Központ
2017. szeptember 22. péntek, Móric
Eső valószínű
Ma
Eső valószínű
Eső
Holnap
Eső
Jórészt felhős
Vasárnap
Jórészt felhős

„Pártpolitikusok nem lehetnek tagok”

Nemes Gyula szeptember 11, 2015 Társadalom

Történelmi Vitézi Rend Erdélyben

A vitézi tetteket a magyar királyok, majd erdélyi fejedelmeink is jutalmazták. A Történelmi Vitézi Rendet vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója alapította 1920-ban. 1990 után Erdélyben is megszervezésre kerültek a vitézi törzsek, székkapitányságok. Vayda Domokos ny. református lelkipásztort Régenszék székkapitányát, a tagok közé való belépés feltételeiről és a rend helyi tevékenységéről kérdeztük.

TVitReend

A Vitézi Rend rövid története

A vitézi tetteket Magyarország királyai Szent István óta nemességgel és földbirtokkal jutalmazták. Szent István hűbéri rendszerében az adománybirtok célja a katonai szolgálat biztosítása volt. II. Endre megkezdte a kisbirtokos vitézi osztály kialakítását, IV. Béla megerősítette a harcoló hűbéres vitézi elemet. Igen sok érdemes harcost emelt vitézi rangra. Az Árpádok alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül a hadirendszer és ezzel párhuzamosan a vitézi osztály is. Rövid háromszáz esztendő alatt kialakult egy közjogi jellegű nemesi rend. IV. Béla már erre az erős nemességre támaszkodhatott az ország felépítésének munkájában. A lovagi szellem már az Anjouk korában nagy teret hódított. Róbert Károly 1326-ban ötven vitézzel megalapította a Szent György-lovagrendet, amely a király, a haza és az egyház védelmére alakult. Zsigmond király 1408-ban alapította a magyar vitézségen alapuló második rendet, a magyar Sárkány-rendet. A lovagok fő feladatuknak a lovagi szellem ápolását, a belső viszályok, a pártoskodások elhárítását és a hit védelmét tekintették. A középkor a vitézi magatartást és megjelölést a legelső világi tisztségnek tekintette. Az igazi vitéz az özvegyek és árvák védője és az igazság bajnoka, valamint istenfélő ember volt. A székelység, a szabad hajdúk, a jászok és a kunok hősi magatartásuk alapján különleges kiváltságban részesültek. A katonai és vitézi teljesítménnyel egybekötött földbirtok gondolata a történelem folyamán alakult ki. Az első világháború ismét időszerűvé tette a vitézi magatartás jutalmazását, ezért vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó (1920–1944 közt) a hősi magatartás erényére emlékeztetve, a Vitézi rend megalapításával újjáélesztette a hagyományokat. A szovjet megszállást követően a Vitézi rend Magyarországon nem működhetett, tevékenységét 1945-ben a kormány betiltotta. Horthy 1957. februárban bekövetkezett halála után a Vitézi rend nyugaton lévő tagjai felkérték az 1921. augusztus 21-én elsőként avatott vitézt, vitéz József Ágost tábornagy királyi herceget, hogy választás céljából hívja össze a nyugaton élő vitézeket. A Vitézi rend törvényhozó testületének, a Vitézi Széknek megválasztását követően a rend újra megkezdte tevékenységét. A kommunista rendszer megszűnése után a rend folytathatta tevékenységét Magyarországon, valamint Erdélyben, a Székelyföldön is.

TVitR

A Vitézi rend célja

volt 1920-ban történt létrehozásakor: kitüntetni és megjutalmazni azokat, akik a világháborúban és a forradalmak idején vitézségükkel és hazafias érzésükkel kitűntek, a hazához feltétlenül hű és megbízható egyénekből és azok leszármazóiból válságos időre nemzetvédelmi szervezetet alkotni. Az előbbiekkel együttesen célja ma is, hogy tagjai családjukkal erős, keresztény-keresztyén erkölcsű, békében bölcs és dolgos, háborúban erős, hazájukhoz mindenkor és minden körülmények között hű, nemzetfenntartó, a magyar társadalmat erősítő szervezetet képezzenek, hogy azokat megjutalmazza és a magyarság hűségében megtartsa, akik a világháborúban és a nemzeti felkelésekben egyéni önfeláldozásra kész vitézségükkel és nemzeti érzésükkel tűntek ki, hogy érdemeik méltánylásával ápolják a hazafias erényeket.

A Vitézi rend eszménye: a rend tagja lehet az (az előírt feltételeknek is megfelelő személy), aki Istenbe vetett hittel kész élete árán hazáját megvédeni, aki síkraszáll olyan konzervatív ötvözetű, szociális és demokratikus eszményekért, mint Isten, haza, család, demokratikus társadalmi rend, független ország, jogegyenlőség, egyben vallja Trianon jogtalanságát és harcol minden szélsőséges parancsuralmi megnyilvánulás ellen. (Forrás: http://www.vitezirend.co.hu)

A rendben való belépés feltétele: erkölcsi és keresztényi normáknak megfelelő életvitel

Vayda Domokos ny. református lelkész 2005 óta tagja a történelmi Vitézi rendnek, egy éve pedig Régenszék székkapitánya. A rendnek két féleképpen lehet tagja valaki: vagy mint várományos, azaz mint vitéz felmenőkkel rendelkező, vagy saját érdemek alapján – tudtuk meg Vayda Domokostól. A rendbe való belépés feltétele, hogy az egyén megvallja magyarságát, a tevékenységével előmozdítsa a magyar érdekeket, ne legyen tagja egyetlen politikai pártnak sem, istenfélő, családos legyen, tehát erkölcsi és keresztényi normáknak megfelelő életet éljen. „A beavatás egy ceremónia része, amikor a magyar koronaőrség tagjai a magyar szent korona másolatával megjelennek egy istentisztelet keretén belül tartott ünnepségen, ahol a főkapitány a pallos vállukhoz érintésével tagokká nyilvánítja a vitéz jelölteket. A tagfelvétel vagy önkéntes jelentkezés alapján, vagy a székkapitányok, hadnagyok előterjesztése alapján történik. Előbbiek családfájuk, vitéz felmenőik igazolásával, utóbbiak a magyarság érdekében kifejtett tevékenységük által kerülhetnek a rend tagjai közé. Az új tagok kitűzőt, oklevelet kapnak, majd palástot, kesztyűt, csákót készíttetnek maguknak” – tudtuk meg még Régenszék székkapitányától.

A történelmi Vitézi rend honlapját böngészve megtudhatjuk, hogy a Székely Törzsszék: Csíkszék, Udvarhelyszék, Gyergyószék, Kézdiszék, Felső-Háromszék, Sepsiszék, Bardoc-Miklósvárszék, Sóvidék, Marosszék és Régenszékből tevődik össze. Az Észak-Erdélyi Törzsszéket pedig Margittai szék, Székelyhidi szék, Torda-Aranyos szék, Kolozsvár, Érmelléki szék, Nagykárolyi szék, Hajdúsági szék, Nagyvárad, Szatmár vármegye, Máramaros vármegye és Szilágy vármegye alkotják

Vayda Domokos lapunknak még elmondta, hogy a rend tevékenységéhez tartozik a magyar történelmi helyek megőrzése, a hagyományőrzés, a különböző programokon (huszáravatás, kopjafaállítás, emléktábla-, szobor leleplezés stb.) való részvétel. Szűk térségünkben való munkálkodásukról megtudtuk, hogy a rend tagjai a közelmúltban emléktáblát avattak Erdőszentgyörgyön Kiss János (1883–1944. december 8) altábornagy, a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának katonai vezetője emlékére. A közeljövőben egy kopjafát szándékoznak felállítani a sáromberki Mózes Károly sírjára, akit az 1956-os forradalom idején ítéltek fegyházra, majd gyilkoltak meg a kommunista rendszer kiszolgálói.

 

Share Button
Ennyien olvasták: 543

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.