Központ
2017. november 23. csütörtök, Kelemen, Klementina
Köd
Ma
Köd
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Szombat
Helyenként felhős

Migráció – A járványtól inkább félhetünk, mint egy terrorista akciótól

Pál Piroska július 1, 2016 Társadalom

Napjainkban a migrációs jelenséget leginkább etnikai, politikai szemszögből vizsgálják és véleményezik. A médiafogyasztó személyek főleg. Ám hajlamosak vagyunk elfeledkezni a menekültáradat egészségügyi kockázatairól, ennek megelőzéséről. Prof. dr. Szilárd Istvánnal, a Pécsi Tudományegyetem Migrációs Egészségügyi Tanszékének vezetőjével, és dr. Katz Zoltánnal, ugyanezen intézmény gyógyszerész tanársegédével beszélgettünk a témáról, akik „terepen” is kutatásokat végeztek a menedékkérők körében.

szilardSzilárd professzornak szakterülete a belgyógyászat és a népegészségtan, 12 éven át vezette a Nemzetközi Migrációs Szervezet egészségügyi programjait, valamint a szervezet európai egészségügyi igazgatói tisztségét is betöltötte. Katz gyógyszerészkollégájával kutatást végeztek a migránsok körében, amely kettős célt szolgált: a menedékkérőkkel kapcsolatos egészségügyi kockázatok felderítése és a hatékony segítségnyújtás.

Eltűnt betegségek újra fertőzhetnek

Jelenthetnek-e kockázatot a tájainkra ellenőrizetlen körülmények között tömegesen érkező migránsok? – tettem fel a téma közepébe vágó kérdést. „Igen és nem” – hangzott a válasz. „Általában az emberek attól félnek, hogy különleges, ritka, krónikus betegségeket hordoznak a migránsok, hisz ahonnan ők jönnek, a megbetegedési spektrum lényegesen különbözik az európaitól. Ez a feltételezés nem állja meg a helyét. Az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Epidemiológiai és Betegségmegelőző Központ állásfoglalása egyaránt, de a személyes tapasztalatom is azt támasztja alá, hogy a menedékkérőknél efféle betegségek nem fordulnak elő” – szögezte le. Hozzátette, hogy ennek a sajnálatos oka, hogy akik ilyen kórok hordozói lennének, a hosszú vándorlásnak nem érnének a végére. „A tényleges egészségügyi kockázat, hogy az ún. vakcinációval megelőzhető betegségek újra feltűnhetnek Európában. Ahonnan a menedékkérők érkeznek – leginkább Szíriából, Afrikából, Afganisztánból és Bangladesből – a közegészségügyi hálózat vagy ki sem fejlődött, így a védőoltásokat nem kapják meg a gyerekek, vagy ugyan erős közegészségügyi hálózat működött, mielőtt teljesen lerombolták volna az országot. Egy járvány kialakulása sokkal több áldozattal járna, mint egy terrorista akciója” – magyarázta Szilárd.

Kanyaró, torokgyík, gyermekbénulás

Ilyen betegségek lehetnek a kanyaró, torokgyík, járványos gyermekbénulás. Amely országban a lakosság vakcinációs szintje nem elég magas, azaz alacsonyabb, mint 95%, járványok törhetnek ki. „Magyarországon 99% fölötti az átoltottsági aránya a lakosságnak, és bár az elmúlt évben több mint 300 ezer migráns utazott át az országon, egyetlen olyan eset sem fordult elő, hogy bármilyen fertőző betegség hozzájuk kapcsolható lett volna. Viszont Németországban – ahol kisebb az oltással kapcsolatos fegyelem a szélsőséges szekták, zöldszervezetek ellenállása miatt – ott komoly kanyarójárvány volt” – mondta el.

katzDr. Katz Zoltán a menedékkérők körében végzett szűrővizsgálatok eredményeinek feldolgozásával foglalkozik. Megtudtuk, hogy a Hepatitis B esetén 5%-kal magasabb fertőzési rátát mértek a migránsoknál.

Poszttraumás stressz

Az orvosok a szűrővizsgálatok mellett fókuszcsoportos interjúkon beszélgettek a bevándorlókkal. „A beszélgetések során ők maguk mondták el, hogy mentálhigiénés ellátást igényelnének. Azok a tényezők, amelyek menekülésre kényszerítik őket és maga a vándorlás megterhelő, valamint a folyamatos bizonytalanság érzete pszichésen kikezdi őket. Rengetegen poszttraumás stresszben szenvednek, ám sajnos a legtöbb ország egészségügyi rendszere nem készült fel az effajta segítségnyújtásra”- mondta el dr. Szilárd István.

Felkészületlen az egészségügyi ellátórendszer

Kiemelte, hogy szintén nincsenek felkészülve az egészségügyi ellátórendszerek a kulturális kompetenciára. „Azok az országok, ahonnan migránsok érkeznek, kultúrájukban, vallásukban lényegesen különböznek, tehát az egészséggel, betegséggel kapcsolatos szokásaik eltérnek az európai emberétől. Az archaikus családmodellben élő kultúrákban az egészség és a betegség nem egyéni szinten jelenik meg mint probléma, hanem az a család problémája. Ha egy családtag megbetegszik, akkor a teljes família ebben osztozni akar. De az orvosi ellátásra vonatkozó igényük is különbözik: egy muzulmán nőt férfi orvos lehetőleg ne vizsgáljon meg, ám ha nincs lehetőség női orvosra, akkor a férjnek vagy az apának bent kell lennie a rendelőben, és még akkor sem lehet levetkőztetni a nő pácienst. Ha ezekre a kulturális különbségekre nem vagyunk felkészülve, akkor nem tud kialakulni az orvos-beteg kapcsolatban a bizalmi légkör” – szögezte le az orvos.

Arra a kérdésemre, hogy milyen hangulatban zajlott a terepen a kutatás, elmondták, hogy annak során soha nem ütköztek konfliktusba a migránsokkal, de természetesen számukra is nyilvánvaló volt, hogy azért vannak ott, hogy segítsenek. Katz hozzátette, hogy pozitív tapasztalataik voltak, nem volt olyan személy, aki megtagadta volna a kérdésre való válaszadást.

Milyen a szakterületük megítélése?

A migránsok megítélése egyáltalán nem pozitív tájainkon, ezért adódik a kérdés, hogy miként vélekednek a professzorok munkásságáról, érte-e őket kritika emiatt. „Mi migrációs egészségüggyel és nem migrációs politikával foglalkozunk. Feladatunk egészségügyi szempontból csökkenteni a kockázatot, másrészt pedig orvosok vagyunk, a humánumot szolgáló emberek, és azt tartjuk szem előtt, miként lehet a segítséget megadni a menedékkérőknek. Eddig soha nem kérdőjelezték meg munkásságunkat” – vélték egyöntetűen.

Share Button
Ennyien olvasták: 344

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.