Központ
2017. szeptember 22. péntek, Móric
Eső
Péntek
Eső
Eső
Holnap
Eső
Jórészt felhős
Vasárnap
Jórészt felhős

Indokoltak-e a gyermekjogvédelmi törvény módosításai?

Központ december 5, 2013 Társadalom

Indokoltak-e a gyermekjogvédelmi törvény módosításai?

suli

A jogszabály legújabb módosításai szerint a tanárok semmiféle testi fenyítést nem alkalmazhatnak a diákok ellen, nem állíthatják sarokba, nem küldhetik ki őket óráról, nem alázhatják meg és nem diszkriminálhatják őket. A törvényszegő pedagógus 1 000–2 500 lejes büntetésre számíthat, ha kiderül, a diákokkal szembeni magatartása negatívan hat ki azok lelki életére vagy tanulmányi előmenetelére. A Hivatalos Közlöny szeptember végén hozta nyilvánosságra az új módosításokat, de a román kormány még nem fogadta el az alkalmazás szabályzatát.  Mai lapszámunkban pedagógusok, szülők véleményét kértük ki az új törvénymódosítás tartalmáról, és arról, hogy van-e egyáltalán szükség erre.

Az ENSZ 1989. november 20-án fogadta el a gyermekek jogairól szóló egyezményt. 1990-ben Magyarország és Románia is csatlakozott. November 20-án Európa-szerte megemlékeznek a Gyermekek Jogainak Világnapjáról.  2013. november 20-án Bíró Rozália RMDSZ-es szenátor tartott sajtótájékoztatót Nagyváradon. Bíró szerint a 2013. márciusi központi adatok szerint az utóbbi időben országosan 3 050 gyermeket ért valamilyen sérelem (fizikai bántódás, erőszak, bűncselekményre való kényszerítés stb.). A politikus megoldásként kezdeményezte a Kegyetlen Bánásmód Megelőző Bizottság létrehozását, amiről kerekasztal-megbeszélést kíván szervezni december 10-én a román parlamentben. Az eseményre meghív minden érintett szervezetet, és egy kézikönyv kiadását is támogatja, amely az UNICEF irányelvei szerint taglalná a gyermekjogvédelem tudnivalóit.

Ugyancsak november 20-án Bukarestben is sajtótájékoztatóra került sor a gyermekjogvédelem világnapján. Itt Elena Tudor, a munkaügyi tárca illetékes igazgatója ismertette a gyermekjogvédelmi törvény legfrissebb módosításait. Mai lapszámunkban pedagógusokat, szülőket kértünk arra, mondják el véleményüket a törvénymódosítással kapcsolatban.

Ábrahám Éva Csilla szülő, egykori pedagógus: „A véleményem, hogy egyetlen gyermeket sem szabad megalázni osztálytársai előtt, megfenyíteni, bántalmazni meg végképp nem. De a kérdés az, hogy akkor hogyan lehet rendre utasítani, mert szép szóval nem mindig sikerül.” Arra a kérdésünkre, hogy szükség van-e egy ilyen törvénymódosításra Ábrahám Csilla azt felelte: „Szerintem nincs, ha mások véleménye szerint mégis lenne, akkor kínáljanak egy megoldást a pedagógusoknak, hogy mit tegyenek adott esetben.”


„Az a törvény jó, amely, ha nem vezet célba, megváltoztatható”

Hajdo_KarolyHajdó Károly zenetanár, karnagy: „A gyermekjogvédelmi törvényről a következőket mondhatom: A jogvédő szándéka, hogy a gyermek megalázásának minden formáját ››száműzze‹‹ a pedagógiai gyakorlatból. A szándék nem rossz. De érvényesítése ennél sokkal bonyolultabb. A feltétele: egy rendezett, becsületes, őszinte, hozzáértő, szerető, problémamegoldó családi légkör. A problémák eredete itt gyökerezik! Ha ez nem optimális, akkor itt jön az iskola, a tanár pedagógiai, lélektani ismereteinek magas színvonala, hogy megtalálja a gyermek lelkéhez az utat, anélkül, hogy megalázná módszereivel, eljárásaival. Ezt nevezik pedagógiai művészetnek, amely a család, iskola szoros együttműködésével valósítható meg. Ha ezzel a készséggel sem a család, sem az iskola nem rendelkezik, akkor jönnek a gondok. A környezet szerepéről, a tanár munkájának megbecsüléséről még nem is szóltam. Végezetül: az a törvény jó, amely, ha nem vezet célba, megváltoztatható. A probléma azonban sokkal összetettebb. Felelősségteljes hozzáállást igényel minden részről ahhoz, hogy a társadalmunk ne olyan legyen, mint amilyen. Az alapozás fontos!”

Kovacs_TimeaKovács J. Timea szülő: „Úgy vélem, hogy bizonyos fokig a gyermekeknek is kell tartaniuk a pedagógusoktól, mert nagyon sok diák nem kap otthon megfelelő nevelést. Ha így lenne, akkor szerintem sok gyermek tudná, hogyan kell viselkedni órákon és a szünetekben. Manapság sajnos számos diák nem tiszteli a pedagógusokat. A törvénymódosításra szükség van, de a nebulóknak is tudniuk kell, hogy mit lehet és mit nem, mert gyakran visszaélnének a törvény adta lehetőségekkel a szülők is és a gyermekek is.”


„Sok tanügyis nem érzi hivatásának a pedagógiai pályát”

Bontha_DanielBotha Dániel-Töhötöm szülő: „Nagyon fura számomra az, hogy az állam milyen etalont állít gyermekjogvédelmi ügyben. A törvénnyel – ha nem is épp ebben a formában – nagyvonalakban egyetértek, mert azért vannak túlkapások a pedagógusok részéről is. Vannak olyanok a tanügyben is, akik nem érzik hivatásuknak a pedagógiai pályát. Az ilyenekért véleményem szerint szükség van egy hasonló jogszabály alkalmazására. Szerintem pedagógusnak lenni hivatás és nem szakma.”

 

 

Kadar_Zsolt

Kádár Zsolt tanár szerint az ilyen törvények miatt van annyi probléma az iskolákban, és viselkednek helytelenül a gyermekek. „A tanárnak tanítania kell vagy kellene elsősorban, a diáknak meg az a feladata, hogy tisztelje a tanárát” – vélekedik Kádár Zsolt. Szerinte nem a tanárok ellen kellene intézkedni, hanem inkább a szabálysértő diákok ellen fellépni határozottabban.


„Én nem haragszom a pofonokért”

Egy nevét elhallgatni kívánó volt pedagógus szerint ilyen törvényre nincs szükség. „Akkor lenne ennek értelme, ha egy tanár fizetése 1 500 euró körül mozogna, és emiatt minden okos ember a tanügyben akarna dolgozni. De így, hogy szép lassan csak a gyengébb képességűek és néhány elhívatott választja ezt a pályát, semmi értelme nincs. Én nem haragszom egy volt tanáromra sem, ha annak idején megpofozott, valószínűleg megérdemeltem” – mondta a hajdani pedagógus.


Share Button
Ennyien olvasták: 181

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.