Központ
2017. október 20. péntek, Vendel
Derült
Ma
Derült
Derült
Holnap
Derült
Helyenként felhős
Vasárnap
Helyenként felhős

Ismét eltűnt a Borsos Tamás szobor

Központ május 11, 2012 Társadalom

Ismét eltűnt a Borsos Tamás szobor

Május 5-ére virradó éjszakán ismét eltűnt a várhoz vezető sétány mellett felállított Borsos Tamás mellszobor. A Kiss Levente szobrászművész által készített alkotást még fel sem avatták 2000 júniusában, amikor az éj leple alatt „ismeretlen tettesek” meggyalázták. Az illuminált elkövetők akkor letörtek a talapzatból egy darabot, megrongálták a latin nyelvű feliratot (In memoriam aedificatoris arcis – Az erődítmény építőjének emlékére) és felgyújtották a szobrot takaró leplet. A rongálásokat aztán sebtében kijavíttatta a városvezetés és pár nap múlva megtörtént a felavatása. Aztán néhány éve eltűnt a szobor, de akkor sikerült visszakeríteni. Most ismét nyoma veszett. Talán túl elnézőek a hatóságok az elkövetőkkel szemben, vagy túl lágyak a büntetőtörvények? Igaz, legtöbb esetben kézre sem kerülnek a gyalázatot végrehajtó tettesek.

 

Borsos Tamás, a város kiváló főbírája, neves erdélyi diplomata 1566-ban született Marosvásárhelyen. 1597-ben a város jegyzőjévé választották, majd 1599 és 1604 között főbírói tisztséget töltött be. Mint diplomata többször volt portai követ, hosszabb ideig élt Konstantinápolyban. Az 1490-es években épített vásárhelyi várat Basta Giorgio osztrák generális rémuralma alatt lerombolták. A város több köztiszteletben álló személyisége a támadások, rablások elől Brassóba menekült. Köztük volt Borsos Tamás is, akit megihletett a brassói vár erőssége, szépsége és hazatérte után 1602-ben kezdeményezte egy új vár építését Marosvásárhelyen is. A nagyméretű építkezés el is kezdődött, a bástyák építésével egy-egy céhet bíztak meg. 1616-ban Borsos Tamásnak sikerült kieszközölnie, hogy Bethlen Gábor Erdély fejedelme a települést a szabad királyi városok közé emelje és az azokat megillető kiváltságokkal ruházza fel. Az építkezés befejezését azonban nem érte meg a „várépítő” mert 1634-ben elhunyt. A mai formában látható vár aztán az 1650-es évekre készült el.


Sajnos nem elszigetelt esettel állunk szemben, hisz gyakran szerezhetünk tudomást temetők, síremlékek, szobrok rombolásáról, gyalázásáról. Nem helyi jelenség és nem is regionális specifikum. Sáromberkén a Teleki-kriptát már többször feltörték, megrongálták, főleg az 1990-es években. A gyalázás hátterében valószínűleg a rablás szándéka állt, az elkövetők kincseket, értékeket sejtettek a sírboltokban. A marossárpataki Teleki-kriptát is sok alkalommal feldúlták „ismeretlen tettesek”, és minden elképzelhető emberi szennyel bemocskolták azt. A közelmúltban a helyi régi temetőben kezdtek el „tevékenykedni” az ócskavasgyűjtők. Több esetben rongáltak meg sírokat, törtek le vaskorlátokat az éj leple alatt. Nagyernyében 2009 szeptember elején feltételezhetően bosszúból vagy egyszerűen kedvtelésből, szórakozásból rongáltak meg, döntöttek le, törtek össze több mint 30 síremléket, ugyancsak „ismeretlen tettesek”. A feljelentés megtörtént, de intézkedésre ellenük mai napig nem került sor. Nem sokkal később Jézus bronzból öntött teste (a corpus) tűnt el a feszületről!


P.S. Amennyiben a hét végéig nem kerül elő a Borsos Tamás-szobor, az önkormányzat újraönteti azt – jelentette Csegzi Sándor alpolgármester, aki elmondása szerint már felvette a kapcsolatot a mű alkotójával, Kiss Levente szobrászművésszel. Annak idején egy Chicagóban élő család állta a műalkotás előállításának 3600 dolláros költségeit.

Share Button
Ennyien olvasták: 215

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.