Központ
2017. december 11. hétfő, Árpád, Árpádina
Helyenként felhős
Hétfő
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Eső valószínű
Szerda
Eső valószínű

Irány Európa

Központ december 27, 2012 Társadalom

euIrány Európa

Ó, de merre és hogyan, kedves jó lovam? Biciklivel hajtsam magam? …amit Kolozsváron a Sapientia – EMTE környezetföldrajz szakán sem adnak elő a hallgatóknak a nagy tudós doktorok, de valójában már egy IV. osztályos diáknak tudnia kellene…

Utak a… na, hova is?

A Romániát átszelő páneurópai közlekedési folyosók megegyeznek a transzeurópai közlekedési hálózatokkal, de a szomszédos országok közötti fővárosok google-maps által megadott legrövidebb útvonalaival is.

A légi közlekedésnél egyértelmű: Bukarest Otopeni repülőtere.

A vízi közlekedésnél is egyértelmű: Konstanca Fekete-tengeri kikötő, ill. a Duna a Duna – Fekete-tenger-csatornával együtt, ill. a tervezett Duna – Argeș – Bukarest hajózható csatornával.

A Románián áthaladó szárazföldi európai közlekedési folyosókról fogunk az alábbiakban szólni, hisz a jövőt ez fogja meghatározni, erre fognak az európai nagyok pénzt adni, erre, és más útvonalakra nem. Jó lesz tehát már most ezekhez tartanunk magunkat!

A 9-es számú folyosó észak – dél irányultságú: Helsinki, Klaipeda, Kalinyingrád balti-tengeri kikötővárosokat köti össze délkelet-európai (értsd: balkáni) kikötővárosokkal: Ogyessza, Alexandroupolis. Romániában Ungheni – Jászváros – Bukarest – Giurgiu útvonalát jelentené ez.

Vasúton a 600-as számú fővonalnak felelne meg Ungheni – Jászvásár – Făurei között, a 700-as fővonalnak Făurei – Bukarest, ill. a 902-es mellékvonalnak Bukarest – Giurgiu között. A felújítási munkálatok még el sem kezdődtek, ám lesz itt munka bőven, mert ezek a vasútvonalak nincsenek villamosítva és csak bizonyos szakaszokon duplák. Az európai követelmények azonban előírják továbbá az 1.2 kilométerenkénti önműködő térközjelző-berendezéseket, minden aszfaltozott vasúti átkelő automatizálását, sebességtől függetlenül legalább 1 kilométerről aktivált piros fényvillogókkal és hangjelzéssel, és a 120 km/h-s sebességet, valamint automata váltókat, fényjelzőket is külön minden vágány számára. A költségek azonban nem lesznek túl magasak, hiszen alföldön a legolcsóbb a vasút, nyílegyenesen építhető, kanyarok és emelkedők, bármiféle földrajzi akadály (települések, árterek) nélkül…

Hidak, mik összekötnek…

Azt azonban már most hozzá kell tennünk, hogy Grădişteanál az Argeş-hidat 2005-ben árvíz – valójában a híd tartópillérénél túl közel kaparó dubiózus kőfejtők vitték el, ezt a megrongálódott hidat már le is bontották (az építő által szavatolt 100 esztendős garanciája amúgy is már rég lejárt), ám áll mellette egy újabb, még Csiáó idejéből, aminek a déli lejáratát több mint 22 éve még mindig nem fejezték be (nem fejezték be, mert 2005-ig jó volt a régi híd is)… Ugyanakkor azt se felejtsük el, hogy Bukarest vasúti körgyűrűjének villamosítását az elmúlt 22 évben lopkodták el, orvkezek szedték suttyomban szét, az éj leple alatt, de a hatóságok tudtával, „tehetetlenségével”, szemhunyásuk közepett, mára már csak a vasút mentén az égnek csonkán meredő betonoszlopok maradtak.

Autópálya ezen az útvonalon Bukarest – Ploiești között használható.


Vaspályák

A 4-es számú folyosó nyugat – délkelet irányultságú: Drezda, Nürnberg németországi nagyvárosokat köti össze délkelet-európai (értsd: balkáni) kikötővárosokkal: Konstanca, Isztambul, Thesszalonika.

Vasúton: Kürtös – Arad – Déva (a felújítási munkálatokat ez utóbbi szakaszon már el is kezdték) – Szeben – Olt-völgye – Râmnicu Vâlcea – Bujoreni – Vâlcele (ez utóbbi szakaszt 1979-ben kezdték el építeni, de 1990-ben leálltak, 38 km, s noha a munkálatok 90%-a megvolt és még ma is áll, már amit az 1991-es nagy esőzések következtében a földcsuszamlások itt-ott el nem mozdítottak, ill. az emberek el nem lopkodtak, no meg a természet be nem nőtt, sajnos vasút nélkül, mert az eredeti tervek szerinti 120 km/h-s közlekedésre lefektetett síneket 2004-ben Adrian Năstase akkori miniszterelnök parancsára felszedték. Itt található az ország legimpozánsabb vasúti építménye, a Topolog-viadukt: 48 m magas, 1.440 m hosszú, és most képzeljék el dupla villamosítottként, ahogy az eredeti tervek szerint megépítették, és rajta egy, a szabályok szerinti leghosszabb lehetséges, 500 m hosszú, azaz 20 személyvagonból álló, 120 km/h-s sebességgel közlekedő vonattal) – Piteşti – Bukarest – Konstanca.

Ugyane folyosó déli leágazása:

217-es mellékvonal Arad – Temesvár között, 900-as fővonal Temesvár – Domásnya-hágó – Drobeta – Krajova között, ill. 912-es mellékvonal Krajova – Calafat között – épülő Duna-híd…

A vasút itt is csak bizonyos szakaszain dupla, a hegyeken át biztos, hogy nem az, és csak Krajova – Calafat között nincs villamosítás. A romániai vasutak fővonalain a duplázási-villamosítási-automatizálási munkálatokat az 1990-es rendszerváltáskor állították le: azóta egyetlen kilométert sem dupláztak, s nem is villamosítottak: a vasúthálózat a fővonalakon tehát ma is megmaradt finomvegyesnek, azaz bizonyos szakaszain múlt századbelinek…

Van tehát mit felújítni rajtuk, hiszen az európai előírás a következőket kéri: beton-bordák (mert a fa hamar elkorhad és nem bír túl nagy terhelést), összehegesztett sín-elemek (hogy suhanj, ne kattogj), villamosított, dupla, automatizálás: fényjelzők minden egyes aszfaltozott átkelőnél, önműködő térközjelzők 1.200 m-ként (hogy két állomás között a vonatok egyik a másik után haladhassanak), automata váltók, 120 km/ó. Jelenleg ezek a feltételek csak Bukarest – Konstanca között érvényesülnek, érdekes módon leszámítva a Duna-hidakat, melyek felújítására a román állam a nagy európai milliárdokat mégis bezsebelte, pedig ezeken a Duna-hidakon a vonatoknak sebességkorlátozása van, noha ugyanezen hidakon az autók például mindenféle sebesség-, ill. súlykorlátozás nélkül haladhatnak át.. (Egy kissé igencsak bugyuta elmém szerint azt jelenti ez, hogy nem is igazán a híddal van gond, hanem a rajta lévő vasúttal.)

Autópályák?

Autópálya ezen az útvonalon Arad – Temesvár, ill. Pitești – Bukarest – Konstanca között használható, de már félkész állapotban áll Szeben – Déva között…

Magyarországon az európai közlekedési folyosók mind elkészültek: autópályák, ill. dupla-villamosított-automatizált-

nagy sebességű vasútvonalak haladnak e vonalakon, fejlődik is az ország rendesen… Romániának viszont bőven van mit még felújítania, feltéve, ha gyökeresen átalakítja közbeszerzési-pályáztatási rendszerét (ez csak politikai akarat kérdése), amit ma is kritika ért, és pénzstop! Ne is csodálkozzunk, hogy ilyen lassan haladnak a munkálatokkal: nálunk a legnagyobb a bürokrácia, a korrupció, és a világon soha sehol nem épültek-épülnek olyan drágán autópályák, mint nálunk! De kit érdekel ez? A külföldi pénzintézeteket, ahonnan a nagy kölcsönöket az ország vezetői erre felvették, csak az érdekli, hogy a nagy kölcsönöket kamatostúl mind visszakapják, addig érdekük lesz, hogy országunk ne menjen csődbe… – kölcsönök visszafizetése nyilván a pórnép zsebéből… Miközben az autópálya-építés munkálatai árának több mint fele zsebekbe megy, nem a reális költségekre!!!

A Párizs – London között közlekedő Eurósztár a repülőjáratok réme: a légvonalban mért 300 km-s távolságot 2 óra alatt teszi meg, 575 km/ó-s maximális sebessége világrekord – személy szerint én nem ajánlom senkinek: 100 km/h-s sebesség fölött a táj pszichológiailag élvezhetetlen, a vonatot ekkor gyakorlatilag már nem is vezeti mozdonyvezető, hanem az irodából a mérnökök és számítógépek irányítják…

Az európai közlekedési folyosók romániai politikája érthető: fontos a román állam számára a tengerpart, és fittyet hány a vidékre, minden olyan vidékre, mely nem a főváros fejlődését szolgálja, így hanyagolják el a 4-es számú közlekedési folyósó déli leágazását, mely a Bánság, ill. Olténia fejlődését szolgálná, még akkor is, ha éppen olténiai származású közlekedési miniszterünk is volt Berceanu személyében… Bár az is igaz, hogy az egész világon alföldön a legolcsóbb a vasút: valójában egy semmilyen túl nagy költséget nem feltételező nyílegyenes vonal, mint Bukarest – Konstanca között.. Aztán meg az is természetes itt, errefele, a Balkánon, hogy a közlekedési vonalakat nem Nyugat-Európa felől építik-újítják fel, hanem éppen hogy fordítva: a fővárosból kiindulva, Nyugat fele haladva, lásd: Piteşti-ig (az autópályát), elvégre a fejlődés mindenekelőtt a fővárost illeti meg, és nem az ország NY-EU-hoz közel álló régióit, mint például a még mindig túl sok magyar (több mint 1 millió) által lakott Erdélyt…

Erdélynek is terveztek egyet…

Roppant érdekes módon, noha nem része semmilyen európai közlekedési folyosónak, de azért mégis megjelent Kolozsvár körül is egy autópálya, Gyalu – Aranyosgyéres között. Hát persze, ha az ország néhai miniszterelnöke Boc személyében kolozsvári származású volt, és még az RMDSZ (és más kolozsvári-erdélyi román párt) is mellé áll, merthogy az erdélyi magyarság és végtére is a többségében románok által lakott Erdély ezen autópálya általi felemeltetése… Ah, hah, ha!… Az akadémiának igaza van: felesleges pénzkidobás! Azt nekem ne mondja senki, hogy túl sűrű Kolozsvár körül a forgalom, és sok a baleset (miért? – hol nem az?), mert visszakérdezek: az autópályák által majd csökken a forgalom és a balesetek száma? – Nem, dehogyis! – Németországban például az autópályák már mind telítettek (értsd: ennél több autó már nem fér el rajtuk, és újakat már nincs is hova építeniük), de sebaj, mert a Német Állami Vasutak, melyeken a jelentős kamionforgalom RO-LA-ként is lebonyolítható, a jelenlegi forgalmuk kétszeresét is nyugisan megbírnák még (és sokkal olcsóbb, és sokkal környezetkímélőbb) – tehát még mindig nagy jövő van a vasútban!!!

Vásárhelynek marad a „székely” körvasút

Ami pedig Marosvásárhelyt illeti, ne is nagyon álmodozzunk: nem részese semmilyen európai közlekedési folyosónak: évtizedek óta egyelőre csak papíron létező nemzetközi repülőtere, ill. évek óta Aranyosgyéresnél elakadt autópályája (ami nem is vezet ki az országból, csak egyszerűen kikerüli Kolozsvárt), no meg választási kampányban a vasút villamosítása, mind-mind csak lokálpolitikusok ambíciója, amire az európai nagyoknak (de igazából Bukarestnek se) nincs miért pénzt adniuk, hisz nem fűzi semmilyen stratégiai érdek őket ide! Legfennebb, ha mi magunk kiharcoljuk saját magunknak a Székelyföld eurórégió központjának járó státust…


Share Button
Ennyien olvasták: 307

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.