Központ
2017. szeptember 23. szombat, Tekla, Líviusz
Eső
Ma
Eső
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Hétfő
Helyenként felhős

Milyen kenyeret válasszunk?

Pál Piroska július 3, 2015 Társadalom
 Mindennapi betevőnk

A kenyér az újkor óta alapvető néptáplálékunk. Némileg különböző formában ugyan, de a világ minden részén fogyasztják. A gyűjtögető életmódot folytató ősember a magvakat először természetes formájában, majd a tűz megismerésével megpörkölve rágcsálta el. Hamarosan rájött arra, hogy a rágás fáradságát megtakaríthatja, ha vízzel megfőzve kását készít. Egyszerűbbé vált munkája, amikor felfedezte, hogy a sokáig puhuló magvakat meg is lehet őrölni, vízzel pedig lepény készíthető. A régészek gyakran találtak olyan nagyméretű lapos edényeket, amelyekben feltehetően lepényeket lehetett sütni. Étkezésre legkorábban árpát és zabot használtak. A rozs a népvándorlás korában terjedt el, a búza pedig a hagyományok szerint Ázsiából származik.

NagyBea

A ma embere kenyeret általában minden nap eszik, ám a pékségekben a rengetegféle termék közül nem mindig tudunk helyesen választani. Abban sem lehetünk biztosak, hogy az egészséges életmód és kevesebb kalóriabevitel reményében vásárolt barna kenyér tényleg rozslisztből készül-e. Nagy Bea dietetikust, táplálkozási szakértőt kérdeztük a fontos élelmiszerünkről.

Nem szabad teljesen megvonni magunktól a szénhidrátokat  

Sokan elsőként száműzik a kenyeret az étrendjükből, amikor fogyókúrára kerül sor, mondván, hogy a kenyér hizlal. Mennyire állja meg a helyét ez az állítás? – tettük fel a kérdést. „Napjainkban rengeteg fogyókúra létezik, szinte minden héten kitalálnak egy csodadiétát vagy egy csodakészítményt. Azonban pácienseim körében is a leggyakoribb válasz arra a kérdésre, hogy mivel próbálkozott már a kívánt súly elérése érdekében, az volt, hogy egy ideje nem eszik kenyeret. Legtöbben kiiktatják azt a napi étrendből, de nem figyelnek arra, hogy számos, a kenyér összetételéhez hasonló élelmiszert fogyasztanak, mint például a péksütemények, laskafélék. A pácienseim másik része pedig szinte teljes szénhidrátmegvonással próbálkozik. Úgy vélem, ezek a módozatok helytelenek, hiszen mi kenyérfogyasztóak vagyunk, így szocializálódtunk, és ezzel nincs gond. Az már teljesen más kérdés, hogy mikor, milyent, mennyit es mivel párosítva fogyasztjuk azt” – vallja a szakember.

A helyi pékségek polcain található „barna”, „teljes kiőrlésű” kenyerek körül régóta folyik a vita, miszerint  festékkel színezik meg az árujukat. Bea elmondta, hogy ahhoz, hogy Romániában a termékre rákerüljön a teljes kiőrlésű címke, csak 20%-ban kell tartalmaznia teljes kiőrlésű gabonafélét. „Nem szeretnék egyetlen helyi pékségről sem negatív vagy pozitív véleményt alkotni, hisz nem vagyok jelen az árujuk készítési folyamatakor. De előfordult már, hogy a kenyér barna színét rozsliszt helyett színezékkel érték el, azonban ezt most szerencsére szigorúbban ellenőrzik”.

Kerülni kell-e a fehér kenyeret?

Minden életmód magazinban azt olvashatjuk, hogy a fehér kenyeret teljes mértékben kerülni kell. De vajon igaz-e ez, vagy csak a marketingesek áldozataivá válunk, ha ekképp cselekszünk? „A fehér kenyér finomított lisztből készül, amelyben elvész a búzamag héjában levő számos fontos ásványi anyag, vitamin, folsav, rost, amire a szervezetünknek nagy szüksége van. Ezenkívül gyorsan felszívódó szénhidrátforrás, ami nem okoz huzamosabb ideig telítettségi érzetet, emiatt olykor többet is fogyasztunk belőle, mint amennyire szükségünk lenne. Természetesen vannak patológiás problémák, amely esetében nem ajánlott a teljes kiőrlésű kenyér fogyasztása – sőt, egyéves kor alatti kisgyerekeknek sem –, de amennyiben tehetjük, válasszunk mindig teljes kiőrlésű szénhidrátforrást, nemcsak kenyérből, hanem tésztafélékből és rizsből is” – ajánlja a táplálkozási szakértő.

Milyen a jó kenyér?

Ma több tucat gyártó kenyere kínálkozik a pékségek és áruházak polcain. Mi lehet a jó választás: több magvas, teljes kiőrlésű, korpás vagy zablisztből készült, esetleg fehér legyen? Bea kifejtette, hogy a magvas kenyérben megtalálhatóak az Omega-3 és -6 zsírsavak, amiket az értékes olajos magvak tartalmaznak, és emiatt lehet jó választás. Ugyanakkor a rozskenyér magas rosttartalommal rendelkezik, ami szintén előnyös. Ami a kalóriatartalmukat illeti, jelentős különbség nincs közöttük, inkább a makro- és mikroösszetevők között kell keresni a magasabb számot és természetesen a felszívódási folyamatban.

kenyerek

Lehet-e finom az egészséges kenyér? 

Természetesen – véli a szakember. „A pékségek sokéves kísérletezés után jöttek rá, hogyan lehet élesztő helyett kovásszal kelteni a kenyeret, melyik összetevőből mennyire van szükség stb. A lényeg, amit tudnunk kell a valódi teljes kiőrlésű kenyérről az, hogy másnapra ne várjunk csodát tőle, ugyanis a szerkezete nem tudja megengedni, hogy puha maradjon akkorra is. Egyébként ajánlatos a kenyeret naponta frissen vásárolni, kisebb mennyiségekben.”

Diabéteszeseknek nem ajánlott a friss, fehér kenyér

Bea azt is hozzátette, hogy a népbetegséggé vált diabéteszeseknek egyértelműen  jó minőségű teljes kiőrlésű szénhidrátforrást ajánlott választani, és amennyiben lehet, kerüljek a friss, fehér kenyeret.

 

Share Button
Ennyien olvasták: 519

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.