Központ
2017. augusztus 17. csütörtök, Jácint
Helyenként felhős
Csütörtök
Helyenként felhős
Derült
Holnap
Derült
Derült
Szombat
Derült

Kutatás: tudatosan választanak iskolát a kisebbségben élő magyar diákok

Központ december 17, 2014 Társadalom

A külhoni magyar általános iskolás diákok tudatosan preferálják későbbi terveikhez igazodva az elméleti, gimnáziumi és a szakképzési oktatási formákat a középfokú iskolaválasztás során – derült ki az Átmenet – külhoni magyar iskolaválasztás alap- és középfokon című kutatásból amelyet szerdán ismertettek Budapesten.

iskola
Wetzel Tamás, a nemzetpolitikai helyettes magyarországi államtitkár a budapesti Magyarság Házában rendezett konferencián azt mondta: minden régióban a többségi nyelv felé való elmozdulás tapasztalható. A kisebbségi élet velejárója, hogy nap mint nap fel kell tenni a kérdéseket, amelyek az ottélők és gyermekeik jövőjét meghatározzák. Ezek között kiemelkedő helyen szerepel az iskolaválasztás – mutatott rá a helyettes államtitkár a Nemzetpolitikai Kutatóintézet tanácskozásán.

Wetzel Tamás hiánypótlónak nevezte a kutatást, és jelezte: 1258 végzős általános iskolás diák töltötte ki a felmérést négy nagyobb külhoni régióban, Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján és Vajdaságban. A kutatás során az alap- és középfok közötti átmenetet vizsgálták.

Papp-Szilamér Zsolt, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa a felmérés vajdasági aspektusait ismertetve rámutatott: a magyar nyelvű oktatás esetén probléma, hogy folyamatosan csökken a gyermeklétszám, valamint pedagógus- és tankönyvhiánnyal is küzdenek.

A megkérdezettek körében elsősorban szakközépiskolára volt igény, 58% szeretett volna itt tanulni, gimnáziumot 33,5%, míg szakiskolát csupán 8% választott.

Alacsonyabb tanulmányi tervekkel inkább a falusi fiúk rendelkeztek, inkább ők többnyire a szakközépiskolát preferálták. Akinek hosszabb tanulmányi terve volt, felsőoktatásba szeretett volna továbblépni, 11-szer nagyobb valószínűséggel választotta a gimnáziumot. Összességben 92% szeretett volna érettségit biztosító intézménybe menni, a fiúk inkább a gyakorlati, a lányok az elméleti képzés irányába indultak el.

Tamás Kinga szociológus a kutatás felvidéki részét ismertetve kiemelte: az elmúlt tíz évben elsősorban a kisebb településeken 228 alapiskola szűnt meg, ebből 172 alsó tagozatos volt. A magyar oktatási intézmények közül 23 zárta be kapuit, köztük 21 elemi.

Jelezte: a magyar iskolák túlnyomó része állami fenntartású, néhány működik egyházi fenntartásban. Megállapította: két és félszer nagyobb az esélye, hogy egy városi gyermeket szlovák iskolába íratnak, mint egy falusi diák esetében, és a vegyes házasság esetében szintén nagyobb az esélye annak, hogy a gyermek szlovák intézményben tanul tovább. Az általános tendenciáktól eltérően a Felvidéken a megkérdezettek 28,5%-a gimnáziumban, 63,3%-a szakképző iskolákban szeretne továbbtanulni. A jobb anyagi helyzetben lévő családok gyermekei inkább a gimnáziumi képzési formát választják. Megállapították: a diákok tudatosan választják ki a középiskolai intézményeket jövőbeni terveikhez, s a gimnáziumba készülők később egyetemre szeretnének tovább lépni.

Ferencz Viktória, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa kiemelte: Kárpátalján általános iskolai szinten a képzettségi mutatók gyakorlatilag megegyeznek az ukránokéval, míg középfokon a magyarok rendelkeznek a legmagasabb képzettségi mutatókkal. Ugyanakkor a középfokú képzés nem sikertörténet Kárpátalján, magas a lemorzsolódás aránya. Hat járásban 14 intézményt áttekintve rámutatott: 35% volt a szakképzési orientáció és 55% elméleti képzésben gondolkodott. A szakképzésbe a közepes és jó tanulmányi eredménnyel rendelkezők jelentkeznének. A diákok 72%-a a szülőföldjén szeretett volna továbbtanulni, és 79% jelezte, hogy magyarul szeretné majd tanulmányait folytatni – jegyezte meg.

Kántor Zoltán, a kutatóintézet vezetője kiemelte: az utóbbi három évben igyekeztek több területen kutatásokat folytatni, amelyek közül az oktatási témájúak a legfontosabbak. Próbálják modellezni az iskolaválasztást, külső kutatók, szervezetek bevonásával a veszélyeztetett intézményeket feltérképezni, és minél jobb válaszokat megfogalmazni, hogy maximalizálni lehessen a magyar iskolákat választók számát a külhoni régiókban.

Aáry-Tamás Lajos az oktatási jogok biztosa azt mondta: nagyon gyakran az oktatáspolitika érzelmű alapú, fontos ugyanakkor, hogy az érintettek bevonásával alkossanak képet. Hozzátette: jó lenne a kutatásokat kiterjeszteni, nagyobb mintán elvégezni, és esetleg további kérdésekkel is kiegészíteni. Jó lenne, ha a vizsgálatok hatnának a magyar oktatáspolitikára is.

Forrás: mti

Share Button
Ennyien olvasták: 321

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.