Központ
2017. augusztus 16. szerda, Ábrahám
Zivatar valószínű
Szerda
Zivatar valószínű
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Derült
Péntek
Derült

Marosvásárhelyen is bemutatásra kerül a Kereszthegy

Központ május 8, 2014 Társadalom

f1Marosvásárhelyen is bemutatásra kerül a Kereszthegy

– Interjú Nagy József történésszel –

Május 14-én, szerdán, 18 órától, a Borsos Tamás Egyesület szervezésében Marosvásárhelyen, a Bolyai Klubban is bemutatásra kerül a második világháború erdélyi eseményeiből inspirálódó, a magyar királyi 65. székely honvéd határvadászcsoport történetét bemutató Kereszthegy című dokumentumfilm.  A Gyergyói-medencében 1944 őszén zajló harcokat bemutató film a Magyar Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztálya és a HM Zrínyi Nonprofit Kft. koprodukciójában, a Magyar Művészeti Akadémia közreműködésével készült el.

A filmet részben eredeti helyszíneken, a Gyergyói-medencében, Gyergyóremete, Gyergyóditró, Gyergyótölgyes, Borszék körzetében, részben pedig az MH Altiszti Akadémia csobánkai kiképző bázisán forgatták. A mű a korabeli katonaéletről és a székely határőrség mindennapjairól ad képet. A forgatáson a második világháború óta ritkán látott magyar katonai egyenruhákkal dolgoztak, amiket a soproni Honvéd Hagyományőrző Egyesület, valamint a Magyar Tartalékosok Szövetsége Hagyományőrző Tagozatának tagjai viseltek. A játékfilmes elemekkel kiegészített dokumentumfilmben látható több egykori székely honvéddel készített interjú is.

A film forgatókönyvírója és rendezője két fiatal történész. A gyergyóremetei Nagy József, akinek kutatási szakterülete Székelyföld második világháborús hadtörténete és Bárány Krisztián újságíró, aki 2005-ben a kolozsvári tudományegyetemen ismerkedett meg Nagy Józseffel és a 65. határvadászcsoport történetével. A film vezető rendezője Wonke Rezső stúdióvezető volt. Nagy József történészt a marosvásárhelyi filmbemutató kapcsán kérdeztük

f2

 

– Hogyan és mikor született meg a film elkészítésének gondolata?

– Már 2007 óta készítek a Székelyföldön második világháborús veteránokkal interjúkat. Jelenleg a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen doktori disszertációmat írom a székelység második világháborús hadtörténetéből. Először 2010-ben kezdtünk el készíteni videóinterjúkat a II. világháborús veteránokkal, Berszán-Árús György gyergyószentmiklósi operatőrrel és Bárány Krisztián győri történész-újságíróval, és ekkor fogalmazódott meg az ötlet: erről filmet kellene készíteni. Végül a Magyar Honvédelmi Minisztérium hadtörténészeivel kerültünk kapcsolatba, akik felkarolták az ötletet és támogatást nyújtottak.

Játékfilmes elemekkel illusztrált dokumentumfilm

– Tulajdonképpen ez az alkotás hová sorolható? Dokumentumfilm vagy játékfilm?

– Mivel nagyszámú hagyományőrzővel eljátszott illusztráció színesíti a filmet, melyek a forgatások során megszólaló veteránok történeteit jelenítik meg, a film eltér a hagyományos dokumentumfilmektől. Fogalmazhatunk úgy is, hogy: játékfilmes elemekkel illusztrált dokumentumfilm. Van egy szerelmi szál is egy gyergyóremetei katona élettörténetén keresztül, akit László Géza Attila színész személyesít meg. A honvéd kedvesének szerepét a gyergyóremetei születésű Pál Emőke színművésznő alakítja.


– Köthető-e valamilyen módon a film Marosvásárhelyhez vagy környékéhez? Úgy értem a magyar királyi 65. székely honvéd határvadászcsoportban szolgáltak-e marosvásárhelyiek vagy környékbeliek? Vagy a harcokban vettek-e részt?

– Néhány Maros menti személy szolgált a 65. határvadászcsoport soraiban, azonban marosvásárhelyiről nem tudunk. Ettől eltekintve megtörténhet, hogy ilyenek is voltak, mert az alakulat tagjait név szerint feltárni talán lehetetlen is. Tény az, hogy a legénység zömében gyergyói volt. A marosvásárhelyiek a háború alatt a 27. székely könnyűhadosztály, a 23. határvadász-zászlóalj és a 19. székely határőr-zászlóalj soraiban szolgáltak és küzdötték végig a harcokat. Azonban a gyergyói harcok témája elhanyagolt volt a többi kérdéshez képest Székelyföld szinten, ezért is választottuk ezt a témát.


– A film elkészítésében segítettek-e, dolgoztak-e vásárhelyi vagy környékbeli színészek, hagyományőrzők, történészek?

– A film elkészítésében segített a 23. határvadász-zászlóalj hagyományőrző csapata Marosvásárhelyről, akik négy fővel vettek részt a forgatásokon. Benkő József történész doktoranduszhallgató, a csapat tagjaként háborús relikviákat is elhozott a forgatásra. A film történeti kérdéseiben sokat segített Berekméri Árpád Róbert történész-levéltáros is, aki a 27. székely könnyűhadosztály történetéről szóló könyvét most fejezi be.


– Miért gondolja, hogy Marosvásárhelyen is be kell mutatni ezt a filmet?

– A vásárhelyiek számára is élmény lehet a film, hiszen ezt a kort eddig még ilyen jellegű illusztrációkkal kevésbé dolgozták fel. A marosvásárhelyi honvéd is ugyanúgy nézett ki, mint a gyergyói honvéd és ugyanúgy küzdött a Szellő-hegyen Csíkszépvíz felett, mint a gyergyói a Hegyes-hegyen Tölgyesnél. Több bemutató veterántalálkozó keretében kerül megszervezésre, amennyiben valaki megszervezné Marosvásárhelyen is a találkozót, sor kerülhetne a helyi események megbeszélésére is.


„Minden népnek joga van a halottai emlékére keresztet állítani”

– Véleménye szerint miért van szükség ilyen jellegű filmek forgatására?

– A magyar vagy éppen a román nemzetiségű hazájáért hősi halált halt katona emléke megbecsülendő és tette, áldozata tiszteletreméltó. Mindegy, hogy ki kicsoda ellen harcolt, a katona kötelességét teljesítette. Emellett szükséges a két nép történelmének kölcsönös megismerése és elfogadása is. Ebben a filmes feldolgozások fontos szerepet tölthetnek be. A magyar királyi honvédség székelyföldi alakulatairól ilyen jellegű film még nem készült, ami a kort ilyen módon próbálná meg feleleveníteni. Ebben Magyarország is lemaradásban van, nemcsak a székelység. A második világháború óta sok ehhez hasonló kérdésről 1990-ig beszélni sem lehetett, ezért a helyi társadalomban sok a frusztráció ezzel kapcsolatban, amit ki kell beszélni a feloldás miatt. Ez olyan, mint a gyász, csak nem egyéni, hanem kollektív. Sok marosvásárhelyi legény fekszik még most is például a Szellő-hegy mohájában, akiknek emlékét ápolni kell, a gyásznak le kell zárulnia, ugyanúgy, mint az elhunyt családtag esetén is van harmincnapos mise és majd évfordulós mise. Minden népnek ehhez elemi joga van: a halottai emlékére keresztet állítani és emléküket ápolni.


Share Button
Ennyien olvasták: 169

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.