A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ötödéves hallgatója, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség elnöke, Tubák Nimród bemutatta dolgozatát az Amerikai Magyar Orvosszövetség által szervezett 46. Sarasotai konferencián. A Dohányfüstmentes Egyetem projekt a MOGYÉ-n című dolgozata elnyerte az amerikai szövetség elismerését. Interjú.
– Az Amerikai Magyar Orvosszövetség díját vehetted át néhány napja a 46. Sarasotai konferencián. Mit jelent számodra ez a kitüntetés?
– Egy színvonalas rendezvényen vehettem részt, amelynek a szakmai fontossága mellett célja, hogy összegyűjtse az Egyesült Államokban élő magyar orvosokat, akik megosztják egymással kutatói munkájuk eredményeit, valamint, hogy ezt kapcsolatba tudják hozni az Európában élő magyar szakemberekkel is. Megtiszteltetés volt számomra, hogy a három, diákok számára fenntartott díj közül az egyiket én vehettem át.
– A Dohányfüstmentes Egyetem projekt a MOGYÉ-n címet kapta a tanulmányod. Miből épül fel a dolgozat?
– Nagyon fontosnak tartom, hogy mindenhol használjam a többes számot, mivel ez a dolgozat és ez a projekt egy egészen nagy csapat munkája. Részt vesz benne az amerikai Fogarty Alapítvány, a Davidson College, a Procardia Alapítvány, magyarországi szakemberek, oktatók és diákok a MOGYE-ről.
Munkánk célja: megvizsgálni, hogy az egészségügyben dolgozók miért cigarettáznak nagyobb arányban, mint más foglalkozású, más munkakörben tevékenykedő személyek, illetve az ezen való változtatás is célkitűzésünk. Úgy gondoltuk, hogy a gyökereinél kell kezelnünk a problémát, így került a MOGYE célkeresztbe. Első szakaszban egy felmérést készítettünk, amely csapáson el tudtunk indulni. Az eredményeket kiértékelve rájöttünk, hogy a MOGYÉ-s diákok közül nagyon sokan dohányoznak, következésképp különböző prevenciós előadásokat és workshopokat szervezünk és tartunk számukra. Elengedhetetlen megemlíteni, hogy a fent említett csapatnak sikerült bevezetnie válaszható tantárgyként a Tabakológia előadást is, amely egy lehetőség a diákok számára, hogy jobban tudjanak tájékozódni a dohányzás veszélyeiről. A továbbiakban még 2-3 éven keresztül követnünk kell ezen projekt fejlődését, a diákok szokásait, így ennek a munkatervnek itt még közel sincsen vége.
– Miért éppen ezt a témát választottad?
– A dohányzás hatalmas népegészségügyi problémát jelent. A Földön évente 5 millió ember lesz áldozata a dohányzás következében kialakult betegségeknek, és Románia jóval az átlag fölött áll ebben. Nagy előrelépésnek könyvelnénk el, ha sikerülne csökkenő tendenciára állítani a jelenséget, mert azzal több életet is megmenthetünk. Jelenleg orvostanhallgatóként, aztán orvosként már gyógyítunk, megelőzünk, emberéletet mentünk.
– Milyen arányban dohányoznak a MOGYÉ-s diákok? Az ott oktató orvosprofesszorok dohányzási szokásait is felmérted?
– A Romániában élő emberek 36 százaléka, az orvosok 43 százaléka él e káros szenvedéllyel. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen ezt vizsgálva kiderült, hogy a diákok is az átlagon felül reprezentáltak a dohányosok körében, és a tanulmányi évek során a százalékok is emelkednek: azaz hatodéven magasabb a cigarettázók aránya, mint az alattuk lévő évfolyamok tanulói között. Célunk, hogy megelőzzük ezen szokás kialakulását, így leginkább a diákokat követjük, figyeljük, az oktatók nem képezték a mintavételünk csoportját.
– Mit gondolsz, hogyan látod: miként lehetne leszoktatni az orvostanoncokat a cigarettázásról, egyáltalán az arra való rászokásról?
– Munkánk alapvető célkitűzése, hogy az orvostanoncok megismerjék a dohányzás legnagyobb veszélyeit és a társadalomnak erről alkotott képét. Így egyfajta nevelésben is részesülnének, de természetesen dönteni helyettük nem tudunk. Be kell vezetnünk, illetve meg kell találnunk a módot arra, hogy a jelenlegi, dohányzásra vonatkozó törvényeket betartassuk. Magyarország nagyon jó példa lehet számunkra, hisz az elmúlt években nagyot lépett előre az ország ezen a téren.
– Felmérések igazolják, hogy az orvostársadalomnak nagyobb hányada él e káros szenvedéllyel, mint a társadalom többi része. Véleményed szerint negatív példa a dohányzó orvos? Lehet-e hiteles egy láncdohányos orvos?
– Ennek megválaszolására mindenképp a páciens, a potenciális beteg helyébe kell képzelnünk magunkat, akikben a következő mondatok fogalmazódhatnak meg: „nem is olyan káros cigarettázni, ha az orvosom annyi tanulás után mégis rágyújt”, vagy „miért beszél nekem, hogy hagyjam el, ha ő sem képes rá?”. Orvostanhallgatóként nem tisztem megítélni azt, hogy hiteles vagy sem egy dohányzó orvos, de a belső hangom szerint valójában nem az, és igen, lehet negatív példa.
– Kik azok a MOGYÉ-n oktató tanárok, professzorok, akik segítették, koordinálták a dolgozat megírását?
– Kikeli Pál István és Ábrám Zoltán professzor urak vezették tanulmányom megírását, de segítséget kaptam Germán Salló Márta doktornőtől is, valamint számos MOGYÉ-s oktatónk érdekelt a projektben.
