Központ
2019. július 22. hétfő, Magdolna

Húsvéti népszokások – nálunk és a világban

Központ április 22, 2019 Társadalom

„Ahány ház, annyi szokás” – szól a közismert mondás, ami húsvétkor sokszorosan igazzá válik. Míg a magyar nők még mindig nagy előszeretettel festik a tojásokat, a férfiak pedig locsolkodnak, mindeközben a világ különböző tájain óriási omlettek készülnek, tojásfát állítanak, és a nyuszi helyett egy bilby nevű füles hozza a tojásokat. A modern rítusok tükrében az ünnepeket minden család másképp éli meg, bár a régi hagyományokat nagy tisztelet övezi, ha csak elméletben is.

Azt szeretem leginkább a húsvétban, hogy egymásba olvadnak benne az egyházi rituálék és a világi örömök. Egyszerre vallási és családi ünnep, meg tavaszünnep. Keverednek benne a pogány természetkultusz népszokásai és az ünnepi asztal hagyományos étkeinek felejthetetlen „húsvét”-ízei. Márai Sándor egyszerűen és szépen írta le, hogy miként tudnánk egészében, teljes valónkkal megélni az ünnepet. „Ha az ünnep elérkezik, akkor ünnepelj egészen. Ölts fekete ruhát. Keféld meg hajad vizes kefével. Tisztálkodjál belülről és kívülről. Felejts el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata. Az ünnepet nemcsak a naptárban írják piros betűkkel. Nézd a régieket, milyen áhítatosan, milyen feltétlenül, mennyi vad örömmel ünnepeltek! Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély varázslatos rendhagyás. Az ünnep legyen ünnepies. Legyen benne tánc, virág, fiatal nők, válogatott étkek, vérpezsdítő és feledkezést nyújtó italok. (…)” – írja az író, hozzátéve, hogy mindenekfölött legyen benne valami régi a rendtartásból, a hetedik napból, a teljes kikapcsolódásból, legyen benne áhítat és föltétlenség. Az ünnep az élet rangja, felsőbb értelme, fel kell rá készülni testileg és lelkileg egyaránt.

Sibálás, suprikálás

Állítólag a magyaroké a világ egyik legfurcsább húsvéti szokása: a locsolkodás. Eredete az emberiséggel egyidős termékenységi kultuszra vezethető vissza, mint sok más húsvéti népszokás. A magyarlakta falvakban régen egy lány sem úszta meg szárazon a húsvéthétfőt. A legények falkában járták a lányos házakat, s hogy el ne hervadjanak pártában, vizeskannából öntötték rájuk a vizet. Mára ebből turistalátványosság is lett, a locsolók pedig mindenféle illatosított permettel éltetik tovább a változatlanul népszerű hagyományt, amelyet más országok is átvettek tőlünk.

A locsoláshoz hasonló, régi, lassan kihaló népszokás a sibálás, vagyis korbácsolás. Ne ijedjünk meg, a legények nem verik agyba-főbe a lányokat, csak kicsit megcsapkodják a fűzfavesszőből font sibával. Nem sérülnek a nők jogai sem: egyes vidékeken a gyengébb nem fogadta korbáccsal a locsolóit, ezt nevezték suprikálásnak. Vannak azonban a locsolásnál furább szokások is, például Svédországban, ahol a nők járnak locsolni, és nem akárhogyan, hanem boszorkánynak öltözve. Fent északon az a hiedelem járja, hogy húsvétkor a legerősebb a fekete mágia és a rossz boszkorkányok ereje. Ehhez fogható a finnek húsvéti „halloweenje”: a gyerekek rémisztő jelmezekben, bekormozott arccal, lábuk között seprűnyéllel szaladgálnak az utcákon, hogy elijesszék városukból a gonosz boszorkákat. És ez még mind semmi, akadnak ennél extrémebb szokások is jócskán.

Keresztre feszítés

Spanyolországban egyik hangulatos, középkori városában, Vergesben nagypéntek előtt kezdődik a „Haláltánc”. A helybeliek félelmetes csontváznak öltözve, kezükben hamuval töltött dobozokkal táncolnak az óváros utcáin. Éjfélkor kezdődik a haláli parádé, ami eltart hajnalig.

Dél-Amerikában, ahol a lakosság zöme ugyan hívő katolikus, de nem lett hűtlen ősi, indián isteneihez sem, az emberek hajlamosak az olyan szélsőséges istenimádatra, mint a fekete pénteki keresztre feszítés. Guatemalában, Peruban, Mexikó egyes részein férfiak százai versengenek azért, hogy keresztre feszítve élhessék meg Jézus szintén önként vállalt szenvedéseit. A Fülöp-szigeteken nemcsak a férfiak, hanem a nők is alávetik magukat a keresztre feszítés borzalmas rituáléjának, noha az egyház ellenzi ezt a fajta önsanyargató hitbuzgalmat. Amerikában a húsvét egyik napján sincs munkaszünet, ki-ki a maga módján többnyire otthon, családi körben ünnepel. Tojásokkal díszítik a lakásokat, az üzleteket és a kirakatokat, a gyerekeknek ott is nyuszi hozza az ajándékot, amit vidám tojásvadászaton keresnek meg.

Tojás itt, tojás ott

A tojás a feltámadás és az élet jelképe, a húsvét legmeghatározóbb tartozéka. Sok mással együtt ezt is a pogány termékenységvarázslatokból vették át anno a keresztény egyházatyák, csakúgy, mint a húsvétot megelőző nagyböjtöt. A tojáskultusz Európából indult el, és meghódította az egész világot, de továbbra is a mi földrészünk a legerősebb bázisa. Pingáló, tojásíró, karcoló, patkoló népművészeink alkotásai világhírnévre tettek szert, hímes tojásaink eljutottak a Föld minden egyes szegletébe.

Németországban is erős a tojáskultusz: ünnepi asztalukról nem hiányozhat a piros tojás és a bárányt formázó torta. Nagy divat náluk a húsvéti tojásfa készítése. Saalfeldben csodájára járnak egy család kertjének, ahol közel tízezer tojással díszítik fel minden évben a fáikat. Franciaországban a harangok „tojják” a tojásokat. Mint ismeretes, a harangok nagypénteken elhallgatnak, és Rómába mennek, majd amikor felcsendülve visszatérnek, elpotyogtatják az utcán a gyerekeknek szánt ajándékokat. Haux városának turistacsalogató nevezetessége, hogy húsvétvasárnap óriási omlettet készítenek cirka ötezer tojásból, és a főtéren azzal vendégelik meg az odalátogatókat.

A húsvét sztárja, totemállata a nyuszi, amely a tizenhatodik századi Németországban vált az ünnepkor részévé. Más verzió szerint egy félreértésnek köszönheti világsikerét. Egyes német területeken ugyanis gyöngytyúkot ajándékoztak tojásaival együtt az emberek húsvétkor. A gyöngytyúk német neve: haselhuhn, röviden hasel. A nyúl németül hase.

Amúgy a nyúl, akárcsak a tojás, már az ókor óta termékenységi szimbólum, mivel a nyuszi nagyon szapora. Épp ez okozott gondot az ausztráloknak, akik a kertek legnagyobb kártevőjének tekintik a gyorsan szaporodó és falánk üregi nyulakat. Végül odáig fajult a felháborodásuk, hogy a hetvenes években mozgalmat indítottak a húsvéti nyúl lecserélésére. Helyette megválasztották húsvéti jelképüknek bilbyt, az ártalmatlan, helyes kis erszényes nyulat. A nagy fülű kis jószág azóta a gyerekek kedvence, húsvétkor tele vannak az áruházak csoki- és plüssbilbykkel, és már mesefilm is készült róla mint az emberiség megmentőjéről.

Húsvéton nincs húsvét

Talán egyetlen hely van a világon, ahol semmilyen módon nem emlékeznek meg a húsvétról. Ez pedig nem más, mint a Húsvét-sziget. Jóllehet a nagyobb része a katolikus Chiléhez tartozik, de az ott lakó polinézek ragaszkodnak saját pogány isteneikhez, és nincs kedvük tojásokat festegetni. Annyi köze van a húsvéthoz, hogy a húsvétvasárnapon fedezték fel.

Timár Tímea

Share Button
Ennyien olvasták: 1094

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.