Központ
2017. október 20. péntek, Vendel
Helyenként felhős
Ma
Helyenként felhős
Derült
Holnap
Derült
Helyenként felhős
Vasárnap
Helyenként felhős

„Minden, ami a kaptárban van: orvosság!”

Nemes Gyula február 19, 2015 Társadalom

mehesz

A mézet elsősorban kitűnő édesítőszerként ismerjük és használjuk, teákba, süteményekbe vagy egyszerűen kenyérre kenve fogyasztjuk. De a méz az orvostudománynak is egyik alapanyaga. Manapság sokan foglalkoznak méhészkedéssel szűkebb térségünkben is. Maros megyében napjainkban több méhész egyesület működik, mint például az ACA (Asociaţia Crescătorilor de Albine) Maros megyei fiókja, a 12 éve bejegyzett Kis-Küküllő menti Méhészek Egyesülete, a 11 éve alapított Nyárád Völgyi Méhész Egyesület, a Bio Apis, vagy a Bio Apis Transilvania. Mai lapszámunkban Maros megyei méhészeket ismerhetnek meg olvasóink, illetve szakember véleményét közöljük a méz hasznáról, annak ajánlott beszerzési formájáról és tárolási módjáról.

A méhek által készített termékeket már ősidők óta ismeri az ember. Kezdetben a mézvadászok a vadméhek mézét vették el, később az emberek maguk kezdték kasokban majd kaptárakban tartani a méheket. Egy asszír ékírásos táblán mézzel készült gyógyszerek recept­jét találták a régészek, de egy 3700 éves kínai orvosi leírás is ismert, amely a méz használatára bíztat. A magyarok már a honfoglalás előtti időkben ismerték a méhészkedést. Első írott emlékünk Szent István korából maradt az utókorra, amelyben a király a zalavári apátság alapító levelében meghagyja, hogy „az apátságot méhészetében senki ne háborgassa.”
Az erdélyi, székelyföldi magyarság körében ma is igen megbecsült foglalkozásnak számít a méhészkedés. Maros megyében ritka az a település, ahol valaki vagy valakik ne foglalkoznának méhekkel. György Eszter Marosvásárhelyen végzett méhésztanfolyamot, majd 2007-től szülőfalujában, Nyárádmagyaróson kezdett méhészkedni. 2010-ben EU-s pályázatot nyert, ma 90 méhcsalád tulajdonosa. Eszter családjának van méhlegelője, nem vándorol velük. Marton Sándor Marosvásárhelyen lakik, de Havadon méhészkedik. Van tehergépkocsija, amellyel maga szállítja 90 családnyi méhét olyan helyekre, ahol akácerdők vannak. Volt már Gyulafehérváron, Érmihályfalván, Borszéken és más helyeken. Marton Sándor elmondása szerint három éve mind kevesebb és kevesebb a méztermelés, amit a kedvezőtlen időjárás okoz. A tavaly is rossz évet zártak a méhészek.

Az egyesületnek minden méhész tagja lehet

Báldé Ernő a méhészkedést édesapjától tanulta, örökölte, aki már 1958-tól tartott méheket. Ernő először 1984-ben vásárolt 5 családot, majd 2000-ben átvette az apa 24 családját is. Volt olyan időszak, amikor egyszerre 600 család méhet gondozott, ma a lánya farmján segédkezik, ahol 180 családot tartanak. Báldé Ernő ma a Nyárád Völgyi Méhész Egyesület elnöke. Az egyesületnek bárki tagja lehet, aki méhészettel foglalkozik kortól, nemtől, etnikumtól függetlenül. Sőt még Nyárád-mentinek sem muszáj lennie, jelentkezhet a megye, vagy Erdély bármely településéről az egyesülethez tartozni kívánó személy. Az szervezet ma 220 tagot számlál, fő tevékenységei közé tartozik a méhek nyilvántartása, vándorlási engedélyek kibocsátása, pályázók segítése, szakmai gyűlések, előadások szervezése.
Dr. Tófalvi Melinda állattenyésztő mérnöki szakon végzett, majd méhészetből doktorált. A szakembert arra kértük, ismertesse, mit is takar a bioméz fogalom, miért annyira hasznos orvosi szempontból a méz, és honnan, hogyan szerezzük be, illetve miként tároljuk ezt a fontos terméket. „Igyekezni kell minél természetközelibb méhészkedést folytatni, természetes technológiákat alkalmazni, ez a bioméztermelés titka. Azaz, ha a méhek betegek, természetes alapanyagú gyógyszerekkel, gyógynövényekkel kezeljük őket, olyan méhlegelőket keresünk és használunk, ahol nem történt vegyszerezés, a méheket nem ipari, hanem természetes élelmiszerekkel tápláljuk és így tovább” – mondta el lapunknak Tófalvi Melinda.

mehek

„A méz a természet ajándéka”

A méhészeti termékek kiváló egészségmegőrző anyagok. „Minden, ami a kaptárban van: gyógyszer! – tudtuk meg a szakembertől. A mézelő növények egyben mind gyógynövények is. De a kaptárból nemcsak a méz kerül ki, hanem a szinte mindent gyógyító propolisz, a pempő, a virágpor, a méhviasz is. Sőt még a kaptár levegőjének is gyógyító hatása van. Osztrák orvosok terápiaként használják tüdőbetegségekben szenvedő pacienseik kezelésekor. Szakemberek szerint 27 féle gyógyhatású terméket lehet nyerni a kaptárból. Ami a legfontosabb, hogy a mienk, nem a tengeren túlról kell importálni, hanem itt adja nekünk a természet!”
A beszerzésről és tárolásról a következőket tudtuk meg: „Erdélyben a méhészet tradicionális szakma, a dédapáink ükapja is foglalkozott vele. Azt szoktam mondani: a méz bizalmi termék! Ismerőstől vásároljunk, akiben megbízunk. Vagy, ha ilyen nincs, akkor vásárokon. Kóstoljunk, beszélgessünk, majd vásároljunk. A nagyüzletekben is ellenőrzik a termékeket, laboratóriumban vizsgálják meg a mézet. Kinek hova van bizalma, azt válassza. Annál rosszabb nincs, mint amikor egy méhész tudja, hogy beleadta szívét-lelkét a munkájába, majd jön valaki és bizalmatlankodik. A méz tárolásának módja pedig igen fontos. Tudnunk kell, hogy a méz élő anyag, tele van enzimekkel, fehérje típusú anyagokkal. Ezek élnek! A méhek tudják, hogyan kell tárolni a mézet, nekünk csak tanulnunk kell tőlük. Először is sötét helyet kell találni annak, a kaptárban is sötét van. Másodszor lefödve tartsuk, mert, ha nem, felhígul, megerjed, aztán szidhatjuk a méhészt, pedig nem ő a hibás. Harmadsorban pedig tudjuk azt, hogy a kaptárban nyáron 35 C fok van, télen pedig 25 C fok körüli a hőmérséklet, hát mi is tartsuk meleg helyen a mézünket. De túlmelegíteni sem kell, mert a fehérjék kicsapódnak!

mez

„A méznek a sokfélesége is értéke!”

Amit még fontosnak tartok elmondani: minden méz kristályosodik! De nem egyforma idő alatt. De ettől nem veszít semmit a minőségéből! Függ a virágpor eredetének helyétől. A virágok egymás után nyílnak, a virágporok begyűjtéskor keverednek, ezért például 100%-ban tiszta akácméz vagy hársméz nincsen. Ahány méz, annyiféle, különbözik az íze, a színe barnás, zöldes vagy áttetsző lehet. Kategorizálhatjuk a méz fajtáit: hársméz, akácméz és így tovább, de egy pici átfedés mindig van közöttük. Ebből kifolyólag a méz glukóz-fruktóz aránya is változhat, ha például több benne a glukóz, hamarabb kristályosodik.  A globalizált világban szokva vagyunk azzal, hogy minden egyforma, ha nem az, akkor már bizalmatlanok vagyunk. Pedig éppen ettől a változatosságtól annyira csodálatos a méz. A méznek a sokfélesége is értéke!” – fejtette ki véleményét Dr. Tófalvi Melinda, méhész szakember.

Share Button
Ennyien olvasták: 830

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

1 Hozzászólás

  1. gazdig rudolf március 4, 2015 at 6:06 du.

    A méhészet 2015.03.havi számában olvastam dr tófalvi melinda által a méhek serkentésére használt fokhagymaleves szirupról. Ha a fenti szirup leírását elküldené email cimemre nagyon megköszönném. Üdvözlettel gazdig rudolf méhész.

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.