Központ
2017. augusztus 22. kedd, Menyhért, Mirjam
Eső valószínű
Kedd
Eső valószínű
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Derült
Csütörtök
Derült

Maros megyei évfordulónaptár a 2016. esztendőre

Nemes Gyula január 7, 2016 Társadalom

Az újesztendőben is több jeles Maros megyei kötődésű személyiségről emlékezhetünk meg születésének vagy halálának kerek évfordulóján. Mai lapszámunkban olyan személyek névsorát állítottuk össze, akiknek 2016-ban van születésük vagy elhalálozásuk 200, 150, 100 vagy 50. évfordulója. A névsor a teljesség igénye nélkül készült, hiszen többek neve kimaradt a felsorolásból. (Pl. Nyerges Gábor tisztiorvos, Nyárády Erasmus Gyula botanikus, Lázár Dénes honvédezredes, Szilágyi János orvos, Magyarósi Szőke József tanár, költő, Simó Attila lelkész, egyházi író stb.)

Árkosi Mózes (1816, Bözöd – 1886, Bözöd) unitárius lelkész. Tanulmányait Székelykeresztúron és Kolozsváron végezte, majd tanított Nagyajtán és Árkoson. Részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, majd a Makk-féle összeesküvésben. Elfogták és Szebenben majd Josephstadton raboskodott. 1857-ben szabadult és Bözödön mint pap szolgált 1873-ig.

Ádám Imre (1916 – 1968, Marosvásárhely) orvos, bőrgyógyász. A marosvásárhelyi Bőrgyógyászati Klinika főorvosa, venerológus, az Egészségügyi Iskolaközpont tanára.

Bodola SamuelBodola Sámuel (1790 – 1866) református püspök, tanár. Tanulmányait Székelyudvarhelyen és Nagyenyeden, majd Göttingenben végezte. 1816-tól lelkész, 1818-ban a marosvásárhelyi Vártemplom papja és a Református Kollégium filozófia tanára, 1833–1841 közt rektora. 1852-től helyettes, majd 1861-től rendes püspök és királyi tanácsos. Kolozsváron hunyt el, de a marosvásárhelyi Vártemplomba ravatalozták fel és a Református Temetőbe temették el.

Bustya Lajos (1866, Marosvásárhely – 1933, Marosvásárhely) ács-, kőműves-, építőmester, építkezési vállalkozó, gyártulajdonos, ipartársulati elnök. Katonai szolgálata idején Leinbachban szerzett építőmesteri képesítést. Európa szinte minden országában dolgozott kőművesmesterként. 1890-ben a zágrábi 13. hadtest hadmérnöke. Építkezési szakkönyveket fordított magyarra németből. 1892-ben átvette édesapja 1874-ben létesített marosvásárhelyi fa- és épületelem üzemét. Ettől kezdve a város egyik vezető személyisége, több középület, templom, intézmény alkotója. (pl. Kereskedelmi Bank, Polgári Fiúiskola, unitárius templom, nyárádmenti vasút és épületei stb.)

Fekete József (Schwartz Jakab) (1866, Marosvásárhely – 1940, Budapest) gépészmérnök. Műegyetemi tanulmányait Budapesten és Zürichben végezte, ahol 1888-ban szerzett oklevelet. Tanársegédnek maradt a zürichi egyetemen, majd Németországban dolgozott 1892-ig, amikor hazatért.  1894-ben megalapította városunkban az Állami Fa- és Fémipari Szakiskolát, amelynek igazgatójává nevezték ki (1894–1908). Később iparoktatási főigazgató, megszervezte a technológiai múzeumot, és közreműködött a székely iparfejlesztési mozgalomban.  1908-tól a Kereskedelmi Minisztériumban iparoktatási főigazgató, miniszteri tanácsos, majd helyettes államtitkár. 1832-ben nyugalomba vonult. 1913-ban nemességet kapott a királytól náznánfalvi előnévvel.

Farkas Ferenc (1903, Marosvásárhely – 1966, Budapest) szakíró, politikus, könyv és lapkiadó, közgazdász. A budapesti műegyetemen közgazdaságtant tanult, de tanulmányait 1925-ben abbahagyta. A Cseh Légió Bank bécsi fiókintézetének tisztviselője lett, majd művészettörténetet hallgatott Budapesten. 1929–1938 közt a Bíró Könyvkiadó szerkesztője, az Ars Hungarica és az M. Grafi­ka című sorozatok kiadója. 1939-ben egyik alapítója volt a Márciusi Frontnak és a Nemzeti Parasztpártnak. 1943-ban tagja a sajtókamarának mint a Szabad Szó kiadója és szerkesztője, 1945-ben nemzetgyűlési képviselő és az Országos Munkabérmegállapító Bizottság elnöke, valamint az Országos Földhitel Intézet elnök vezérigazgatója, az Országos Szövetkezeti Hitelintézet elnöke, a Magyar Művészeti Tanács főtitkára. 1946-tól kiadója az Ilyés Gyula szerkesztésében újból indult Válasz c. folyóiratnak. 1953-56 közt az OTP-n belül működő Pedagógusok és Tanulók Takarékpénztárának a vezetője. 1956. november 2–4-e közt a Nagy Imre koalíciós kormá­nyában államminiszter. Az OTP dolgozója nyugdíjazásáig.

Gálffy Mihály (1816 – 1854, Marosvásárhely) ügyvéd, szolgabíró, tanár. Tanulmányait Székelykeresztúron és Kolozsváron végezte. Székelykeresztúr szolgabírája, majd 1848-ban ügyvédi irodát nyitott Marosvásárhelyen. Később a Református Kollégium tanára lett. Részt vett a Makk-féle összeesküvésben, amiért 1854. március 10-én a Postaréten kivégezték.

Hajnal József (? – 1866, Marosvásárhely) városi tanácsos, főbíró. 1807-ben királyi táblai írnok, 1808–1837 közt szenátor, 1825-ben csőd- és árszabályozó biztos. 1829-ben a város főbírája, 1849-ben a vár felvigyázó biztosa. A harcokból hazatérő katonák megsegítésére pénzgyűjtést szervezett. A város az egyházak által adományozott harangokból öt ágyút öntetett, amelyeket egy esetleges újabb támadás esetére, a várban helyeztek el. A Gecse-féle Emberszereteti Intézet alapításában a várost képviselte.

Hints ElekHints Elek (1893, Marosvásárhely – 1966, Budapest) orvos, egyetemi tanár, orvostörténész. Tanulmányait Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Bázelben végezte, majd oklevelét Budapesten szerezte. Részt vett az I. világháborúban mint egészségügyi hadnagy. 1921–24 közt Budapesten, majd Szegeden volt gyakornok tanársegéd. 1928-tól a gyulai állami kórház nőgyógyászatának főorvosa, 1938–1945 közt a budapesti egyetem tanára, és a szülészet igazgatója.

Makkai András (1916 – 2001, Marosvásárhely) jogász, jegyző, jogtanácsos. A II. világháborúban tiszti szolgálatot teljesített, majd Marosvásárhelyen ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1961-ben „társadalmi rend elleni tevékenységért, és tiltott kiadványok terjesztéséért” letartóztatták, majd börtönbüntetésre ítélték. 1964-ben szabadult, 1966–1976 közt az Elektromaros alkalmazottja volt. 1996-ban megkapta a Hazáért és Szabadságért 1956-os emlékérmet.

Schuller Rudolf (Pávai Mihály) (1916, Erdőszentgyörgy – 1995, Kolozsvár) műfordító, irodalom- és művészettörténész. Németből, franciából és románból fordított műveit az Utunk közölte. Novelláit, regényeit álnév alatt jelentette meg.

Száva János Zoltán (1916, Csíkszépvíz – 2001, Marosvásárhely) ortopédsebész, egyetemi tanár. Csíkszeredában érettségizett 1934-ben, majd orvosi tanulmányait Kolozsváron végezte. 1940–1944 közt tanársegéd, a frontkórház katonaorvosa, majd tartalékos orvos-zászlós. 1949-ben nevezték ki a marosvásárhelyi orvosi egyetemre tanárnak. A marosvásárhelyi Ortopédiai, Traumatológiai és Gyermeksebészeti Klinika létrehozója és vezetője 1950–1985 közt. 1982–1995 közt az egyetem konzultáns professzora.

Teleki SamuTeleki Sámuel (Samu) (1845, Sáromberke – 1916, Budapest) politikus, utazó, Afrika-kutató, felfedező. Debrecenben érettségizett, majd göttingeni és berlini egyetemeken állam- és gazdaságtudományi, valamint ásványtani, geológiai, földrajzi és csillagászati tanulmányokat folytatott. Hazatérése után huszártiszt lett, ahol alezredesi rangban vonult tartalékos állományba 1881-be. 1881–1905 közt országgyűlési képviselő a szabadelvű párt tagjaként. Ekkor ismerte meg Rudolf trónörököst, akivel haláláig szoros baráti kapcsolatot ápolt. 1886-ban 300 fős expedíciót szervezett Afrikába, ahonnan 1889-ben tért haza. Afrikában két tavat nevezett el Rudolf trónörökösről és feleségéről, Stefániáról. Ezek közelében egy vulkánt Teleki névről nevezett el később a tudós világ. 1894-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. Végrendelete szerint Sáromberkén temették el a Teleki-kriptába.

Share Button
Ennyien olvasták: 673

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.