Központ
2017. december 12. kedd, Gabriella
Derült
Kedd
Derült
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Borús
Csütörtök
Borús

Meghalt a király, éljen a király!

Nemes Gyula május 24, 2016 Társadalom

100 éves az első világháború

ferencjozsef

Az április 21-én megjelent lapszámunkban az 1916-ban történt hadüzenet nélküli erdélyi román betörés körülményeit, lezajlását, következményeit ismertettük. Mai lapszámunkban a világháborút ismertető sorozatunkat egy ugyancsak 1916-ban bekövetkezett eseménnyel, I. Ferenc József osztrák császár, magyar király halálával folytatjuk.  

Az Osztrák-Magyar Monarchia, Németország és Bulgária hadseregei 1916 őszének végére már elfoglalták a Román Királyság nagy részét, éppen Bukarest bevételére készültek, amiben a balkáni front stabilizálásának lehetőségét látták a központi hatalmak, esélyt, hogy minél hamarabb befejeződjön a háború. Azokban a napokban, amikor a központi hatalmak csapatai úton voltak Bukarest felé, véget ért a Habsburg monarchia történetének leghosszabb uralkodása is: 1916. november 21-én este elhunyt Ferenc József.

Ferenc József első „megvalósítása”: a magyar szabadságharc leverése

Karoly es Zita

Ferenc József 1830. augusztus 18-án született Bécsben, Ferenc Károly főherceg és Zsófia főhercegné első gyermekeként. Mindössze tizennyolc éves volt, mikor 1848. december 2-án Olmützben kikiáltották Ausztria császárává. A fiatal uralkodóra nagy befolyást gyakorolt édesanyja és Metternich kancellár. Első lépéseként a magyar szabadságharc leverését tűzte ki célul, Windisch-Grätz tábornagyot bízta meg a rend helyreállításával. A magyar seregek 1849. február 26–27-én Kápolnánál szenvedtek vereséget Windisch-Grätz csapataitól. Bár a csata nem volt döntő, jelentőségét a tábornagy eltúlozta, ami a március 4-én kiadott olmützi oktrojált alkotmányhoz vezetett, amely Magyarországnak a Habsburg Birodalomba való teljes beolvasztására törekedett. A magyar szabadságharcot azonban csak orosz segítséggel sikerült legyőzni, a világosi fegyverletétel után szomorú idők vártak Magyarországra. Az 1850-es 60-as években, a sorozatosan elszenvedett katonai és politikai kudarcok során az Osztrák Császárság elveszítette vezető szerepét Európában. A vereségek arra kényszerítették Ferenc József császárt, hogy változtasson politikáján, és neoabszolutista, központosított államrendjét dualista rendszerré alakítsa át. A Deák Ferenc által kidolgozott kiegyezés hosszas tárgyalások után, 1867-ben valósult meg, mely után Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták.

Szigorú rend szerint élt: hajnalban kelt, íróasztalát csak este hagyta el

A császár évtizedeken át szigorú rend szerint élt. Négykor kelt, reggeli után leveleket írt, héttől átnézte a felterjesztéseket, tíztől fogadta a főhadsegédjét és a kabinetfőnököket, a déli ebéd után minisztereket, katonai vezetőket; ötkor vacsorázott. Családjában egymást érték a tragédiák: elsőszülött lánya, Zsófia Friderika kétévesen meghalt (1857), egyetlen fia, Rudolf főherceg tisztázatlan körülmények között lelte halálát harmincéves korában (1889). Felesége, Erzsébet (Sisi) egy anarchista áldozata lett Genfben (1898). Legidősebb öccsét, Ferdinánd Miksa főherceget 1867-ben kivégezték Mexikóban, unokaöccse, Ferenc Ferdinánd főherceg életét a hírhedetté vált szarajevói merénylet oltotta ki 1914-ben. Az első világháborús mindennapok megterhelték az idős uralkodó szervezetét. 1916 őszén megfázott, s mivel az orvosok utasításait nem tartotta be, a légcsőhurut tüdőgyulladássá fajult. Halálának napján sem pihent, íróasztalát csak este hagyta el. Este kilenc után, álmában érte a halál. (Forrás: tortenelemportal.hu)

Bernády: „Marosvásárhely közönsége a legmélyebb megindulással vesz búcsút a legbölcsebb királytól”

A király halálának hírét a Marosvásárhelyen megjelenő Székely Napló 1916. november 23-án megjelenő száma is gyászkeretes címlapon közli A király halála címmel. „Marosvásárhely gyásza: A szomorú hírt hozó távirat tegnap a késő éjjeli órákban ért ide, de a város közönségének szélesebb köreiben csak reggel vált köztudomásúvá. Pár pillanat alatt gyászlobogókat tűztek ki az összes középületre és a legtöbb magánépületre is. Varga Lajos rendőrfőkapitány intézkedett a kávéházi zene betiltása iránt, általában a kormány rendelkezései fogják megszabni az egész országra a külső gyász formáit, a szívek gyásza és részvéte azonban elemi erővel nyilvánul meg a kunyhóktól a palotáig. Magyarország népe, a monarchia minden polgára megilletődve áll a ravatal mellett, melynek felséges gyásza az egész világot mélyen meghatja” – olvasható a vezércikkben. A november 26-i számban közlik azoknak a hivatalos személyeknek a nevét, akik Maros-Torda vármegye részéről részt vesznek a király temetésén: Nagy Imre polgármester-helyettes, Ugron Gábor orsz. képviselő, Madaras József és Fráter Béla törvhat. biz. tagok. A négy nappal később megjelenő szám címlapon ismerteti Bernády György főispán Ferenc József királyról mondott beszédét Marosvásárhely törvényhatósági bizottságának közgyűlésén: „Ez ünnepélyesen szomorú pillanatban, amikor Marosvásárhely sz. kir. város közönsége a legmélyebb megindulással vesz búcsút a legnagyobb magyartól, a legbölcsebb királytól, a legjobb édesatyától, a legtökéletesebb embertől az Ő bölcs rendelkezése folytán is hódoló tisztelettel, készséges hűséggel, szeretetteljes ragaszkodással Károly király Őfelségére tekintenek lelki szemeink…” – tekint már előre Bernády a történelembe.

Ferenc József temetésére 1916. november 30-án került sor Bécsben. Utódja I. Károly osztrák császár december 2-án napiparancsban tudatta a birodalom népével, hogy ő veszi át az osztrák-magyar hadsereg főparancsnokságát. Magyar királlyá IV. Károly király néven 1916. december 30-án koronázták Budapesten a Mátyás-templomban. Vele együtt magyar királynévá koronázták feleségét, Zita hercegnőt.

Share Button
Ennyien olvasták: 254

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.