Központ
2020. szeptember 24. csütörtök, Gellért, Mercédesz

Ida néni békés kenyérforradalma

Pál Piroska január 12, 2017 Társadalom

Vásárhely legrégebbi péksége

Bár tudatosan választottam a zárás előtti utolsó fél órát Marosvásárhely legrégebbi pékségének meglátogatására, csak akkor tudtunk nyugodtan beszélgetni a kis családi vállalkozás vezetőjével, Nagy Idával, amikor bezárta a boltot. Addig folyamatosan érkeztek a vevők a jellegzetes ízű és formájú kenyérért, volt, aki hatot vásárolt, de ha nem portékáért jöttek, akkor csörgött a telefon a másnapi rendelésért.

A vásárlók majdnem mindenikét ismeri Ida néni – ahogyan szólítják –, nem csak azt tudja, hogy ki hány kenyeret vásárol, hanem azt is, hogy melyik vásárló hol szilveszterezett, vagy éppen a gyerekei mit csinálnak. „Csókolom! Kenyérért jöttem, de otthonfelejtettem a pénztárcám” – szólt be a kis vásárlóablakon a vevő. „Annál nagyobb baj ne legyen” – válaszolt jókedvűen Ida néni, és már csomagolta is a friss cipót. Még utánaszólt, hogy csukja be a kaput, záróra van, és még velem is beszélgetnie kell.

Idén 81 éves a sütöde

„Nagytatám 12 éves korától pékinasként dolgozott, aztán 1936-ban építette a házat és alapította a pékséget. Akkor úgy gondolta, hogy ez majd biztosítja a család megélhetését. Az elején csak a megdagasztott tésztát hozták ide süttetni” – mesélte. „1977-ben a kommunizmus kisajátította a kisvállalkozást, és a hajdani Metalul Szövetkezet vette bérbe. Akkor már a férjem is elleste a mesterséget, és segített nagytatámnak, hiszen már hetven fölött járt, de élete utolsó percéig dolgozott és kézzel dagasztott. Aztán 1995-ben alapítottuk a kft.-t a férjemmel, akivel a négy évvel ezelőtti haláláig együtt dolgoztunk. Ezt követően csak én maradtam, és a három alkalmazott pék, akik egymás között felosztják a munkanapokat. Amúgy nagyon meg vagyok velük elégedve, itt tanulták meg a mesterséget a néhai férjemtől” – meséli Ida néni.

„Én nem ismerem az adalékanyagokat”

A pékségben leginkább a visszatérő vásárlók számára, rendelésre készítik a kenyeret, de legtöbbször annyit sütnek, hogy a betévedő klienseknek se kelljen cipó nélkül távozniuk. A választék nincs túlbonyolítva: egyetlen fajta kenyér van, egységes lisztből, 2 kiló 60 dekás, kovásszal készített. „Én készítem elő éjszaka a kovászt, hogy kora reggel a pékek formázhassák, és be tudják vetni a kemencébe a kenyeret. Amúgy nagyon kevés élesztőt használunk, még az erre érzékenyek is orvosi előírásra fogyaszthatják” – büszkélkedik. Arra a kérdésemre, hogy mi a pékáru receptje kulisszatitkok nélkül, Ida néni határozottan válaszol: „Ez egyszerű kenyérsütés, nincs itt semmi titok. Az igaz, hogy adalékanyagot nem használunk, nem ismerek én egyet sem” – vallja kézlegyintéssel kísért nemes egyszerűséggel.

A pékségben naponta 60-80 kenyér készül, de a szám változik a megrendelések függvényében. Vásárlóik nagy hányada saját lisztjéből sütteti a kenyeret.

Nincs titok, vagy mégis?

„Azt kérdezi, mi lehet a titka a kenyerünk sikerének?” – kérdezi kacagva. „Én nem is tudom… az biztos, hogy több mint egy hetet is eláll, én például a szerdai sütésből reggeliztem ma. És ha valaki egészséges kenyeret akar enni, az is tőlünk vásárol. Ha szeletelnénk is, több kliensünk lenne, de a friss kenyérnek 4 óra kihűlési idő kell, arra pedig nem érünk rá. Ha viszont melegen tennénk a zacskóba – ahogyan sok nagyüzemben teszik – pár nap alatt megpenészedne” – tudtuk meg. Valami titok mégis lehet, hiszen Ida néni elmondása szerint vannak kliensek, akik 40 éve innen viszik a kenyeret, pedig a városban rengeteg pékség és sütöde működik.

Indulás óta ugyanabban a kemencében sütnek

„Látja, mit ír a kemenceajtón?” – kérdezi tőlem. „Ez bizony 80 éves, és Neményi Ödön öntőmester készítette. 60 kenyér fér be egyszerre a kemencébe, és 1 óra 20 percig sül a finom cipó. Azt megelőzi a kovászkészítés, lisztkimérés, szitálás, dagasztás, gyúrás, formázás és a bevetés. Az üzleti kenyeret ötször kevesebb idő alatt készítik el. Talán ezért finomabb a miénk” – mondja, és ott bujkál a huncutság a szemében.

Nem hisz a divatos reklámokban

Ida néniék boltját nagyobb üzletek is megkeresték, viszonteladónak ajánlkoztak, de mindeniket elutasították. Terjeszkedni sem akarnak, állítása szerint mára már megélnek ebből. Reklámjuk sincs, sem interneten, de még a kenyeret sem teszik feliratos zacskóba. „Nincs reklám sehol, hűségesek a vásárlóink, és ahogy mondani szokás: jó boltnak nem kell cégér” – mondta mosolyogva.

Vágya, hogy az idén 81. évét ünneplő pékséget a család vigye majd tovább. „Én ebbe születtem bele, nagyon szeretem a mesterséget, és amíg élek és bírom a fizikai munkát, ezt szeretném csinálni. Remélem, a gyerekek továbbviszik a boltot. Két lányom van, két vejem és fiúunokáim. Ha tettre kerül a sor, úgy hiszem, átveszik a stafétát” – mondja Ida néni, közben pedig készíti a zacskót.

Friss kenyérrel a hónom alatt távoztam.

A Süti-Com pékség a Sas utca 37. szám alatt található.

Share Button
Ennyien olvasták: 3592

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

1 Hozzászólás

Szóljon hozzá

Kattintás ide a válaszadás megszakításához.

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.