Központ
2017. április 25. kedd, Márk
Derült
Kedd
Derült
Derült
Holnap
Derült
Helyenként felhős
Csütörtök
Helyenként felhős

Nem csak lovak, hanem kutyák, macskák és galambok is “harcoltak” a háborúban

Nemes Gyula április 10, 2017 Társadalom

100 éves az első világháború  

Folytatjuk első világháborús sorozatunkat. Mai lapszámunkban arról közlünk információkat, hogy milyen állatokat vettek igénybe az első világháborúban és milyen célokra használták fel azokat. Egyes becslések szerint kb. 16 millió állat vett részt a háborúban, amelyeknek nagy része ott is pusztult el. Csak lóból 8 milliónyi vesztette életét háborús körülmények közt és 2 milliónyit ápoltak a háború után.  

Az emberek mellett az állatok is aktív résztvevői, elszenvedői voltak az első világháború okozta borzalmaknak. Szinte természetes, hogy lovakat, kutyákat, galambokat használtak minden hadsereg kötelékében, de az már furcsább, hogy macskák, elefántok, mosómedvék, tevék, majmok, kanári madarak, kenguruk vagy patkányok „szolgálatait” vették igénybe különböző feladatok végrehajtása céljából. Az állatok által nyújtott segítség igen szerteágazó volt. Mint elsődleges katonai célpontokat, a vasutakat hamar használhatatlanná tették az ellenséges egységek, így a szállítás legnagyobb részét a lovak, öszvérek, szamarak segítségével oldották meg. A harci eseményekben a lovasság bevetését nagyon megnehezítette a lövészárkok és a tankok megjelenése, de az első világháborúban még igen gyakoriak voltak a lovas egységek. Előfordult az is, hogy az élelmiszer-utánpótlás elakadása miatt le kellet vágni az állatokat és élelemként felhasználni. A lovak mellet az öszvérek és szamarak munkája főleg a nehéz terepviszonyok, hegyvidéki helyszínek, zord időjárási viszonyok közt vált igen hasznossá és eredményessé.

Kutyák, macskák a lövészárkok kedvencei

A kutyák felhasználása is nagyon szerteágazó volt: sebesült katonák megtalálása, sok esetben elszállítása; aknák, csapdák, rejtőzködő ellenséges egységek felderítése; kisebb szekerek, nehézfegyverek vontatása; telefonvonalak kihúzása; üzenetek közvetítése; vagy csak egyszerűen a morál, a hangulat javítása a lövészárkokban. Ez utóbbi célt szolgálták – az egér- és patkányirtás mellett – a macskák is. A postagalamboknak elsősorban hírvivő, üzenettovábbító szerepük volt, de a hírszerzés terén is kiválóan megállták helyüket. Tudósítások vannak arról, hogy a galambokra szerelt könnyű, időzített kamerák felvételei igen nagy hasznára váltak a hírszerző alakulatoknak. Becslések szerint kb. 100 ezer galamb teljesített szolgálatot a nagy háború ideje alatt. A háború idején készült fényképeken azonban furcsább részleteket is láthatunk. Mint például amerikai katona a kedvenc mosómedvéjével, ausztrál katonák Egyiptomban kabalaállatukkal, a kenguruval, angol katonák cirkuszi elefántok hátán teljes harci felszereléssel.

Állatok kiképzése az Osztrák-Magyar Közös Hadsereg kötelékében

Süli Attila hadtörténész kutatásaiból tudjuk, hogy az Osztrák-Magyar Közös Hadsereg is használt, a lovak mellett, kutyákat és galambokat is. A kutyafajták közül elsősorban a boszniai vizslákkal keresztezett juhászkutyákat részesítették előnyben, de az uszkárt, és más juhász vagy vizslafajtákat is. A kutyakölyköket 3-4 hónapos korukban válogatták ki, majd komoly kiképzés következett két részben: szobaoktatás, terepkiképzés. A kiképzett kutyák az első világháború alatt az Osztrák-Magyar Monarchia összes arcvonalán szerteágazó szolgálatot teljesítettek. Alkalmazásuk szerint több csoportot különböztetünk meg: a hadi kutyák járőrök kísérésére, tábori és figyelő őrsök megerősítését szolgálták. Legfontosabb feladataik közé tartozott a gyanús elemek közeledésének jelzése, orvtámadások megelőzése, szökevények nyomainak felkutatása. Az egészségügyi kutyáknak a nehezen megközelíthető helyeken fekvő sebesült katonák megtalálása és az egészségügyi személyzet odavezetése volt. A rendőrkutyák a tábori csendőrök és a rendőrök munkáját segítették. Feladatuk az ellenségtől elfoglalt területeken a gyanús elemek elfogása, a foglyok őrzése és a szökési kísérletek megakadályozása. A patkányirtó kutyák az állóharcra hosszabb időre berendezkedett csapatok lövészárkaiban, tüzérségi állásaiban a sokféle betegséget hordozó rágcsálók pusztítása. A vontatókutyákat kisebb terhek szállítására használták. (Süli Attila: Kutyák alkalmazása az osztrák-magyar hadseregben)

Oroszka, Juci és Milica

A háború ideje alatt számos tudósítás, emlékezés jelent meg a hátországi sajtó hasábjain. Ezek csapatmozgásokról, háborús viszonyokról, harctéri hőstettekről számoltak be, tudósították az olvasó közönséget. De sok esetben előfordult az is, hogy hősiesen helytálló állatokról számoltak be. Ilyen volt például az Oroszka nevű kutya története, aki egy elpusztult orosz faluban csatlakozott a magyar ezredhez és vált annak „tagjává”. A katonákkal lépésben menetelt, velük evett, aludt, játszópajtásuk volt a harcok szünetében. Tűzharcban, golyó által „halt hősi halált”. Juci, a huszárló a galíciai fronton „harcolt”, majd a súlyos sebesülése után a budapesti lóispotályban ápolták. A harctéri tudósítók szerint csata közben veszélyesen rúgta, harapta az ellenség lovait. Milica öszvér egy ütközet után maradt le egységétől Montenegróban, de egy hét múlva utolérte csapattestét és újra csatlakozott hozzá. A tudósítás szerint éjszaka érkezett meg, hátán egy „zsákmányolt” szerb gépfegyverrel. (Pásztor József: A háború és az állatok).

Share Button
Ennyien olvasták: 87

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.