Központ
2018. szeptember 21. péntek, Máté, Mirella

Karácsonyvárás az otthon meleget adó biztonságában

Nemes Gyula december 23, 2017 Társadalom

Közeleg az év legszebb ünnepe: a karácsony. Ezt általában otthon, családi körben ünnepeljük, de olyanok is vannak, akik valamilyen szolgálatban töltik ezt az időszakot. Öt ismert, vásárhelyi személyt kérdeztünk arról, hogy náluk milyen is a karácsony.

Ábrám Tibor nótaénekes, zenész: „Úgy gondolom, hogy a karácsony, Jézus születésének az ünnepe, egyik legmeghittebb egyházi ünnepünk. Szeretettel készülünk rá a családban is, apró kis ajándékokkal kedveskedünk egymásnak. Karácsony szombatját, a szentestét mindig családi körben töltjük. Hazamegyünk Mezőfelébe a szüleimhez, ott találkozunk a testvérekkel, és együtt, csendben kantálunk, elénekeljük a Csendes éjt. Templomba már Marosvásárhelyen megyünk az ünnep első napján. De a hivatásról sem feledkezhetem meg, idén karácsony első napján Kövesden, másodnapján Nyomáton zenélünk az ünnepi bálon.”

Bódizs Edith, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa: „Mindig azt szoktam mondani, hogy a rádiós élete ünnepek előtt egy kálvária, mert kétszer annyit kell dolgozni, mint általában, hogy az ünnepi műsorok elkészülhessenek, mert a rádió nem áll meg karácsonykor sem. A családomat azzal vígasztalom, hogy majd, ha egyszer nyugdíjas leszek, valamikor 20 év múlva, akkor lesz nekünk szép, nyugis, rendesen előkészített, igazi karácsonyunk. De ennek a stressznek is megvan a maga varázsa, mert ilyenkor születnek a legjobb ötletek, jótékonysági akciók, jótettek. Volt már olyan, hogy angyalvárást szerveztünk a gyermekeknek december 24-én délután, hogy a szülők otthon a fát feldíszíthessék ez idő alatt. Aztán olyan jól éreztük magunkat a társaságukban, hogy még este hét után is együtt játszottunk, karácsonyfadíszeket készítettünk közösen, karácsonyi dalokat énekeltünk, és az esti miséről is majdnem lekéstem. A díszvacsorát a családdal kénytelenek voltunk istentisztelet utánra halasztani. Tavaly például a hajléktalanoknak gyűjtöttünk, el is vittük nekik az ajándékot az ünnepek előtt, és nagy élmény volt számomra megismerni egy egészen más, alternatív világot, amiről addig fogalmam sem volt. Jó érzés volt látni ezeknek, a társadalom peremére szorult, kevésbé szerencsés embertársainknak az arcán a hálát, az örömet, hogy ők is fontosak valakinek. Ám ha nincs is időm „rendesen” készülni, az ajándékvásárlásra nagy figyelmet fordítok, előre kitervezek mindent, mert hát a családi költségvetéshez kell igazodni. Imádok ajándékozni! A többi, az ünnepi vacsora egyelőre az anyukára, anyósra hárul, a nagytakarítás pedig, hát, ez sem az erősségem! De számomra a karácsony az, ami a mord időt, a hideget, a napsütés hiányát, mindent kompenzál, és én igenis már november végétől várom, akárcsak gyermekkoromban. Ja, és a fát a férjem szokta feldíszíteni!”

Filep Kálmán Csaba, nyugalmazott állatorvos (Gernyeszeg): „A karácsony nálunk csak családi, otthoni ünnep. Emlékszem: elsőéves egyetemista voltam, amikor a testvéreim anyámnál lemondtak az ajándékról, hogy Aradról hazautazhassak karácsonyra. A leglényegesebb a valódi karácsonyfa, a természetes ünnepi hangulat és az egymásra való odafigyelés. Az unokáim foglalkoznak ma már nagyon alaposan és nagyon szépen a karácsonyfa feldíszítésével. Hasznos, tartós ajándékot igyekszünk adni. Az ünnepi örömöt kell megteremteni, kiadós beszélgetésekkel emlékezni a múltra, természetesen a hétköznapitól eltérő kellemes ünnepi környezetben. Nagyon fontos a kapcsolatfelvétel minden családtaggal. Nekem a karácsony a téli napfordulóval kezdődik, újra lendületet ad következő évre, és az a várakozás, hogy újévig egy kakaslépéssel újra nyúlnak a napok és kezdődik minden elölről. Minden napnak az örömét újra meg kell találni: ez az ünnep. Engem nagyon bánt, hogy sok helyen elfogadhatatlan, rohangáló, tartalmatlan, lélekromboló üzletté változtatták a karácsonyt. Az otthon meleget adó biztonságában kellene egy pillanatra megállni minden embernek, és örvendeni szeretteivel. A karácsonyi kívánságom pedig: egy valódi, erdélyi, havas téli ünnep, lovas szánkázással, hogy az utódaink a valóságban is megtapasztalják ezt az igazi erdélyi téli hangulatot.”

Sajó Norbert, a Telefonos Szeretetszolgálat munkatársa: „A karácsony különleges, a legszebb ünnep a családunk számára. A gyertya fénye meghatározó. Előző években szolgálatban, a családtól távol ünnepeltünk, idén tudatosan úgy szerveztük meg a munkánkat, hogy otthon lehessünk mindannyian. Három gyermekünk van: egy, három és öt évesek, nagy szeretettel hallgatják a karácsonyi történeteket. Karácsonykor templomba megyünk, mert anélkül nincs számunkra ünnep, és a nagyszülőkkel is együtt leszünk. Igyekszünk kevesebb időt tölteni a pepecseléssel, inkább az egymásra való figyelésre összpontosítunk. Általában sokat szaladgálunk, most szabadnapot veszünk, ami ritka számunkra, de ráérős hangulatban szeretnénk ünnepelni. A karácsony vissza-, de előretekintés is, milyen volt milyen lesz, és jó erről a gyermekeknek is mesélni, kiemelni a varázsát, az emberi jellegét. Egyik évben az ünnepet a Szeretetszolgálat körében töltöttük a munkatársakkal. Magajándékoztuk egymást apró ajándékokkal, karácsonyfát díszítettünk, amelyre gyertyák kerültek, nem elektromos füzérek. Az ember azt hinné, hogy ilyenkor megnő a telefonon segítséget kérők száma a Szeretetszolgálatnál, pedig nem. Húsvétkor, karácsonykor van hívás, de lényegesen kevesebb. Ünnepeken jobban odafigyelünk egymásra, az egyedül élőket is meglátogatják távol élő rokonok, átmegy a szomszéd, valamit segít… Inkább az ünnep elmúltával van több segélyhívás, január elején, amikor elmúlik az ünnepi hangulat.”

Sófalvi Sándor Szabolcs, Marosszentgyörgy polgármestere: „Nekem a készülődés először arról szól, hogy takarítást kell végezzünk lelkiekben is. Másodszor meg az adventi időszakban a gyermekeinkkel minden vasárnap este leülünk, meggyújtjuk a koszorú egy gyertyáját, közösen imádkozunk, és együtt beszélünk arról, hogy mi is történt karácsonykor. Így a gyermekek is jobban át tudják élni az ünnep fontosságát, és nemcsak abban látják az értéket, hogy az angyal hoz valamit, hanem megérzik a lelki töltetét is. Ez is a célja, nem csak a csinnadratta. Karácsony estéjén korábban megjön hozzánk az angyal, de úgy, hogy előbb lemegyünk, örvendezünk a karácsonyfának, majd én leülök, és mint a család atyja, „papja”,  elolvasom a szentírásból a Jézus születéséről szóló részt a gyermekeknek. Aztán énekelünk 3-4 ismert kántáló éneket, Mennyből az angyal, Pásztorok, Dicsősség, és utána vesszük észre, hogy csomagok is vannak. Ez után pedig elmegyünk közösen a templomba, annak ellenére, hogy ez késő éjszakai órába torkollik. Másnap ugyanígy templomba megyünk, következik az ünnepi ebéd, ezt követően megyünk a szülőkhöz, nagyszülőkhöz, rokonokhoz.”

Share Button
Ennyien olvasták: 690

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.