Központ
2019. december 15. vasárnap, Valér

Legfontosabb a mértékletesség: kicsit mindenből!

Nemes Gyula július 23, 2019 Társadalom

Pénteken a Marosvásárhelyi Máltai Szeretetszolgálat szervezésében tartott előadást dr. Drăgan-Pécsi Enikő az evési szokásokról, a tudatos táplálkozásról. A nagy érdeklődésnek örvendő találkozáson mi is lejegyeztünk néhány hasznos tanácsot.

Azt például, hogy a doktornő szerint: a kókuszolaj a legegészségesebb főzőolaj. Főleg azért, mert olyan stabil, hogy hevítésre nem oxidálódik, és nem keletkeznek szabad gyökök, amelyek nagyon veszélyesek a szervezetre. Hidegen préselik, és nem hizlal szemben például a napraforgóolajjal. Hamar felszívódik, és rögtön bemegy az izomba, amiért a sportolók is előszeretettel használják. „Én nagyon ajánlom a betegeimnek, és próbálom fokozatosan rávezetni őket az egészségesebb táplálkozásra. Ugyancsak nagyon jó a lenmag- és a tökmagolaj, mindkettő kiváló immun-, ideg- és szíverősítő, de jó koleszterincsökkentők is. Meg lehet próbálni rántott húst készíteni tökmag- és szezámliszttel, amit kókuszolajban sütünk ki. Nagyon finom!” – mondta az előadó.

Ugyancsak ajánlatos lenne megbarátkozni a magokkal. Ha veszünk például egy kis chia-, len és szezámmagot, finom dolgokat lehet belőlük készíteni, és mindenik rákellenes. A chia jelentése erő, energiával tölti fel e szervezetet, de kevés kalóriát tartalmaz, kiváló érfal-javító és izomerősítő hatása van.  A jelenlévők egy receptet is megtanulhattak a doktornőtől: egy kanál chiamagot, egy kanál szezámmagot, egy késhegynyi kardamont és pár darab goji bogyót keverjünk bele este egy natúr joghurtba és ezt együk meg reggel. Ez nagyon egészséges táplálék. Továbbá ajánlja az algafogyasztást is, amiben sok a klorofil, és oxigénnel tölti fel a szervezetet.

Dr. Drăgan-Pécsi Enikő a hagyományos kínai orvoslásról is beszélt: „Nagyon elveszítettük a kapcsolatunkat a természettel, modernizálódtunk, olyasmiket eszünk, amit máshonnan hoztunk. Régebb csak azt ettek az emberek, ami a megfelelő évszakban termett, a megfelelő területen, ma már szinte mindent eszünk, csak azt nem, ami itt van nálunk. Pedig erre kellene visszatérni. A szervezetünk jelzi konkrétan, hogy mire van szüksége, legegészségesebb, ha azt esszük, ami a környezetünkben van, lehet enni kevés citrusfélét, de örüljünk a szép almánknak. Táplálkozzunk az évszaknak megfelelően: például tavasszal jön a retek, a zöldhagyma, a zsenge zöldségek, nyáron együnk hűsítő salátákat, aztán később tökféléket, kukoricát, amivel már készülhetünk az őszre, a télre.

A margarint jó lenne teljesen elfelejteni!

A D-vitaminnak fontos rákmegelőző szerepe van. Bebizonyították, hogy azokban az országokban, ahol kevesebb a napsütés, ott megnő a prosztatarák, az emlőrák előfordulása. Ugyancsak nagyon oda kell figyelni a C-vitaminbevitelre, az immunitás növelés szempontjából. „Pár szót szólnék még az Omega 3 zsírsavról, mert folyton összetévesztjük az Omega 6-tal. Ez az utóbbi a „rossz” Omega, ez például a margarinban található, telítetlen zsírsavak, transzzsírok, amelyek rákkeltőek. A margarint tehát jó lenne teljesen elfelejteni. Úgyszintén a húsok és a napraforgóolaj Omega 6-ot tartalmaznak. Az Omega 3, ami főleg a halhúsokban van, az jó koleszterin, és jó lenne minél nagyobb mennyiségben fogyasztani. De a halhús minőségére is figyelni kell! Inkább ritkábban, de akkor jót!” – ajánlja a doktornő.

Az immunrendszer egyensúlya azonban a túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasztástól borul fel hamarabb, mint az élelmiszerektől, de nagyon figyelni kell a kozmetikumok használatra is. Ezek is a bőrön át bejutva a szervezetbe negatívan befolyásolhatják azt. Óvakodjunk a nagyon hőkezelt élelmiszerektől, a túlzott sütéstől, inkább pároljunk, hogy benne maradjanak a rostok. Ezek nagyon fontosak, mert a belekben lévő hasznos baktériumok – amiből egy egészséges felnőtt embernek 1,5-2 kg van – ezekre a rostokra telepednek rá, ez biztosít táptalajt számukra. A baktériumoknak azon kívül, hogy védőszerepük van – gátolják a rákos sejtek visszaszívódását – szintetizálnak bizonyos anyagokat. Nagyon kell figyelni továbbá a növényvédőszerekre, rovarirtókra, tartósítószerekre. „Itt van például a dinnyeszezon, szinte naponta jön beteg hozzánk hasmenéses problémákkal, mert nem mosta meg a dinnyét és a késsel belevitte a dinnye húsába a héjáról a károsító anyagot. De újabban a paradicsomot is meg kellene hámozni ahhoz, hogy veszélymentesen fogyasztható legyen” ­– tanácsolta az előadó.

A gyógyszerek túlzott használata is káros!

A gyógyszerek túlzott használata is káros lehet. „Sokszor elborzadok, hogy jön egy-egy beteg, és a vizeletvizsgálatból kiderül, hogy szinte mindenre rezisztens. Nem tudom már mit írjak fel neki. Hibásak vagyunk ezért mi is, mert minden kicsi dologra antibiotikumot veszünk, hibásak vagyunk, mert nagyon nagy gyógyszerfogyasztók vagyunk. Ma már azt tartják, hogy nem is jó orvos, ha nem ír ki gyógyszert! Nem hiszünk abban, hogy sokszor teával meg lehet gyógyítani enyhébb betegségeket. Régebb azt mondták, izzadni kell, mert a hőtermeléssel legyőzzük a baktériumokat, ezek 60-70 fokon már elpusztulnak. De ezt ma már nem csináljuk, nem mondjuk a betegnek, hogy tessék beülni az ágyba, teát inni és izzadni” – vélekedik a doktornő.

Nagyon fontos a napi folyadékbevitel. Egy újabb tanulmány szerint minden 25 kilogrammra számítanak egy liter folyadékot naponta. Az emberiség nagy része a teázásról is leszokott, pedig csodálatos hatást lehet ezzel elérni. Elég, ha csak a gyömbér nagyszerű hatására gondolunk. Futunk, sietünk, nincs időnk, inkább üdítőket iszunk. „Keveset használjuk manapság például a szegfűszeget is, de ki lehet próbálni naponta három-négy szegfűszeget beletenni vízbe és azt inni másnap reggel, nagyon jó hatása van: immunerősítő, antioxidáns. Sajnos elfeledkezünk a fűszereink használatáról is, pedig jó hatása van továbbá a fahéjnak, az ánizsnak. De fogyasszunk diót, mákot, napraforgót, tökmagot. Fontos ugyanakkor, hogy igyekezzünk nyersen fogyasztani zöldséget, gyümölcsöt: céklát, murkot, almát. Minél kevesebb hőkezelés!” – tanácsolta a szakember.

A tejfogyasztásról a következő a doktornő véleménye: „Az üzleti tej nagyon sok tehéntől származik és így sok genetikai információt hordoz, ezzel szemben a falun, gazdától vásárolt tej egy tehéntől. Ez valószínűleg nem legelészik olyan helyen, amit rovarirtóztak, és nem kezelték hormonnal azt az állatot. De a falusi tejből is elég legtöbb egy pohárral meginni naponta. Legfontosabb a mértékletesség: kicsit mindenből! Nem szabad „futtában” étkezni, a megfelelő időben kell ezt tenni, kellő időt ráfordítva, megválogatva jól, hogy mit eszünk és élvezet kellene legyen az étkezés” – zárta gondolatait dr. Drăgan-Pécsi Enikő.                     

Share Button
Ennyien olvasták: 1117

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.