Központ
2017. október 23. hétfő, Gyöngyi
Eső
Ma
Eső
Eső
Holnap
Eső
Helyenként felhős
Szerda
Helyenként felhős

Korlátoznák a készpénzben történő kifizetéseket

Központ február 13, 2014 Társadalom

Kétségbeesett kapkodás vagy hozzánemértés?

Korlátoznák a készpénzben történő kifizetéseket

kartya

Daniel Chitoiu frissen lemondott pénzügyminiszter már január végén felvetette annak lehetőségét, hogy szabályoznák a magánszemélyek és a cégek által kifizethető készpénz értékét. Victor Ponta miniszterelnök pedig törvénytervezet készül a parlament elé terjeszteni, amely szerint a magánszemélyek egy nap során legfeljebb 10 ezer lejnyi készpénzt fizethetnek, a jogi személyek pedig sem más cégeknek, sem magánszemélyeknek nem adhatnak majd át kétezer lejnél nagyobb összeget. Érthetőbben: a nagyobb összegű adásvételeket csak elektronikus fizetési eszközökön keresztül lehet lebonyolítani, amiért a bankok kezelési költséget számolnak majd fel. Akik nem tesznek eleget a tervezett jogszabály előírásainak, büntetésük elérheti akár a kifizetett összeg 20 százalékát is.

Mi célból és hogyan?

Chitoiu szerint a törvénytervezet a feketegazdaságot hivatott visszaszorítani, emellett az államkassza bevételeit növelnék, és cél a bankkártya-használat, illetve más elektronikus fizetési módozatok népszerűsítése. Hozzátette: az egy nap alatt kifizethető készpénz összegének szabályozása nyomán „a magánszemélyek többé nem indulhatnak egy nagy bőrönd pénzzel lakást, gépkocsit vagy földterületet vásárolni.”

Ponta elmondta, hogy ugyancsak törvényben szabnak felső határt a banki kezelési költségeknek, hogy az intézkedés nyomán ne érje veszteség az ügyfeleket. A kormányfő hozzátette: a pénzintézeteknek bele kell egyezniük a kezelési költségek maximálásába, mivel a készpénzfizetés korlátozása során jelentősen növekedni fog az elektronikus tranzakciók volumene.

Gazdaságélénkítő – de csak elméletben

Szabó Árpád gazdasági szakember, egyetemi oktató, adjunktus szerint a tervezet nem jár föltétlenül negatív következményekkel, de gyakorlatba ültetése komoly kérdéseket vet fel. Kifejtette, hogy a bankkártyás fizetés elterjedése a közgazdaságtan elméleti szakemberei szerint növeli az országban a pénz forgási sebességét, és csökkenti a gazdaság működésének fenntartásához szükséges kinyomtatott készpénz mennyiségét. Ez elméletileg kissé felpörgetheti az országban a gazdaságot.  „Ám az indoklás nem állja meg a helyét, hisz a populisták azt állítják, hogy az adócsalást korlátoznák ezzel az intézkedéssel, de az igazán nagy adócsalók másképpen tevékenykednek. A legtöbb adócsaló megtalálja a kiskapukat. Egy ilyen törvény néhány >>kis halat<< és tyúktolvajt fog a tevékenységében korlátozni” – állítja.

Eközben a magánszemélyek számára – például ingatlan vagy személygépkocsi adásvétele esetén – tízezer lejnél nagyobb összeget tilos lesz papíralapú tranzakció útján kifizetni. Ez talán még inkább felháborodást fog kelteni a lakosság körében. Szabó Árpád az érintett személyeket három csoportba osztaná. „Az illegális úton nagy összegeket mozgató személyekre a törvények nem vonatkoznak. Ők amúgy is át fognak lépni a >>sorompó

fölött gonosz<< gazdagokat megszorongatja a kormány. A vékony középréteg egy része talán fel fog háborodni, a többiek pedig megkeresik a kiskapukat” – vázolja a szakember.

Bankkártya-fóbia

Ismeretes, hogy Románia sereghajtónak számít az EU-ban a banki átutalás és a bankkártyával fizetés terén. Tíz polgárból négy mindössze fizetése felvételére, havonta egyszer használja a bankkártyáját, sőt egyfajta idegenkedés is észlelhető az elektronikus fizetési módozatoktól.

„Személy szerint gyakran használok bankkártyát, és megvannak a vitathatatlan előnyei, például fel nem használt utazási jegyek esetén az összeg visszautalható stb. Emellett tapasztalom, hogy számosan – akár közgazdászok is – ódzkodnak, nem mernek bankkártyával vásárolni. Talán félnek az annak ellopásával járó bonyodalmaktól, de a túl sok a pletyka és a negatív reklám is oka lehet vonakodásuknak, illetve a média is eltúlozza a hackerek és a cyberbűnözés hatását” – vallja Szabó. Kiemelte továbbá, hogy a bankkártyák használata bizalom, szokások, informálás és oktatás kérdése, azaz törvények és korlátok bevetése helyett oktatni, nevelni, tájékoztatni kellene a lakosságot már gyerekkortól kezdve.

Korlátozhatja a hazai befektetéseket az intézkedés?

Sokan a külföldön megkeresett és már megadózott pénzt tervezik itthon befektetni, így adódik a kérdés, hogy a törvény életbe lépése hátráltathatja-e a hazai befektetéseket. „A legtöbb ország között kölcsönös szerződések vannak életben a dupla adózás elkerülése érdekében. Így a külföldön megkeresett és bizonyítottan adózott összegekre a román állam nem vethet ki újabb adót. Nyilván más a helyzet a külföldön illegálisan gyűjtött pénzzel, de az érintettek erre biztosan megtalálják a kiskapukat.”

Kiskapuk keresését szüli majd a törvény

A szakértő elmondta, hogy jelenleg is virágzik a gyakorlat, miszerint a felek az adásvételi szerződéseken adóelkerülési okokból kisebb összegeket tüntetnek fel, és lesznek kiskapuk, amelyeket mind a magánszemélyek, mind a vállalatok ki fognak használni. „Magánszemélyek esetén az emberek több napon keresztül mindennap elsétálhatnak a bankba, és letehetnek 2000 lejt. Akár családostul elmehetnek a bankba, egy személy letehet 2000 lejt a saját számlájára, majd ugyanannyit a házastársa, az unokatestvére, az anyósa” – vázolja a potenciális kiskapukat a szakember.

Hozzátette, hogy a cégeknél  ez a törvény teljesen fölösleges, hisz esetükben egy számlát ki lehet fizetni több részletben, több 2000 lej értékű nyugtával. Így ez esetben a törvény csak lassítja a folyamatokat és nehezíti a papírmunkát.

Jelenleg Romániában nincs szabályozva, hogy a magánszemélyek egymásnak mekkora összeget fizethetnek ki készpénzben, a jogi személyek esetében pedig a felső határ 10 ezer lej.

Share Button
Ennyien olvasták: 154

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.