Központ
2017. december 15. péntek, Valér
Helyenként felhős
Péntek
Helyenként felhős
Borús
Szombat
Borús
Jórészt felhős
Vasárnap
Jórészt felhős

Mit ettek a romániaiak Ceaușescu idejében?

Központ május 26, 2015 Társadalom

Mit ettek a románok Ceaușescu idejében? címmel közölt múltidéző összeállítást hétvégi számában a rendszerváltási előtti időszakról az Adevărul napilap. Az írást a hirhatar.hu szemlézte.

kaja

A cikk felidézi, hogy Nicolae Ceaușecu pártfőtitkár életének utolsó éveiben egy román állampolgárnak napi fél kg kenyér, egy kg cukor és egy liter olaj dukált. A Kárpátok Géniusza egy, a Központi Bizottsághoz tartozó tudóscsapattal dolgoztatta ki a Nép tudományos étkeztetése című programot, amelynek az volt a célja, hogy radikálisan lecsökkentse az élelmiszeradagokat.

Az 1982-es program felmérése szerint egy román állampolgárnak mindössze 2700–2800 kalóriára volt szüksége, tehát a Román Kommunista Párt útmutatásai szerint évente 39 kg húst, 78 liter tejet, 166 kg zöldséget fogyaszthatott. Jegyrendszer garantálta azt, hogy senki se léphesse túl a szigorú kvótát. A cukor- és lisztadagot havonta egyszer vehették fel az emberek, a kenyeret viszont naponta ki lehetett váltani.

Az adatokkal spekulálót szigorúan megbüntették, de hat hónaptól öt évig büntették az élelmiszerkészletek felhalmozását, illetve az élelmiszerjegyekkel, élelemmel való ügyeskedést is. Ettől függetlenül persze virágzott a feketekereskedelem. A jó kapcsolatrendszer a szó szoros értelemben vett túlélést jelentette.

Az adatokkal spekulálót szigorúan megbüntették, de hat hónaptól öt évig büntetták az élelmiszerkészletek felhalmozását, illetve az élelmiszerjegyekkel, élelemmel való ügyeskedést is. Ettől függetlenül persze virágzott a feketekereskedelem. A jó kapcsolatrendszer a szó szoros értelemben vett túlélést jelentette. Egy élelmiszerboltban dolgozó barát, szomszéd például megsúghatta, mikor érkeznek a galamb nagyságú, betegesen lila, fagyasztott csirkék a boltba, így aztán a szerencsés illető elsők között ért oda, és nem kellett kiállnia a több órás sort. Vagy ha igen, legalább nem hiába tette. Az egyébként nagyon rossz minőségű hentesáruk olyan hiánycikknek számítottak, hogy ha híre ment, hogy másnap húst osztanak, az emberek akár már előző este is hajlandóak voltak beállni a sorba. A Ceausescu-rendszer védjegyének számító sorokat Magyarországon csak a tévéből ismerték, de az utóbbi két év alatt, a Karácsony illetve más alkalmak apropójából ételosztásra összesereglett, nincstelen tömeg látványa már azokat az időket idézi.

Csokoládéból, narancsból, banánból csak elvétve jutott a közértekbe, hiszen legtöbbször már a raktárból útra keltek a feketepiacra. A megfelelő kapcsolatok többet számítottak Romániában, mint a pénz, azon ugyanis többnyire nem sok mindent lehetett venni. Az emberek a penészes narancsért is órákig voltak hajlandóak sorban állni. Bár a mai magyar üzletekben bőséges mennyiségű friss zöldség és gyümölcs kapható, egyes hazai áruházláncok akciós termékeket is kínálnak. Ezekért a félig-meddig rothadó zöldségekért, gyümölcsökért ugyanolyan nagy a kereslet, mint a penészes narancsért Ceausecu Romániájában: az itteni „célközönség” ugyanis már nem tud egyebet megfizetni. Akárhogyan is forgatjuk, mindegy, ha üres zsebbel állunk teli kirakat előtt vagy teli zsebbel üres kirakat előtt: mindenképp felkopik az állunk.

Forrás: adevarul, hirhatar.hu

Share Button
Ennyien olvasták: 451

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.