Központ
2018. december 11. kedd, Árpád, Árpádina

Olyan látnivalót terveznek, amelyért érdemes megállni

Nemes Gyula november 20, 2018 Társadalom

Havadtőről ma már a mesterien faragott sírkövek és a helytörténeti múzeum jut eszébe az embernek. De ez nem volt mindig így. Sok lelkes ember munkája eredményezte a mai állapotot. Egyik közülük Kinda István néprajzkutató, akit arra kértünk, ismertesse azt a tevékenységet, amely a helyi értékek feltárására, megőrzésére, közkincsé tételére irányul.

Havadtőn van egy cselekvőképes, fiatal értelmiségi csapat: tanítók, óvónők, mérnökök, helyi vállalkozók, akik már több mint tíz éve azon gondolkodnak és dolgoznak, hogy a falu kulturális életét fellendítsék. Rendezvényeket, közösségépítő eseményeket szerveznek, és sikerült olyan történelmi elemet is találniuk a falu múltjából, ami köré szerveződhet a „havadtőiség”, amire büszkék a havadtőiek. 2013-ban bejegyeztettek egy egyesületet (Pro Havadtő Egyesület), amely szintén azt a célt tűzte ki, hogy a falunak a kulturális életét egy kicsit felrázza, színesebbé tegye. Több irányba kezdődött el a munka.

Havadtő régi sírköves temetője az Erdélyi Értéktár része

„Ott van az a régi temető, amiről keveset tudtunk, amikor elkezdtük a kutatását. A temető nagyon lepusztult állapotban volt: a sírkövek elsüllyedve, kidőlve, tudtuk, hogy valamilyen módon helyre kellene ezeket állítani, hogy el ne tűnjenek. Több szakembert bevontunk a munkába, tanácsokat kértünk. A sírkövek földbesüllyedt része sokkal jobb állapotban maradt meg, mint a felszíni, amit a savas eső és a fagy tönkretett. Amellett úgy döntöttünk, hogy ezeket a köveket kiemeljük, több kalákát hirdettünk meg a faluban, és 420 darab követ állítottunk vissza a helyére. Két ízben is segítettek nekünk ebben belga cserkész fiatalok. Egyetemről hívtunk restaurátorokat, akik néhány szép követ algamentesítettek, lekezeltek, bevonták vízhatlan anyaggal, kísérleti jelleggel, hogy lássuk 2-3 év alatt mi történik. Ezek eléggé drága beavatkozások. A kövek valamikor le voltak festve, meszelve, ami védte őket. Célunk az volt, hogy gondozzuk is a mesterien megmunkált sírjeleket, illetve egy tanösvényt is szeretnénk kialakítani a dombon. Ezt a programot is meg szerettük volna ismertetni, példaként az egész Székelyföldön, ezért jelentkeztünk a temető leírásával, bemutatásával az Erdélyi Értéktár projektbe. Két javaslattételünk volt. Egyik a Menyhárt Károly kőfaragó munkássága, aki helybéli mester volt az 1800-as évek derekán, sok szép ember és állat alakú kő maradt meg Havadtőn és a szomszédos településeken az ő keze nyomán. A másik javaslatunk: Havadtő régi sírköves temetője. Ez utóbbit beválasztották az Erdélyi Értéktárba, az előbbi a Maros megyei értéktár része lett, ami azt jelenti, hogy kisebb szintű értékként került be a nyilvántartásba. De ezzel közismertebbé vált, felkerült az értéktár honlapjára, így elérhetőbbé válik. A projekt csúcsa az volt, hogy könyvet is adtunk ki, a legszebb száz kőnek a leírása előtanulmánnyal felvezetve” – tájékoztatta lapunkat Kinda István, a Székely Nemzeti Múzeum munkatársa, aki maga is a térség szülötte.

A helyi múzeumban tematikus kiállítás látható

A havadtői helytörténeti és néprajzi múzeum anyagát Donáth István gyűjtötte a faluban és a környékbéli településekről. Sokan adtak tárgyakat, több mint 600 darab gyűlt össze. Az első kiállításra 2010-ben került sor az iskola épületében, egy használatlan teremben, de folyton költözni kellett. „Végülis az önkormányzat látva, hogy komolyak a szándékaink és gyarapodik az anyag, 2016-ra kibővíttette a kultúrotthon udvarán álló rég használatlan gázházat, és ekkor nyílt meg a múzeum. Két terem van és a tetőtér, ahol tematikus kiállítás látható. Az egyik az 1900-as évek legelejének kultúráját mutatja be, hogy hogyan élt egy Amerikában is megfordult helybéli ember, vagy milyen emlékeket őriztek a helyiek a világháborúkból, milyen pénzek voltak akkor forgalomban. A másik teremben pedig egy helyi ezüstkalászos gazdának a tárgyaiból, emléklapjaiból, kitüntetéseiből van kiállítás, egy 1940-es éveket idéző konyhában. A többi tárgy a tetőtérben van elhelyezve. A gyűjtemény gyarapodik folyamatosan, a tervünk az, hogy 2-3 évente frissítsük a kiállításokat. Szeretnénk, hogy a helyieknek is vonzó legyen, de az iskola másként program keretén belül érkeznek látogatók más településekről is. A cél az, hogy itt, a Balavásár-Szováta útvonalon egy olyan látnivaló legyen, amelyért érdemes megállni” – tudtuk meg a néprajzkutató szakembertől.

Fényképgyűjtés a tervezett monográfiához

Amellett, hogy tárgyi anyagot gyűjtenek, az is a csoport céljai közt szerepel, hogy hosszabb távon a falunak a monográfiáját is megírják. A közelmúltban történt fényképgyűjtés ennek egy állomása, amelynek segítségével megismerhetik a családok fényképtárában lévő anyagokat egészen az 1800-as évek végéig visszanyúlóan. Ezt a gyűjtést szintén Donáth István végezte az elmúlt egy évben, több mint 3000 fényképet sikerült összeszednie. Ez egy olyan adatbázis lehet, amiből alkalomadtán kiállításokhoz is lehet háttéranyagokat készíteni. „Amit most megnyitottunk: 11 fényképes pannó igazából egy állandó dísze a kultúrotthonnak, olyan tematikák szerint vannak összeállítva, hogy akár keresztelő, akár temetési tor van, ez passzol oda. Az emberek megállnak a képekkel szemben, próbálják felfedezni, hogy kik vannak rajta, megindul a közös emlékezés, a történetek mesélése, és itt éri el igazából a célját az egyesület: egy kicsit a közösségi kohézió által erőssebbé válik. 2016-ban jelent meg a temetőről szóló könyv, 17-ben lett bemutatva a Kontrasztok, ami szintén Havadtőről szól részben, és nemrég mutattuk be Nagy Sándor egykori havadtői lelkész, igazgató-tanító emlékiratait. Míg 10 évvel ezelőtt Havadtőről nem volt, ami az embereknek eszébe jusson, most már sok minden történt a településen és maradandó emlékei is vannak” – zárta gondolatait Kinda.

Share Button
Ennyien olvasták: 450

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.