– Exkluzív interjú Nógrádi György biztonságpolitikai szakértővel –
– Itt, Kelet-Közép-Európában mennyire sanszos egy terrorcselekmény végrehajtása? Ha Párizsban vagy Brüsszelben robbantanak, annak értelemszerűen nagyobb a hírértéke, ugyanakkor egy magyarországi vagy erdélyi kisvárosban elkövetett terrortámadásnak az lenne az üzenete, hogy senki sincs biztonságban Lisszabontól Bukarestig és Nápolytól Göteborgig.
– A valószínűsége minimális. A publicitás nagyon fontos a terroristák számára: évtizedeken át a terrorcselekmények olyankor voltak, hogy még beférjenek az amerikai esti híradókba. Jelenleg több mint 80%-uk néhány országra korlátozódik: Afganisztán, Pakisztán, Irak, Banglades és még néhány afrikai ország. Az európai terrorcselekmények, és általában a fejlett világban végrehajtott terrorcselekmények az össz-terrorhoz képest minimális számban fordulnak elő, csak számunkra értelemszerűen kiemelt jelentőséggel bírnak. Tehát jelenleg annak a valószínűsége, hogy itt Kelet-Közép-Európában, akár Romániában, akár Magyarországon terrortámadást hajtsanak végre, elenyésző, ugyanis nem érik el vele ugyanazt a hatást, mintha azt a terrorcselekményt bárhol a „fejlett” világban követnék el. De azért valamit még hozzátennék: nemrég halt meg a német biztonságpolitika atyja, Egon Bahr, akivel jó barátok voltunk, és aki azt mondta, hogy a biztonság a múltban abszolút, a jelenben relatív és a jövőben kiszámíthatatlan; magyarul bármikor, bárhol, bármi megtörténhet.
– Ha valaki nem másokkal közösen szervezkedik, nem mobiltelefonál, nem kommunikál az interneten, hanem otthon fabrikál egy bombamellényt, majd elmegy egy reptérre, pályaudvarra vagy bevásárlóközpontba, és szétdurrantja magát, azt – laikus elgondolás szerint – gyakorlatilag lehetetlen idejében lefülelni. Az ilyen magányos farkas a terrorelhárítás rémálma?
– A magányos terroristákkal szemben a védelem szinte tehetetlen. Ha az illető nem megy fel a Facebookra, nem mondja el senkinek, hogy mit tervez, nem használ telefont, nem ír SMS-t, akkor szörnyű nehéz ellene föllépni. Erre az alappélda a norvég tömeggyilkos, Breivik. Tehát a magányos terroristák ellen a siker valószínűsége minimális, ezért igen, minden titkosszolgálat rémálma a magányos terrorista. És nem véletlen, hogy úgy fogalmazott a bajor rendőrfőnök és a német Alkotmányvédelmi Hivatal elnöke egy közös sajtótájékoztatón a minap, hogy eddig Németországban három ok miatt nem volt terrorcselekmény: jó a rendőrség, jó a titkosszolgálat és szerencsénk volt.
– Európában mintegy negyvenötmillió muzulmán él, 43%-uk az EU-ban. A nyugat-európai fővárosokat és sok nagyvárost körülölelő muszlim gettók valóságos terroristakeltetők, ahol a saría (iszlám „jog”) diktál, és ahova még a kommandósok se szívesen mennek be, a mecsetekbe pedig be se léphetnek, amelyekben elvileg komoly fegyverarzenált is rejtegethetnek. Elképzelhető, hogy egyszer csak a fanatikus dzsihadisták állig felfegyverkezve, összehangoltan és szimultán megindulnak, vagy ez kissé paranoiás gondolat?
– Ezt nem lehet kiszámítani. Az alapvető probléma az, hogy napjainkban a migránsok a világon négy helyre törekednek eljutni: Ausztrália, USA, Perzsa-öböl és Nyugat-Európa. Az utóbbin kívül sehova nem engedik be őket, kőkemény az ellenőrzés. Ausztrália a haditengerészettel védi a felségvizeit, nincs az a migránscsónak, ami partot érne. Az USA bevándorlás-politikáját ismerjük, és a gazdag arab országok se kérnek belőlük. Európa az egyetlen, amelyik nem tud védekezni. Akárcsak az egyénileg elkövetett, vagy a 2-3 fős terrorista-sejtek által végrehajtott akciókra, úgy egy összehangolt dzsihadista terrortámadásra is Európában bármikor, bárhol sor kerülhet.
– Sokan azt hiszik, hogy az iszlám is „csak” egy vallás a sok közül, ami hatalmas tévedés: az iszlám elsősorban nem vallás, hanem egy harcos doktrína és ideológia, főképp a politikai iszlám. A fundamentalista muszlimok Korán-értelmezése szerint minden hitetlent (akik nem hiszik és vallják, hogy Mohamed Allah prófétája) meg kell ölni vagy át kell téríteni, harmadik verzió nincs. Ezt Merkel, Juncker és a Willkommenskultur többi agyalágyult élharcosa nem tudja, vagy egyszerűen nem vesznek róla tudomást?
– Nagyon fontos leszögezni, hogy a terroristák nem mind muzulmánok, de a többségük igen. Az alapvető probléma az – a napokban jöttem haza Brüsszelből –, hogy az Európai Unió vezetői pont ettől félnek, hogy ha és amennyiben állandóan erről beszélnek, annak van egy muszlimellenes éle, és Európa határainál, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten muzulmán lakosság él. Ugyanakkor, az európai gondolkodásban mindig az volt benne, hogy olcsó munkaerőt kell szereznem. Angela Merkel most százezer egy eurós állást hozott létre, kényszerűségből, mert nem tudnak a migránsokkal mit kezdeni. Az 1957-es római szerződés életbe lépése után ők mentek el, és egyénileg választották ki előbb a jugoszlávot, a görögöt, majd később a törököt, aki Nyugat-Európába mehetett dolgozni. Ez a folyamat megfordult. Körülbelül másfél-két évvel ezelőtt, amíg a migránsok száma még alacsony volt, a német elképzelést végre lehetett hajtani, a mostani számnál már nem. Jelenleg ott tartunk, hogy ahol nagy létszámú migráns él, ez elsősorban Nagy-Britannia, Belgium, Franciaország, Németország, ehhez jönnek az új problémás területek: Svédország, Ausztria és Olaszország, a migránskérdést már nem tudják kezelni.
– Ha félretesszük a migránsinvázió vallási komponensét, akkor is aggasztó a kép: a durva erőszakos bűncselekmények (utcai rablás, nemi erőszak, szándékos emberölés stb.) zömét ők követik el, tehát gyakorlatilag olyan, mintha önként és dalolva fegyenctelepekről importálnánk az emberanyagot. Ez sem elégséges érv a „menekült”áradat határozott és végleges megállítása mellett?
– Újabban közzéteszik, hogy a bűncselekmények egyre nagyobb százalékát migránsok követik el, és a multikulti nem jön össze, utópia. Párhuzamos társadalmak alakultak ki. Napi ötszáz bűncselekményt követnek el csak Németországban. Harminchárom olyan város van Svédországban, ahol „no go-zónák” alakultak ki, ahová nem-muszlimnak tilos bemenni. Belgiumban, Franciaországban a bűncselekmény típusától függően 50-70% a migránsok aránya. Soha senki nem mondta azt, hogy minden migráns terrorista vagy bűnöző, de az tény, hogy a migránsok között arányaiban sokkal több a terrorista és sokkal több a bűnöző, mint az „őslakosság” körében. A végleges megállítás kérdése állandó téma minden létező EU-s ülésen. A gond az, hogy az Európai Unió mind a 28, azaz mostantól 27 tagállama alapvetően különböző elképzelésekkel áll elő, és ebben a kérdésben sem sikerült, sajnos, konszenzust kialakítani.
Névjegy: Nógrádi György Magyarország legismertebb biztonságpolitikai szakértője, közgazdász, egyetemi tanár, a hadtudományok kandidátusa. Harmincezer fős rajongói oldala van a Facebookon, a migránsválság kirobbanása óta a tévéstúdiók állandó vendége, teltházas előadásokat tart Budapesten és vidéken (az erdélyiek a július végi tusványosi előadásán találkozhatnak vele). A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett, majd később ott is doktorált. 1989-től a Honvédelmi Minisztérium Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökségénél dolgozik, jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. Kutatási területei: biztonsági dilemmák a II. Világháborútól napjainkig, a védelemgazdaság makrofolyamatai, valamint politika- és hadtudományok. Rengeteget utazik, részben szakmai célból, részben kikapcsolódásból. Találkozott már szinte minden európai és észak-amerikai vezető politikussal; egyszer még a NATO-ba is meghívták előadást tartani a szövetség vezetői számára. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki.
