Központ
2017. december 18. hétfő, Auguszta
Helyenként felhős
Hétfő
Helyenként felhős
Jórészt felhős
Holnap
Jórészt felhős
Jórészt felhős
Szerda
Jórészt felhős

Húsvét – a lelkipásztor, a néprajzkutató és a gasztroblogger szemével

Nemes Gyula április 4, 2015 Társadalom

Ha a húsvétra gondolunk, sok minden eszünkbe villan. Elsősorban az, hogy egyik legfontosabb egyházi ünnepünk: Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe. Másodsorban az, hogy itt a tavasz, „feltámad” a tetszhalált alakító természet, virágvasárnap, húsvét első napján zöldággal díszíthetjük templomunk, otthoni hajlékunk, vendégségbe mehetünk, vendégeket fogadhatunk. Gazdag, évszázadokon át ápolt, továbbadott hagyomány- és szokáskörrel rendelkezünk. Harmadsorban pedig akaratlanul is a sült, az omlós kalács íze, illata ötlik fel bennünk, ha a húsvétra gondolunk. Mai lapszámunkban ezt a hármat igyekszünk ötvözni, lelkipásztor, néprajzkutató és gasztroblogger üzenetét tolmácsoljuk.

Kovács-Szabó Levente mezőméhesi református lelkipásztor: „Hogy megismerjem Őt, és az Ő feltámadásának erejét” (Filippi 3,10) Az olyan nagy keresztény ünnepek, mint a karácsony, a nagypéntek, a húsvét, illetve a pünkösd nemcsak arra való alkalmak, hogy egyszerűen megemlékezzünk bizonyos régmúlt eseményekről, hanem különösen arra, hogy mindig újra feltöltődjünk az evangélium erőivel. Elgondolkoztunk-e már valaha is azon, hogy micsoda rendkívüli erő volt az, amelyik Jézus feltámadásában működött? A húsvéti esemény éppen olyan egyedülálló cselekedete Istennek, mint a világ teremtése. Valaki, Aki igazán meghalt: feltámadt. Egy haldokló embertársának az életét képes meghosszabbítani az ember, de ha egyszer bekövetkezett a halál, nincs az a lángoló szeretet vagy orvosi tudomány, amelyik a kialudt élet szövétnekét újra lángra tudná lobbantani. A legforróbban szerető szív is kénytelen beletörődni abba, hogy a már bekövetkezett halálon változtatni lehetetlen. És éppen ez a lehetetlen történt meg húsvétkor. Az elhunyt feltámadott! Elképzelhetetlen számunkra az az isteni erő, amelyik szétfeszítette a halált és kiragadta onnan Jézust.

„Jézus Krisztus feltámadása valóban megtörtént esemény!”

Pál apostol számára az a tény, hogy Krisztus föltámadott, nem volt kétséges. A mi számunkra a problémát az okozza, hogy az egész tudományos neveltetésünk, gondolkodásunk ellene mondanak a feltámadás hírének. Hogyan lehetne ezt a tényt a gondolkodó ember számára elfogadhatóvá tenni? A Jézus Krisztus feltámadásáról szóló hír nem leegyszerűsítendő szimbólum, mítosz, költői kép, példázat, hanem valóság! Nem eszme, hanem valóban megtörtént esemény! Még, ha minden emberi tudomány, elképzelés, tapasztalat csak azt mondja rá, hogy valószínűtlen, sőt lehetetlen – akkor is ez történt. Ez a lehetetlen. Ezt a tényt maguk az apostolok sem értették, nem is magyarázták, sőt hinni sem akarták, hanem egyszerűen bizonyságot tettek a tényről, miután meggyőződtek róla, hogy mégis igaz. Krisztus feltámadása erejének a megismerése nem annyira a fej dolga, hanem a szívé. Amíg a feltámadott Jézusnak az életünk fölött való uralmát gyakorlatilag nem vállaljuk, addig mindig találunk olyan értelmi akadályokat, amelyek miatt nem tudunk hinni Benne, arra hivatkozva, hogy mindez csak egy szép eszme. A kereszténység azonban nemcsak szép eszme, hanem azon túl még erőnket meghaladó vállalkozás is. Ha valaki igazán követni akarja Jézust, hamarosan megtapasztalja azt, hogy nem képes rá. Krisztusi lelkülettel, szeretettel, alázattal, hűséggel, szolgálattal élni a nem krisztusi lelkületű emberek között, emberfeletti feladat. Mindezek ellenére én mégis azt kívánom mindannyiunknak, hogy merjünk hinni abban, hogy Krisztus feltámadásának az erejéből futja arra, amire az ember képessége, jó szándéka nem elég. Én azt tapasztaltam ugyanis, hogy a keresztény életet éppen az teszi egyfelől érdekessé, hogy megoldhatatlan problémák elé állít folytonosan bennünket, másfelől pedig nagyszerűvé is, hogy ezek a problémák mégis megoldódnak Krisztus által. Ámen.

„Húsvéti népszokásaink jó része a feltámadáshoz kapcsolódik”

Dr. Barabás László néprajzkutató szerint a húsvéti ünnepkör sok eleme, szimbolikus tartalmú mozzanata egyházi jellegű rítusból vált népszokássá. Húsvéti népszokásaink jó része a feltámadáshoz, az élet újjászületéséhez, a tavaszhoz kapcsolódik. A fenyőágazást és öntözést a besorozott legények szervezik, a szokásnak évenkénti életbe játszásával ők a közösségi ünnep ceremóniamesterei. Régebben a határkerülés után, napjainkban húsvét szombatján éjszaka a kapukra szegzik az előkészített fenyőágakat. Falvanként változik, hogy melyik házra milyen ág kerül. Szentháromságon például a leányos házakhoz tetőágat tesznek, ahol nincs leány, oda oldalágat. A legény külön is ajándékozhat szalagokkal díszített fenyőt a szeretőjének. Fenyőágakkal díszítik a középületeket, templomokat, még a malmokat is. A zöld ágak szimbolikája azt sugallja, hogy az egész teremtett világ részese a húsvéti feltámadásnak, újjászületésnek. És mindenki a közösség tagja, mindenkinek kijár a köszöntés.

Nyúlgerinc pikáns mártással és zsemlegombóccal

Berkeszi Kinga marosvásárhelyi gasztroblogger: Hozzávalók: 1 nagyobb nyúl gerince, szalonna; a páchoz: 2-3 dl vörösbor, 1 vékony karikákra vágott murok, 1vékony karikákra vágott petrezselyemgyökér, 1 fej hagyma, 3 cikk fokhagyma, só, bors, babérlevél, kis cukor; a zsemlegombóchoz: zsiradék, 1 nagy szelet kenyér, petrezselyemzöld, 1 tojás, liszt, víz.

Elkészítés: A megtisztított nyúl gerincét vörösboros pácba tesszük néhány órára. Amikor a nyulat a pácléből kivesszük, megtűzdeljük szalonnával. A zöldségeket kihalásszuk a pácléből, egy serpenyőbe tesszük, rátesszük a nyúlgerincet, meglocsoljuk egy kis olívaolajjal és fedő alatt lassú tűzön megpároljuk, néha egy kis páclével locsolgatva. Amikor elkészül, kivesszük a gerincet, egy tepsibe tesszük, megkenjük olívaolajjal és betesszük a lerbe (grillezőre állítva) 5 percre. A mártáshoz a zöldségeket botmixerrel pépesítjük. Egy serpenyőben olajat melegítünk, karamellizálunk benne egy csapott evőkanál cukrot, rászórunk egy csapott evőkanál lisztet, elkavarjuk. Felöntjük a maradék páclével, belekavarjuk a pépesített zöldségeket és kiforraljuk. Egy kis vizet lehet hozzáadni, ha vastag. A végén balzsamecettel ízesítjük. Lehet még sózni, borsozni, ha szükséges és lehet egy kis tejföllel vagy tejszínnel lágyítani, mert egy eléggé tömény szósz. Petrezselymes zsemlegombóchoz apró kockákra vágjuk a kenyeret és kevés zsiradékon megpirítjuk. 1 tojásból, lisztből és kevés vízből nokedli sűrűségű tésztát kavarunk, belekavarjuk a pirított kenyérkockákat és sós vízbe szaggatva kifőzzük.

Share Button
Ennyien olvasták: 423

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.