Központ
2017. december 17. vasárnap, Lázár, Olimpia
Jórészt felhős
Ma
Jórészt felhős
Jórészt felhős
Holnap
Jórészt felhős
Derült
Kedd
Derült

Következetesen a nyelvi jogainkért

Központ augusztus 8, 2013 Társadalom

Következetesen a nyelvi jogainkért

utcanevek

Olvasóink közül biztosan többen hallottak arról, hogy Kibéden új utcanévtáblákat helyeztek ki. Nem is keveset, szám szerint 29-et. Léleksimogató végigmenni a község utcáin és számba venni a táblákon jelzett hagyományos neveket és elnevezéseket. De érdekességszámba megy az is, hogy a falubelieknek nem kellett emiatt kicserélniük személyi igazolványaikat. A számozás maradt, az új utcanevek pedig csupán tájékoztató jellegűek, a hagyományőrzést ápolják.

Amikor ilyet hall, lát az ember, sok minden eszébe jut. Néhány hónappal korábban írtunk arról, hogy Marosvásárhelyen utcát neveznek el dr. Kozma Béláról. Ez egyelőre nem történt meg. Ezt tovább fokozva szólhatunk akár Bodor Péter zenélő kútjáról is, melynek megépítése szintén várat magára. És ha ennyi még nem elég, akkor megemlíthetjük Sütő András szobrát is, amellyel még mindig adósa a vásárhelyieknek az önkormányzat.

Vásárhelyt szép lassan mindenki megelőzi. Székelyudvarhelyen felállították neves magyar írónk, Sütő András szobrát. Itt viszont nem. Új magyar utcanevek jelentek meg Szovátán, Marosszentgyörgyön és most Kibéden is. Tudjuk, hogy Vásárhelyen az a tendencia, hogy új neveket általában csak az új utcák kapnak, azonban vannak kivételek.  


„Remélem, mások is követik példánkat”


A kibédi kezdeményezés tehát semmiképpen sem mindennapi.

Ahogy azt Dósa Sándor, a község polgármestere elmondta, az elképzelés már öt évvel ezelőtt megszületett, azonban a tényleges kivitelezésre csak most került sor.

A Kis-Küküllő menti község elöljárójától a visszajelzésekről is érdeklődtünk. Válaszaiból egyértelműen az derült ki, hogy csupán pozitív dolgokról szólhat.

Igaz, pár falubeli nem igazán értette, hogy a Faluszoros (ha már a szoros nevet is viseli), miért is utca, de a válasz erre is megvolt: maga a szoros is lehet utca, bármennyire is „szoros”.

Érdekes lenne felsorolni mind a 29 utcanevet, de ebből most csak néhányat említünk: Kandó utca, Pap-szoros utca, Tabika, Domokos-szoros, Jákob-szoros.

Az egész körül talán a legérdekesebb a Jácó utca (és nem Játszó).  Ennek talán az idősebbek örültek a legjobban, akik elmondták, szívesen sétálnak végig az utcán, mert minduntalan az jut eszükbe, hogy 60-70 évvel ezelőtt miként is játszottak azon a helyen.  Dósa Sándor kérdésünkre még azt is elmondta, hogy a kezdeményezésre már a környező településeken is felfigyeltek. Példájukat minden bizonnyal a makfalviak és a sóváradiak is követni fogják.


Az RMDSZ üdvözli a kezdeményezést


De arra is kíváncsiak voltunk, hogy a leírtakat miként látja, a Maros megyei RMDSZ vezetője, Brassai Zsombor.

Ő arra világít rá, hogy mindenképpen nagyra értékeli a kibédi önkormányzat az utcák elnevezésére vonatkozó döntését, hiszen a hajdani, hagyományos utcanevek kifüggesztése  a helyi közösség múltban gyökerező önazonosság tudatát hivatott erősíteni.

A szövetség hónapokkal ezelőtt felhívást intézett számos önkormányzathoz, kérve, hogy az iskoláknak, művelődési otthonoknak adjanak nevet, lehetőleg olyan köztiszteletnek örvendő helyi személyiségek nevét választva, akik korábban jelentős közszolgálatot végeztek, vagy munkásságukkal az illető település hírnevét öregbítették.

Ugyanakkor sajnálattal állapította meg, hogy bár Marosvásárhelyen is szóba került az utcák esetleges átnevezése egykori marosvásárhelyi köztiszteletben álló személyiségekről, de valamiért hiányzik ehhez a szükséges politikai akarat.

Marosvásárhelyen az utóbbi években gyakorta esett szó a kétnyelvűségről, a magyar kulturális tudat erősítéséről, de ezek sokszor csak patetikus szónoki ígéreteknek minősültek, mert a valóság azt mutatja, hogy a kétnyelvű feliratokat csak ímmel-ámmal, elvétve, vagy erős politikai és polgári nyomásra helyezik ki a hatóságok. A megyeszékhelyen rengeteg a hiányosság e téren, akarva-akaratlanul arra kell gondolnunk, hogy a városvezetés tudatosan próbálja elhomályosítani a város magyar múltját.

Az a hír járja, hogy ismét készül az országos jelentés a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartájának alkalmazására vonatkozóan, amelynek egy korábbi változatában eszményi helyzetjelentést készítettek az illetékes hatóságok, azt a látszatot keltve, hogy Romániában minden rendben van ezen a téren. Nyilván, ez távol áll a valóságtól!

Jó lenne, ha a kibédi önkormányzat kezdeményezése azt jelentené, hogy megtört a jég, és rendre, következetesen mindenhol érvényt szerezhetnénk nyelvi jogainknak, hiszen ezek szavatolják azt a környezetet, melyben nem érezzük magunkat másodrangú állampolgároknak.


Share Button
Ennyien olvasták: 153

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.