Központ
2017. november 18. szombat, Jenő
Eső valószínű
Ma
Eső valószínű
Borús
Holnap
Borús
Eső valószínű
Hétfő
Eső valószínű

Maros megye része az erdélyi lovas életnek

Nemes Gyula június 24, 2016 Társadalom

A hétvégén negyedik alkalommal kerül megrendezésre a Marosszéki Lófuttatás Erdőszentgyörgyön. Az eseményről a szervezőktől érdeklődtünk, de szakember véleményére is kíváncsiak voltunk.  

LO2

A Marosszéki Lófuttatás egy lovas baráti társaság ötlete nyomán valósult meg, akik úgy gondolták, hogy Maros megyében hiánypótló lenne egy színvonalas lovas megmérettetés, melyet kulturális programok tesznek színesebbé, érdekesebbé. Bár első alkalommal, 2012-ben az volt a cél, hogy lovas emberek egy kellemes napot töltsenek együtt, távol a város zajától, ennél sokkal többet sikerült megvalósítani. Az eddig három alkalmat megért rendezvény nagy népszerűségnek és elismerésnek örvendett mind a lovasok, mind az érdeklődő közönség körében. Most már a lovasok képzését és a hagyományok őrzését szolgáló erdélyi lovas rendezvények között a Marosszéki Lófuttatás is szerepet vállal. A szervezőknek legnagyobb nehézséget minden évben az anyagi háttér megteremtése jelentette, de nagylelkű támogatók segítségével, akik felismerték a rendezvény értékét, sikerült három igen színvonalas eseményt tető alá hozni, amivel Maros megye is beszállt az erdélyi lovas élet körforgásába. A sok pozitív visszajelzés újabb lelkesedéssel töltötte el a szervezőket, idén már arra törekednek, hogy az eddigieknél is gazdagabb, izgalmasabb programokkal szórakoztassák a versenyzőket és a közönséget – tudtuk meg a Jankovits Ferenctől, az esemény egyik szervezőjétől.

LO3

„Maga Mátyás király is versenyzett”

Dr. Filep Kálmán Csaba nyugalmazott állatorvost arra kértük, ismertesse a magyar lófuttatás történetét és mondja el véleményét a mai rendezvényekkel kapcsolatban. – A lóversenyre utaló első írásos emlék még Mátyás király idejéből való, eszerint a lovagi játékoknak része volt a lófuttatás és kocsihajtás. 1460-ban Olmützben maga a király is versenyzett és rendszeresen versenyeket rendeztek Buda, Visegrád és Bécs környékén. Szapolyai György nyerte a bécsi találkozó első díját 1516. április 11-én, ahol 39 ló állt rajthoz. II Lajos királyunk szegény volt, de 60-70 szolgája, lovásza volt a lovai mellet. Abban az időben Vérmező lehetet a futtatások helye, a ménest ugyanis Torma mezőn (Kellenföldön) helyezték el. A lóversenyeken apródok lovagoltak, a díjak drága kelmék voltak. Az első versenyszerű futtatásokra azonban a XIX. század elején került sor. 1804-től kormányintézkedésre „népies”futtatásokat szerveztek. Fogalmazhatunk úgy, hogy a nagy napra 1827. június 6-7-én került sor, ekkor történt az első lófuttatás „a pesti gyepen”. A versenyt a mai Üllői úttól jobbra fekvő területen tartották nagyon sok résztvevővel. Az ovális versenypályán 1732 bécsi ölet (3285m) kellett megtenni, a ménest nem tartó lótulajdonosok lovainak csak feleannyit. A monarchia területén ellett és nevelt lovak vettek részt, de számos paraszt ló is futott.

LO3

„Székelyruhás lovas ballagás a gazdasági iskolában”

Marosvásárhelyen az első fogathajtás megszervezése Székesi Illyés Sándor nevéhez fűződik. 1943-ban a magyar tüzérek tartottak bemutatót a kadét pályán. 1946-ban székely ruhás lovas ballagás volt a gazdasági iskolában. 1950-es években Marosszentgyörgyön, a Bányai tanyán és a kastélydomb alatt volt lóversenypálya. A Magyar Autonóm Tartomány idején az őszi gazdasági kiállításokon a Tornakertben és a Baromvásártéren „népi lóversenyeket” szerveztek. Később megépítették a lóversenyteret, futtató pályával körülötte. A kiállított lovakat versenyeztették, ami jó politikai reklám volt a kollektivizáláshoz.  Olyan minőségű volt a pálya hogy az 1952-es olimpiai válogatott itt tartotta a felkészítő edzéseit. Természetesen Marosvásárhelyen magyar gazda modell érvényes, a szervezés síkverseny lovaglás és futtatás. Ekkor még a gazdák tenyésztették a lovakat és az akciós kancáknak is léteztek a háborúból megmenekült leszármazottjai.

A magyar nemzeti öntudat nevelésének egyik jelentős eszköze

A közelmúltban elindított magyar Nemzeti Vágta sikeres rendezvény, amely átterjedt az elszakított területekre és a nemzeti öntudat nevelésének egyik jelentős eszközévé válhat. A rendezvénynek azonban népünnepély jellege van, hagyományteremtés céllal. Nagy tömegek mozgatása, szórakoztatása, divatos fesztivizmus, a közszereplők szereplési lehetősége. Sajnos még nem saját vagy helyi tenyésztésű lovakkal szerepelnek ezeken. Az eseménynek hatása kellene legyen a helyi lótenyésztésre és lovas kultúrára. A síkversenyre csak is jó származású és arra való ló alkalmas. A lófuttatások a lótenyésztés fejlesztését célozták, mindig kiállítás, bírálattal egybe kötve. – Hogy mi a véleményem a napjainkban szervezett lófuttatásokról? A lovas kultúrát fejleszteni fontos dolog, de ha fesztivizmus, pénzcsinálás és közszereplés szintjére kerül, akkor a közösségnek nem nagyon használ. Ezeknek feltétlen a magyar kultúrát közvetítő szerepe kell legyen, nem politikusokat támogató kampány. A Marosszéki lófuttatás elnevezés tőlem származik gr. Széchenyi István emlékére idéztem tőle és sok vásárhelyi lovazást támogató személy emlékére, akiket mára feledésbe merültek” – mondta el még lapunknak Filep Kálmán Csaba állatorvos.

Az idéni lófuttatás szabályzata és menete az előbbi évekhez hasonló

„Szeretnénk, ha a Marosszéki Lófuttatás egy ünnep lenne, ha minden év júniusának utolsó hétvégéje erről az eseményről szólna. Jó lenne, ha Marosszék lakói magukénak éreznék ezt a rendezvényt, és ha a polgármesterek is arra bíztatnák a fiatalságot, hogy szálljanak nyeregbe és vegyenek részt rajta” – vélekedik Jankovits Ferenc.

Share Button
Ennyien olvasták: 503

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.