Központ
2017. augusztus 19. szombat, Huba
Derült
Szombat
Derült
Derült
Holnap
Derült
Eső
Hétfő
Eső

Pszichodráma csoport Marosvásárhelyen

Központ május 2, 2013 Társadalom

dramaPszichodráma csoport Marosvásárhelyen

A J. L. Moreno nevéhez fűződő önismereti és terápiás módszer védjegye a spontaneitás és a kreativitás. A csoport biztonságos erőterében belső világunk láthatóvá tétele történik meg.  Május 11-én pszichodráma bemutató szemináriumot tartanak Marosvásárhelyen.  Kérdéseinkkel a két csoportvezetőt: Dr. Konrád Zsuzsánna orvos, pszichodramatikust és Szakács Zsolt klinikai szakpszichológust kerestük meg.

Dr. Konrád Zsuzsánna a következőképpen foglalta össze mindazt, amit a pszichodrámáról tudni kell:

– Dr. Vikár András a témáról írt könyvének címével válaszolnék: Pszichodráma – a komoly játék. Sajnos, felnőtt korunkra elfelejtünk játszani. Ez a természetes emberi megnyilvánulás, a játékösztön a gyermeknél a maga teljességében van jelen mint örömforrás. Később ez elcsökevényesedik, és csak ritka pillanatainkban véljük felfedezni. Például amikor egy követ gurítgatunk lábunkkal az utcán, belefeledkezünk a pillanatba, közben a bennünk levő feszültség csökken, esetleg tisztázódnak gondolataink vagy csak egyszerűen élvezzük a játékot. A pszichodráma ülések klasszikus forgatókönyve: bemelegítő, játék, és feldolgozási fázis. A középső szakasz történhet csoportjáték formájában vagy egy személy történetének a lejátszásában, amikor az érzelmi átélésnek van jelentősége. Lezárásnál pedig a hangsúly áttevődik annak a megértésére, hogy mi is történt velem tulajdonképpen. A pszichodráma lehetővé teszi, hogy szembe merjünk nézni a problémáinkkal, és folytonos kerülgetés helyett felvállaljuk az élet kihívásait.


– Mi a célja az önismereti csoportnak?

– A bemutató szeminárium célja, hogy a résztvevők egy képet alkossanak a módszerről, és motiválttá váljanak arra, hogy elinduljanak saját személyiségük kiteljesedésének az útján. Az önismereti munka megteremti a feltételeit a belső változásnak, a hitelesebb és hatékonyabb önkifejezésnek, azáltal, hogy itt lehetőség van arra, hogy az egyén kipróbáljon új kommunikációs formákat, illetve találjon olyan megoldásokat, amelyek eddig eszébe se jutottak.


– Kikhez szól, kiken segít ez a csoportmódszer?

– Mindig szívesen járok én is pszichodráma találkozásokra, nem csak szakmai céllal, hanem azért is, hogy folyamatosan karbantartsam magam. Azokat szólítjuk meg, akik valami miatt úgy gondolják, hogy eljött az a pillanat, hogy végre rendet teremtsenek önmagukban. Azokhoz is szól, akik olyan közösségben szeretnének részt venni, ahol bátran kifejezhetik érzéseiket, és támpontokat keresnek az örömteli élet megvalósulásához.


– Hányan lehetnek ebben a csoportban, milyen létszám célszerű?

– Nem szívesen válaszolok erre a kérdésre, mivel sokan arra gondolnak, hogy az egész kereskedelem. Ez a mostani esetben nem így van. Az összehasonlítási alap megvan, hiszen nem ez az első csoport, amit szervezünk. A tapasztalatok alapján a 12-15 fős csoport a célszerű. Ennél kisebb létszám esetén, különösen 8 személy alatt csökken az önismereti csoport működésének a dinamikája, 15 fölött pedig a személyes, mélyebb témák kevésbé kerülhetnek felszínre.


– Kikkel, milyen életkorú „szereplőkkel” lehet a legjobban, és nem utolsó sorban a legeredményesebben dolgozni, és miért?

– Nyilván ebben az esetben nem gyermekekre számítunk. De manapság néha már azt is nehéz megállapítani, hogy ki a gyermek, és ki a felnőtt. Dolgozni mindenkivel lehet, de ebbe a csoportba felnőtteket várunk. Hasonlat jut eszembe, amivel élek is. Egy filozófus, név szerint Pascali írta, hogy ha egy ember felül egy járműre, amelynek megvan a konkrét úti célja, úgy azt az egyént korától függetlenül úgyis oda viszi célba. Ugyanakkor előnyös, ha az önismereti csoportban egyaránt részt vesznek férfiak és nők. Szeretnénk a pszichodrámát kivinni az ÉLETbe, hogy ne csak a szakemberek profitáljanak ebből a hatékony, csodálatos személyiségfejlesztő módszerből. Jelentkezhetnek bármilyen életkorú és foglalkozású felnőttek, minél heterogénebb, színesebb a csoport, annál jobban el tudja érni a működésének célját.


– Mit nyernek azok a személyek, akik részt vesznek a csoportüléseken?

– A pszichodráma az emberek közötti TALÁLKOZÁS rendezésének egyik lehetséges útja. Nem egymagunkban létezünk a világban, hanem a másokkal való kapcsolatainkban. József Attilát idézném: „Hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat.” Itt megtanulható az, hogy nem csak az számít, amit mondok, hanem lényeges az, amit cselekszem. A teljesség igénye nélkül felsorolom az önismereti munka néhány hozadékát: segíti abban, hogy jobban tudjunk a saját és mások igényeire odafigyelni, válaszokat lehet találni olyan kérdésekre, melyeket egyedül nem sikerült eddig tisztázni; például: miért reagálok ezen a módon különböző helyzetekben, mit működtetek rosszul a kapcsolataimban, mihez kezdek a sérelmeimmel, veszteségeimmel…


– Szerveztek-e már hasonló önismereti csoportot? És ha igen, milyenek voltak a visszajelzések?

– Megemlíthetném azokat a csoportokat, amelyekkel Magyarországon foglalkoztunk. Azonban a legszívesebben egy Kovászna megyei csoportról beszélnék, ahol hihetetlenül jó eredményeket értünk el. De nem ez a legfontosabb, amiről szólni akarok, hanem az, hogy az önismereti csoport tagjai a 160 óra lejártakor még folytatni szerették volna a találkozásokat. Hiszek abban, hogy az ilyen és az ehhez hasonló kezdeményezések nem hiábavalóak.


Az öngyilkoságra készülők szándékukról jelzéseket adnak

Aligha van olyan ember, akinek a mai életforma ne okozna nehéz perceket. Állandóan rohanunk, sokszor estig meg sem állunk, és ha a nap végén összegezzük mindazt, amit aznap végeztünk, bizony sokszor nem vagyunk elégedettek magunkkal. De vannak ennél sokkal nagyobb sikertelenségek. Ilyen például a lakás, a munkahely elvesztése. Esetlegesen egy válás, a társ és a család elvesztése. Mindezek magával hozzák a depressziót, a kilátástalanságot és nem utolsó sorban az öngyilkosság gondolatát is. A szenvedélybetegségekről, az alkoholizmusról nem is beszélve.


A beszélgetés második részében Szakács Zsolt klinikai szakpszichológust kérdezzük.


– Milyen pszichés zavarok esetében fordul elő öngyilkosság?

– Az öngyilkosság egy olyan krízisállapot, amelyben a személy a kiutat csak önmaga elpusztításában találja meg. Öngyilkos magatartás bármilyen pszichés zavar esetében felléphet. Említésre méltó, hogy a végzetes öngyilkosságok 50-70 százaléka súlyos depressziós állapotban következik be, az úgynevezett borderline betegek körében, pedig kb. tíz százalékos a befejezett öngyilkosság aránya.  


– Milyen korosztályt, illetve nemet érint leginkább ez a probléma?

– A férfiak öngyilkosság miatti halálozása háromszor magasabb, mint a nőké, minden életkorban. Ugyanakkor az öngyilkossági kísérletek gyakoriságának tekintetében a nők többszörösen felülmúlják a férfiakat. Fontos megemlíteni, hogy a végzetes öngyilkosságok az életkor előrehaladtával gyakoribbá válnak. Azonban a fiatalok között is egyre több az öngyilkosság.


– Hogyan lehet felismerni egy öngyilkosságra hajlamos személyt, hisz azt állítják, hogy mítosz az, hogy nincsenek figyelmeztető jelek.

– Mai tudásunk szerint az öngyilkossági cselekedet legpontosabb jelzése a személyek reménytelenségi szintjének felmérése. Ezen túl elmondható, hogy valóban, az öngyilkosságra készülők többsége szándékáról nyílt vagy rejtett formában jelzéseket ad.


– Melyek azok a leggyakoribb okok, amelyek miatt öngyilkos lesz egy személy?

– Az öngyilkosság egy multikauzális jelenség, amelynek kialakulásában pszichés, szociális, kulturális, biológiai stb. tényezők egyaránt szerepet játszanak. Jó hír, hogy a pszichés háttértényezők a módosítható kockázati tényezők közé tartoznak.  Ezek közül fontos megemlíteni a reménytelenséget, valamint az alacsony szintű problémamegoldó készségeket.


– Melyek azok a módok, amelyekkel leggyakrabban próbálkoznak véget vetni életüknek?

– Különböző öngyilkossági magatartási módokat ismerünk. Aktív öngyilkossági magatartás esetében konkrét tettek állnak (pl. önakasztás, gyógyszerek beszedése stb.). Passzív esetben a személyek valamilyen, az élethez nélkülözhetetlen tevékenységet elhanyagolnak (pl. nem táplálkoznak). Bizonytalan öngyilkos magatartás is előfordul, mint az erek felületes átvágása.


– Munkája során találkozott-e valami kirívó, érdekes vagy nagyon elszomorító esettel?

– Az tesz elégedetté, ha segíteni tudok az öngyilkossági cselekedetet túlélő személyeknek, valamint ha a későbbiekben látom, hogy megfelelően boldogulnak a mindennapi élethelyzetekben.


Share Button
Ennyien olvasták: 196

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.