Központ
2017. november 22. szerda, Cecília
Eső
Ma
Eső
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Péntek
Helyenként felhős

Omladozóban a nagyernyei Bálintitt-kastély

Központ március 14, 2013 Társadalom

Omladozóban a nagyernyei Bálintitt-kastély

k1

A tövisi Bálintitt család nagyernyei birtokához házasság révén jutott, ugyanis Bálintitt György Petki Terézt, a másik György Petki Margitot vette feleségül. A családot Mária Terézia emelte bárói rangra 1742-ben. Nagyernyében való letelepedésük a 18. század legvégére tehető, ekkor kezdték el a kastély építését. Az épület az 1800-as évek legelejére készült el. 

 

Keresztes Gyula építészmérnök a kastélyt a következőképpen jellemezte: „A nagyernyei kastély az újgótika, klasszicista modorában épült. Homlokzatán a gótika vonása az eredeti ablakformákon, a klasszicizmusé a karcsú oszlopos tornác kiképzésén ismerhető fel.”

Ez azonban nem volt maradandó, mert a későbbi átalakítások során az épület elveszítette gótikus jellegét és barokk formát öltött. Az eredetileg U alaprajzú kastély főhomlokzati hosszán, a bal kéz felőli sarkot emeletesnek építették ki, és az emeleten a rizalit tengelyében egy öntöttvas-konzolos erkély is készült, amelynek az ajtónyílását később ablakká alakították. A főhomlokzat ablaknyílásainak elrendezése nem szimmetrikus. A két dór oszlopos fedett veranda, amelyből a kastély főbejárata nyílott, a szimmetria tengelyéből kiesett a későbbi toldások és homlokzat átalítások során. Feltételezhető, hogy a kastélyt szimmetrikus elrendezésűnek tervezték, de a jobb oldali emeletes részről lemondtak.


„A szalon nagy és szép volt, két dór oszloppal és az ősök arcképeivel”

A kastély belső berendezését báró Bálintitt Károly (sz: 1911) lírai hangú visszaemlékezéséből ismerhetjük meg: „Nagyernyén a ház 18 szobából állott. A szalon nagy és szép volt, két dór oszloppal és az ősök arcképeivel. A könyvtár kb. 15 000 könyvet tartalmazott: magyar, német, francia és angol nyelvűeket, de sok régi orosz író műveit is német fordításban. Elől a teraszt szarvasagancsok és kitömött siketfajdok díszítették. Nyáron meg sok, sok virág.”

A kastélyt dendrológiai park vette körül, amelyben Erdély szerte ritkaságszámban menő fafajták éltek, mint például a Fekete dió, a Páfrányfenyő, a Nyugati ostorfa, a Szivarfa és mások. A park nyugati részén, közvetlenül az út mellett egy kis mesterséges tavat ástak, amelyet két csorgó táplált.

A II. világháborútól kezdődően aztán megváltozott a kastély és környékének rendeltetése, sorsa. A beszállásolt katonaság, majd a háború után hatalomra törő kommunista rendszer emberei feldúlták a Bálintitt-kastélyt, a hatalmas könyvtár állományát széthordták, megsemmisítették, a még ott maradt iratokat elégették. Meg kell itt jegyeznünk, hogy a Bálintitt család levéltárának 1435-tel kezdődő anyaga a székely birtokokra, a 16–17. századi jogi szokásokra vonatkozó adatokban volt gazdag, de ott őrizték Kovacsóczy Farkas erdélyi kancellár több iratát, levelét is a 16. század végétől. (A levéltár egy részét Bálintitt József báró 1913-ban az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek adta át megőrzésre és kezelésre.)


1954-től a kastélyban működött a nagyernyei iskola

Az 1949-ben államosított kastélyba 1954-től kezdték el berendezni a helyi iskola tantermeit. 1976-ig teljes egészében itt működött az ernyei iskola, amelynek köszönhetően nem omlott össze az épület, hiszen kisebb-nagyobb mértékben folyamatosan javítottak rajta. 1976-ban új iskolaszárny épült, amit a helyi önkormányzat 2000 után két ízben is kibővített. A falu hajdani tantestületének dicséretére legyen mondva, a kommunista időszakban a kastély és környéke aránylag megőrizte állapotát. Szabó László biológia szakos tanár mindig szívügyének tekintette az épület javítását és a kastélypark rendezését, gyarapítását.


A kastély jelen pillanatban gazdátlan

Az 1989-es változások után, amint azt a törvények lehetővé tették, az örökösök visszaigényelték a kastélyt és az ahhoz tartozó telket. A helyi önkormányzat és az örökösök közötti pereskedés miatt a tényleges birtokátvétel a mai napig nem történt meg. A jelenlegi tényállásról Jánosi Ferenc, Nagyernye község polgármestere a következőképpen vélekedik:

– A kastély jelen pillanatban még gazdátlan, ez az oka annak, hogy senki nem javít rajta. A helyi önkormányzat és az örökösök közt már hét éve folyik a per és ameddig törvényszéki eljárás alatt áll az ügy, és nincs tisztázva a tulajdon, addig a törvény nem engedi meg, hogy bárki is tatarozzon rajta.

Jánosi elmondta, hogy az örökösök a kastély épületén kívül olyan területeket is igényelnek, amiket nem lehet visszaszolgáltatni, mint például azt a helyet, amelyre az új iskola épült, vagy ahol az Állami Gazdaság épületei vannak.  Ebből kifolyólag alakult ki a nézeteltérés a felek között, ez képezi a törvényszéki eljárás alapját.

A közelmúltban az iskola teljes mértékben átköltözött az új épületbe.

– A tantermeket biztonsági okokból költöztettük ki a kastélyból, hiszen a kastély állaga igen megromlott, több helyen megomlott, a mennyezet is beszakadt. De a könyvtár és a kis helyi múzeum az épületben marad – mondta a polgármester.

A jövő kilátásait illetően az elöljáró a következőket mondta:

– Reménykedünk abban, hogy az idén lezárul a pereskedés. Hogy mi lesz a kastély és környékének a jövője, az attól függ, ki nyeri meg a pert. A kastély épületét nem tudja az önkormányzat megnyerni, erre nem is tartunk igényt. Ezért, hogy mi lesz a sorsa, nem tudom, ezt majd az örökösök döntik el.

A kastély és szűk környéke igen lehangoló látványt nyújt manapság, a közelmúltban melléje felhúzott új építmények szomszédságában. Hajdani pompája megcsorbult, méltóságából is sokat veszített. Ha ezelőtt száz évvel a környék dísze volt, ma már szerényen húzódik meg a még ki nem pusztult fák árnyékában. Felújítására a legsürgősebben szükség lenne, hogy visszanyerje régi arculatát, és újra éke legyen a falunak, büszkesége a helyieknek.  

 

Share Button
Ennyien olvasták: 478

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.