Központ
2017. augusztus 20. vasárnap, István
Derült
Holnap
Derült
Eső
Hétfő
Eső
Derült
Kedd
Derült

Neolitikumi, bronz- és vaskori leleteket találtak

Nemes Gyula május 23, 2015 Társadalom

Régészeti feltárás a terelőút nyomvonalán

Az E60-as utat a DN15-el összekötő terelőút munkaterületét már 2014 októberében hivatalosan átadták, de a tulajdonképpeni munkálatok elkezdésére még várni kellett. A terelőút a tervek szerint a megyeközpontot menetesítené a Brassó és Beszterce, illetve Brassó és Maroshévíz között zajló teherforgalomtól. A Koronka-Jedd-Marosszentgyörgy-Nagyernye határát érintő 11,6 kilométeres útszakasz a legújabb közlemények szerint 2016-ra készülne el. A napokban elkezdődtek a mentőásatási munkálatok Marosszentgyörgy és Nagyernye határában. A Maros Megyei Múzeum munkatársait a Köles-kert nevű határrészen találtuk munka közben.

Fénykép2133

 

A Maros Megyei Múzeum régészei 2014 november-decemberében végeztek régészeti diagnózist a teljes útszakaszon, amelynek alkalmával 50 méterenként ástak kutatóárkokat. Ahol leleteket észleltek, ott lehatárolták a helyet. A felmérés során hat kisebb és egy nagyobb lelőhelyre bukkantak, amelyeken május elején elkezdték a feltárási munkálatokat. A nagyobb, a 7-es számú lelőhely a Marosszentgyörgy Nagyernye határát képező Terebics patak mellett, az ernyei Köles-kert nevű határrészen lett kijelölve, ahol már „teljes gőzzel” dolgoznak a régészek. Dr. Berecki Sándort, a régészeti ásatás vezetőjét arra kértük, ismertesse az ásatás körülményeit és a munkaponton talált leleteket.

Fénykép2132

A régészeti feltárás ideje időjárás- és leletfüggő

„Hét helyen találtunk régészeti leleteket, ezeken május 4-én kezdtük meg a feltárást. A hat kisebb lelőhely ásatási munkálatainak vezetője Nicoleta Man, a Maros Megyei Múzeum régészeti osztályának vezetője, illetve a nagyobbnak jómagam. A feltárást a múzeum vezeti, szervezi, koordinálja, többnyire a munkatársaim végzik a leletmentést, de a Kolozsváron tanuló régészhallgatók is besegítenek. Úgy számítjuk, hogy három hónap leforgása alatt sikerül a munkát befejeznünk, de ez időjárás- és leletfüggő. A hat kisebb lelőhelynek a feltárása kettesével egy-egy hónap, a nagyobb lelőhelyen pedig három hónapig folyamatosan dolgozunk. Az 5-ös számmal jelölt lelőhelyen már befejeztük a munkát, a 6-os számún most folyik a leletmentés.

Fénykép2129

A csiszolt kőkorszakból, a késő bronzkorból és a kora vaskorból kerültek elő leletek

Az általam vezetett munkaponton, a Terebics patak északi oldalának első kis teraszán neolitikumi (csiszolt kőkorszak) leletek kerültek napvilágra: kerámia, kevés csont, egy kőbalta és két felszíni ház nyoma. Egy kissé fennebb, egy következő kis teraszon további, csiszolt kőkorszakból származó objektumok bukkantak elő. Ehhez társul egy késő bronzkori temető, három biztos és egy valószínűsíthető sírral. Az eddig feltárt sírokban két felnőtt és egy hat év körüli gyermek csontjaira találtunk. Munkacsoportunkhoz tartozik Gál Szilárd-Sándor antropológus is, aki már itt a helyszínen megvizsgálja és értékeli az ilyen jellegű leleteket. A bronzkor végi Kr. e. 15-13. századból (Noua kultúra) származó zsugorított (embrionális testtartású) pozícióban eltemetett testek mellé edényeket helyeztek a temetkezés során, a kor szokásához híven, amelyeket mi meg is találtunk. A lelőhelyen továbbá a Kr. e. 11-9. századból származó kora vaskori (Gáva kultúra) leleteket is találtunk: egy nagy tároló edényt, egy nagyobb tároló gödröt és több helyszínt, amelyeket most kutatunk. Meg kell még említenem azt is, hogy szórványosan római kori edénytöredékek is előbukkantak” – tájékoztatta lapunkat Dr. Berecki Sándor régész.

Fénykép2127

A szakember azt is elmondta, hogy a mentőásatás bevégzése után is, a tulajdonképpeni útépítési folyamat alatt egy régész fogja felügyelni a földmunkálatokat. Ha más helyszínen is kerülnének elő leletek, ott is végeznének gyors beavatkozást a Maros Megyei Múzeum munkatársai. Berecki Sándor szerint kiemelkedő előnye az ilyen jellegű munkálatoknak az, hogy nagy felületen dolgozhatnak a régészek,  hátránya az, hogy a kutatás a beruházás területére korlátozódik, és nem terjedhet ki a teljes lelőhelyre.

A Terebics völgyében még dolgoztak a régészek

A Terebics patak völgyében, a mostani munkálatok helyétől körülbelül egy kilométernyi távolságra már 2004-ben is dolgoztak a múzeum régészei. Arra a kérdésünkre, hogy lehetett-e kapcsolat a két lelőhely közt Berecki Sándor elmondta, hogy a 2004-es ásatások alkalmával főleg a középső bronzkorból és a népvándorlás korából származó településnyomok kerültek elő, míg a mostani munkaponton inkább neolitikumbeli leletek és késő bronzkori temetkezések láttak napvilágot. A közös pont a koravaskori településnyomok lehetnek, amiket mindkét lelőhelyen találtak. Ebben az időszakban tehát akár kapcsolat is lehetett a két helyszín között.

Az ásatásvezető régésztől még azt is megtudtuk, hogy a feltárás eredményeiről tudománynépszerűsítő közlemény, tudományos dolgozat fog megjelenni a későbbiek során.

Share Button
Ennyien olvasták: 661

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.