Központ
2017. október 24. kedd, Salamon
Eső
Ma
Eső
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Borús
Csütörtök
Borús

Itt a kezem, nem disznóláb! Vagy mégis?

Központ augusztus 1, 2013 Társadalom

Molnar TiborItt a kezem, nem disznóláb! Vagy mégis?

Egy tudományos kutatás minap közzétett eredményei szerint nemcsak a majmoktól, hanem a sertésektől is ugyanúgy származhatunk. Bizonyos Dr. Eugene McCarthy genetikus és munkatársai ezúttal nem genetikai, hanem anatómiai szempontból vették górcső alá a humán evolúciót. Feltűnt nekik, hogy túl sok nagyfokú hasonlóság van az ember és a sertés szervezeti felépítése között, az olyan bonyolult struktúrákkal az élen, mint a keringési és kiválasztó rendszer, a bőr vagy éppen a sejtmembránok.

Alapos összehasonlításuk eredményeként megállapították: valószínűleg majom-sertés hibridek jöhettek létre több millió évvel ezelőtt, még a korai hominidák (emberfélék) megjelenése előtt. Lehetséges, hogy egyetlen közös hibrid-őstől származunk, de az sem kizárt, hogy a hibrid fajokból is több alakult ki párhuzamosan, s talán így jöhettek létre az általunk is ismert emberfélék. Ráadásul köztudott, hogy a sonkán, a kolbászon és a szalonnán kívül még rengeteg mindent köszönhet az emberiség a röfiknek: mindig is kiváló szervdonorok voltak, és a sok közös genetikai tulajdonságnak hála számos betegség terápiájához nyújtanak, nyújthatnak segítséget. Komoly szakemberek szerint a következő évek evolúcióbiológiai kutatásainak ez a téma lesz a fókuszpontja.

Hát akkor rajta, komoly szakemberek, mert sok még itt a megválaszolatlan kérdés, de sok ám! Először is arra volnánk kíváncsiak: hogy jött létre ama első majom-sertés hibrid? Egy kanos csimpánzcsávó gerjedt rá egy szemrevaló kokett kocára egy házibulin, vagy fordítva, egy erőszakos, részeg disznó hágott meg egy zsenge tini orangutáncsajt? Mindenesetre nagyot nézhetett a szülészorvos, amikor kis rózsaszín csupasz malacka helyett egy turcsiorrú szőrcsimbókot tolt ki Miss Röfi, vagy, amikor az orangutánbébi apró kunkori farokkal, sivalkodva dzsesszelt ki a mutterből.

Másrészt, nem kell sem komoly, sem komolytalan szakemberek legyünk ahhoz, hogy megállapítsuk: bizony rengeteg bennünk a közös vonás, emberekben és disznókban. Valljuk be férfiasan: az ember alapvetően egy lusta disznó! Nem véletlen, hogy a szólásaink, közmondásaik zöme a lustasággal, tétlenséggel, semmittevéssel kapcsolatos (a rest kétszer fárad; amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra; aki nem dolgozik, ne is igyék satöbbi). Mint ahogy az sem, hogy a kevélység, fösvénység, bujaság, irigység, torkosság és harag mellett a (jóra való) restség is szerepel a Seven című thrillerben, valamint a hét főbűn listáján. A tízparancsolat végére ugyan nem biggyesztették oda tizenegyediknek a „Ne henyélj!”-t, de csupáncsak azért nem, mert az illetékes egyszerűen lusta volt még azt is belecsikargatni a kőtáblába. Egyébként orbitális mázlink van, hogy nem agyagtáblákkal operált a mester, hiszen akkor jóval hosszabb lenne a lista: a „Ne ölj!”, „Ne lopj!” és „Ne paráználkodj!” mellé tuti bevette volna még a „Ne pofázz hülyeségeket!”, „Ne posztolj állandóan marhaságokat a Facebookra!” és „Ne tégy be engem háttérképnek!” tiltásokat is.

Végezetül: tudományosan bizonyított tény, hogy a disznók orgazmusa harminc percig(!) tart; mindenekelőtt arra kéne rájönni, azt vajon hogyan csinálják moslékzabáló őseink, a többi még ráér.


Share Button
Ennyien olvasták: 236

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.