

Hűség a betegséghez, avagy hogyan legyünk gyógyszerfüggők?

Ismeretes, hogy újabban a külföldi kereskedők megvetették a lábukat a romániai piacon is: árulnak húst, lisztet, konzervtermékeket, ruhaneműt, vizet, gázt, mindenfélét. És nem kivételek ez alól a gyógyszerek sem, de úgy gondolom, ez esetben túl messzire mentek. Mert a gyógyszertárak a profit hajszolása végett már nem kezelést, illetve gyógymódot árulnak, hanem egyszerűen rajtunk, embereken kereskednek. És hogy még nagyobb profittal számoljanak, bevezették az úgynevezett hűségkártyát is. Igen, hűség a gyógyszertárakhoz. És a gyógyszerekhez. Ez olyan, mintha hűségnyilatkozatot kötnénk a betegséggel. Mintha a gyógyszerek vásárlása mindennapi cselekedet lenne, mintha a patikusokkal a találkozás legalább napi rendszerességgel történne. És mivel az elmúlt tíz évben a patikák gombamód elszaporodtak, valamit ki kellett találniuk, hogy magukhoz csábítsanak, és a konkurencia helyett náluk vásároljunk.  De mindezt nem úgy teszik, hogy az orvosságok árát alacsonyan tartják, hanem olyan trükkök bevetésével, amely a naiv vásárlónak inkább a kárára válik, mintsem hasznára. Mindezt azért mondom, mert a kasszánál ránktukmált kártyák tulaj­donképpen csak akkor használhatóak, hogyha nagyon gyakran járunk a patikába. Ha például a kártya kiállítását követő hat hónapban nem vásárolunk abban a gyógyszertárban, akkor rájövünk, hogy lejárt a kártya „szavatossága”, és már nem részesülünk az ígért „kedvezményben”, sőt, felróhatják, hogy nem voltunk hűséges vásárlójuk, emiatt az összegyűjtött pontjaink semmit sem érnek.  Elgyalogolunk a patikába, ahol a hűségkártyánkat az orrunk alá tolják a „lejárt” szó kíséretében. „Miért nem tetszett hamarabb jönni?” Ilyen erővel azt a kérdést is feltehetné a kedves patikusnő, hogy miért nem lettem hamarabb/gyakrabban beteg?

Felmerül a kérdés, miért nem tesz senki semmit annak érdekében, hogy megállítsa azt az őrületet, amellyel a patikák függőségbe akarnak taszítani? Miért engedik, hogy a betegek ilyen olcsó trükkök áldozatául essenek? Mert egy beteget becsapni sebezhető állapotában, nem más, mint puszta agresszió. Tudom, nem fogunk erre egyelőre érdembeli választ kapni, viszont arra szeretném felhívni a lakosok figyelmét, hogy ne hagyják átverni magukat a hűségkártyák által.

És a legracionálisabb érv, amely ez ellen szól, a megfigyelés erejét hívja segítségül. Néhány óránkba kerül csak, és feltérképezhetjük, hol is a legolcsóbbak a medicínák, és kijelenthetjük: biztosan nem ott, ahol hűségkártyákkal és hamis kedvezményekkel próbálnak elvarázsolni. Bár közhelynek számít már, de gazdasági válságban élünk, és úgy gondolom, a pénztárcánkban maradt pénz hasznosabb, mint a hűségkártyán felhalmozódott kedvezményt ígérő hűségpontok.”

„Azonnal eldobtam a hűségkártyám”

Gondoljunk arra, hogy nem egy kisnyugdíjasnak lapul ott a kártya a pénztárcájában, és hajlandó kilométereket is gyalogolni egy olyan patikába, ahol néhány százalékos kedvezmény jár neki. De gyakran előfordul, hogy összekuporgatott pénzéből hamarabb megvásárolja a gyógyszereit, mert a kártyán figyelmeztetik, hogy bizony hamarosan lejár annak érvényessége, emiatt oda a kedvezmény. A kártya tulajdonosai mindezt azért teszik, mert úgy gondolják, jól járnak.

Több megkérdezettünk is panaszkodott arra, hogy bár neves, jól működő patikában hűségkártyán ígértek nekik 15%-os kedvezményt, viszont amikor fizetni kellett, kiderült, még az akciós árú orvosság is drágább volt a hűségkártyát nem forgalmazó patikában kínált ugyanazon terméknél.


Klári néni, 59 éves: „Hűségkártyát kaptam egy kövesdombi patikában, amelyen 15%-os kedvezményt ígértek. Szemcseppeket és műkönnyet szoktam vásárolni, és többször is a fent említett gyógyszertárban szereztem be ezeket, azt gondolván, hogy olcsóbban jutok hozzá. Ám egyszer időhiány miatt egy főtéri patikába tértem be a cseppekért, ahol nagy meglepetés ért: ugyanazt a márkájú műkönnyet teljes áron vásároltam meg, mégis 13 lejjel volt olcsóbb – ami egy 40-50 lejes terméknél több mint húsz százalékot jelent –, mint a hűségkártyás patikában. Felháborító átverés. Azóta sosem megyek a kövesdombi gyógyszertárba.”


Mária, 61 éves: „Kisnyugdíjas vagyok, és nagyon örültem, amikor az egyik gyógyszertárban hűségkártyát kaptam, mert gondoltam, hátha így olcsóbban megúszom azt a havi kiadást, amelyet a gyógyszerek emésztenek fel. Következő hónapban el is mentem a patikába, ahová a kártyám szólt, ám nem volt az a fajta orvosság, amit venni szerettem volna. Viszont a patikusnő ajánlott egy másikat, amelynek – elmondása szerint – csak a neve más, ugyanaz a hatóanyag van benne. Én beleegyeztem és büszkén elő is vettem a hűségkártyám. Igen ám, de azt már nem mondta a kedves gyógyszerésznő, hogy az „ugyanolyan” orvosság ára majdnem duplája annak, mint amit én szerettem volna venni. De kedvesen mosolygott, hogy még 5% kedvezményt is kapok rá. Bevallom, szégyelltem visszautasítani a már kiszámlázott gyógyszert, és kifizettem. Otthon a szemétbe dobtam a kártyát, nehogy a férjem is abból a meggondolásból, hogy olcsóbban vásárol majd orvosságot, elmenjen abba a patikába.”


Illúziót árulnak

Már a gyógyszertárba szóló hűségkártya önmagában nagyfokú cinizmus. Sőt, olyan kártyákat is adnak a patikákban, amin pontokat kell összegyűjteni, azaz ha többször vásárolunk náluk (értsd: gyakran betegedünk meg), „díjaznak”, azaz a tízedik levél fájdalomcsillapítót 50%-al olcsóbban szerezhetjük be. Természetesen a legolcsóbb fájdalomcsillapítóra érvényes csak a kedvezmény.

Nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy a hűségkártyák révén teljesen kiszolgáltatottak leszünk a mindent elöntő reklámoknak. Mielőtt kezünkbe nyomnák a plasztik kártyát, előtte néhány űrlapot is ki kell töltenünk, ahol természetesen a telefonszámunkat és az e-mailcímünket is fel kell tüntetnünk. Önként adjuk ki ezeket a személyes információkat magunkról, mindezt azért, hogy az adott gyógyszertár reklámszakemberei által koordinált call centeresek és PR-osok a későbbiekben „jobbnál jobb” ajánlatokkal bombázzanak.

Sajnos az ember kiszolgáltatott, sebezhető, és főleg manipulálható. Ezt használják ki a gyógyszeripar mágnásai egyetemben a jól kereső marketingosztályuk alkalmazottaival. Illúziót árulnak. Éspedig a „jó vásár” illúzióját. De vigyázzunk, mert az illúzió drága mulatság.

Share Button
Ennyien olvasták: 157

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.