Központ
2017. november 17. péntek, Gergő, Hortenzia
Eső valószínű
Péntek
Eső valószínű
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Borús
Vasárnap
Borús

Munkakeresési dilemmák. Út az érettségitől az ideális munkahelyig, keresésen, segélyen és állásinterjúkon át

Központ július 18, 2012 Társadalom

jobMunkakeresési dilemmák.
Út az érettségitől az ideális munkahelyig, keresésen,
segélyen és állásinterjúkon át  

Régen elég volt egyetlen szakma elsajátítása ahhoz, hogy egy életen át biztos megélhetést biztosítsunk a családunknak, ma már nem ritka, sőt bosszantóan gyakori az, hogy két-három végzettséggel sem számíthat senki stabil munkahelyre, kielégítő keresetre. Megszokott jelenség, hogy a fiatalok nyakukba veszik az utat, és elindulnak megkeresni az ideális munkahelyet, interjúról interjúra járnak, kisebb alkalmi munkákat vállalnak a megélhetésért.

 

Amikor érettségi után a fiatal szülői biztatásra eldönti, milyen szakmát választ, sok minden befolyásolja, de leginkább a vágyai, a lehetőségek, a barátok. A frissen érettségizők csak elenyésző hányada veszi figyelembe az aktuális munkaerő-piaci helyzetet, pedig azt nem ártana előre feltérképezni. Még így is lehetetlen megmondani, mi a helyes választás, hiszen még azt is nehéz megjósolni, hogy egyáltalán el tud-e helyezkedni majd a diplomás a végzettségének megfelelő munkakörben. Azt viszont, ha nem előbb, akkor utóbb megtudja, hogy melyek azok a szakmák, amelyekkel munkát lehet találni. Vannak olyan sikerágazatok, amelyek sok alkalmazottat foglalkoztatnak nem kis pénzért. Ilyen a telekommunikáció, a pénzügy, a bank és biztosítás és a humánerőforrás terület. Szakemberek szerint a legnagyobb lehetőség az informatikusok előtt áll, mégis az ezen a területen tanuló fiatalok száma folyamatosan csökken, vagy éppen a képzés képtelen alkalmazkodni a szakterületen bekövetkező gyors változásokhoz. Marosvásárhelyen még mindig csúcson vannak a mérnöki állások, a programozók iránti kereslet sem csökkent, és a jól képzett pénzügyi szakemberek is minden cégnél kincset érnek.

Azok a munkakeresők, akik nem ezeknek a munkaköröknek megfelelő végzettséggel rendelkeznek, vagy nemrég érettségiztek és keresgélni kívánnak a továbbiakban is, előnyös igényelniük átmenetileg a munkanélküli segélyt. Az idén végzett diákok ingyenes szakképzésen is részt vehetnek, amennyiben felvetetik magukat a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség nyilvántartásába. A jelentkezést követően álláskeresőkként automatikusan bekerülnek az adatbázisba, és ha 60 napon belül nem találnak munkát, jogosultak lesznek a havi 250 lejes munkanélküli segélyre, amit legtöbb hat hónapig folyósítanak.

Hatásos tájékozódási lehetőséget biztosít az állásbörze, remek alkalom a személyes találkozás és kapcsolatépítés szempontjából is. Emellett azoknak a fiatal munkakeresőknek is lehetőséget ad a kedvező elhelyezkedésre, akik már elvégezték az egyetemet, kitűnő képzésben volt részük és átlagon felüli képességekkel rendelkeznek, de kevésbé keresett a szakmájuk. Reghina Fărcaş, a Maros Megyei Munkügyi Hivatal igazgatója egy állásbörzén elmondta: abban az esetben, ha a munkáltatónak nem sikerül megfelelő személyt találnia az általa meghirdetett munkakörre, sok esetben lehetséges a speciális képzés igénybevétele is.

Abban az esetben, ha állásbörzén sem találják meg álmaik munkahelyét, a munkakeresők– jó postás módjára – ide-oda beviszik önéletrajzukat a kedvező elbírálás és egy állásinterjú reményében. Hogy mi történik ez után? Felkerestünk néhány egyetemet végzett munkanélküli diplomást, és beszéltünk egy munkaadóval az interjúzás tapasztalatairól.

„Rettentően zavarez kilátástalan tehetetlenség”

Nagy Éva több hónapja nem talál munkát. A kommunikáció és pedagógia szakot végzett lány folyamatosan böngészi a hirdetéseket, küldözgeti az önéletrajzát állásinterjúra várva. Az egyetem elvégzése után műsorszerkesztőként dolgozott egy kereskedelmi rádiónál, de ezt az állást költözés miatt fel kellett adnia. „Szinte minden nap nézem az interneten a hirdetéseket, olykor megveszem a Flasht, érdeklődöm ismerőseimtől. Néha élvezem ezt a szabadságot, máskor meg rettentően zavar ez kilátástalan tehetetlenség. Ismét rádiónál szeretnék elhelyezkedni, mert ott már van is egy kis tapasztalatom, és tetszett is a munkakör, de irodai munka és a végzettségemmel kapcsolatos területek is érdekelnek. Attól tartok, hogy fél éven belül már nem fogok válogatni, és az lesz a megfelelő, amit éppen ajánlanak, nem pedig az, amire én vágyom” – mondta.

Tíz beküldött önéletrajzból legföljebb két-három helyre hívják be interjúra. A beszélgetés előtt utánanéz, mit lehet tudni a cégről, de mesélte, hogy volt olyan helyen is, ahol az interjú azzal kezdődött, hogy a felvételiztető mesélt a vállalkozásról. „Gyakori, hogy a CV-t fürkészve felteszik a kérdést, hogy miért jöttem el előző munkahelyemről, miért dolgoztam ott ilyen rövid ideig, szüleimmel élek-e, sőt azt is megkérdezték már, hogy nem érzem-e túlképzettnek magam az adott pozícióra. Számítani lehet a meséljen magáról felszólításra is. Sokan megrémülnek, ha erre kérik őket, hiszen nem könnyű általánosságban beszélni magunkról. Egy biztos, nem előnyös sokat fecsegni, ugyanis a kérdezőt nem érdeklik magán­életünk apró részletei, szerintem határozott, tömör válaszokat várnak” – mondta el Éva.

Mit ajánl, mire kell a jelentkezőnek odafigyelnie az állásinterjú alatt? – tettem fel a kérdést neki. „A megfelelő öltözetre mindenképp! Már az öltözetünk alapján és az első benyomás után is pozitív vagy negatív képet alkothatnak rólunk. Kerülni érdemes a kihívó ruhákat, a rikító színeket. A visszafogott frizura, az enyhe smink és a szolid kiskosztüm növelheti esélyeinket. Általában csak a végén vagy egyáltalán nem térnek ki a fizetésre. Fontosnak tartom, hogy amíg ott vagyunk, próbáljuk meg kipuhatolni, mekkora fizetésre számíthatunk, mert az anyagiak nagyon lényegesek a döntéshozás szempontjából, főleg, ha megszűnt már a szülői pénzügyi támogatás és nem velük élünk” – összegezte a tudnivalókat.

„Jó, ha az álláskereső tud kérdéseket feltenni”

Bálint András vállalkozó arra a kérdésre, hogy mit tart fontosnak az interjúztatás alatt, a következőket nyilatkozta: „Fontos, hogy az interjúra érkező ne késsen, inkább negyed órával korábban jelenjen meg, úgy vélem, ezt minden munkaadó értékeli, nekem sajnos már volt negatív tapasztalatom ezen a téren. Jó, ha tisztában van önmagával, céljaival, képességeivel. Tudnia kell, hogy miért jelentkezett az állásra, az adott munka mennyire illeszkedik az életstílusába. Jó benyomást tesz a határozott bemutatkozás, a mosolygás és a szemkontaktus, pozitívum, ha van véleménye a meghirdetett állásról, tud kérdéseket feltenni. Gyakran átadom a kérdezés lehetőségét, mert így láthatom, hogy a munkára jelentkező személyt mennyire érdekli az állás, kérdésfeltevéséből és annak tartalmából sok mindent ki lehet szűrni.”

Megkérdeztük, szerinte előnyös-e, ha a fizetésről kérdez az interjúra érkező. „Ez sok esetben függ az interjúztatóktól. Véleményem szerint nem fest kedvező képet az, ha a jelentkezők első találkozáskor a fizetés nagyságát kezdik firtatni, vagy a kivehető szabadnapok számáról érdeklődnek. Én kérdés nélkül is minden alkalommal kitérek rá. Azt viszont díjazom, ha a beszélgetés befejeztével a visszajelzési határidőről érdeklődnek, vagy rákérdeznek, hogy látjuk, van-e esélyük. Függetlenül attól, hogy sikeresen, vagy sikertelenül pályáztak, erről mindenképp értesíteni kell a jelentkezőket időben” – foglalta össze Bálint.


Share Button
Ennyien olvasták: 179

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.