Központ
2017. szeptember 21. csütörtök, Máté, Mirella
Eső valószínű
Csütörtök
Eső valószínű
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Borús
Szombat
Borús

Régészek kutatják a Máriaffi-kastély titkait

Nemes Gyula október 9, 2015 Társadalom

A Marosszentgyörgy határában, a terelőút nyomvonalán zajló régészeti feltárásokról a tavasz folyamán tudósítottunk. Nemrég azonban a régészek a marosszentgyörgyi hegytetőn sűrű növényzet közt rejtőző Máriaffi-kastélyt vették célkeresztbe. Ma eléggé szomorú látványt nyújt a lerobbant épület, de bíztató hír, hogy jó kezekben van. A közelmúltban ugyanis a helyi önkormányzat vásárolta meg a kastélyt és szűk környékét. A tetőszerkezetet felújították, és régészeket kértek fel arra, hogy régészeti diagnózist készítsenek, mielőtt a tulajdonképpeni felújításnak fognának. Mai lapszámunkban a kastély rövid történetének járunk utána, valamint arról érdeklődünk, milyen célt szán az önkormányzat az épületnek, és milyen leleteket találtak eddig a régészek.

GE DIGITAL CAMERA

Marosszentgyörgyöt önálló egyházközségként már a 14. század eleji pápai dézsmajegyzékek említik, ami arra enged következtetni, hogy a település az előző évszázadokban alakulóban volt. „Maros-Szent-Györgyöt a 15. században a Szentgyörgyi család bírja” – írja Orbán Balázs A Székelyföld leírásában, és ez az alítás számos dokumentummal igazolható. A Szentgyörgyi családtól aztán a Tóth, majd a Petki és végül a Máriaffi famíliák örökölték a marosszentgyörgyi birtokot. Valószínűleg már a Szentgyörgyi családnak is volt háza a területen, de azt biztosan tudjuk egy 1624-ből származó okiratból, hogy a Tóthoknak „udvarháza a falu végén vala”. Ennek helyére épült a Petkiek erődített várkastélya, amelyről „mint nagyon fényesről emlékezik pater Bombardus” – jegyzi a legnagyobb székely. A 18. században aztán a Máriaffiak tulajdonába került a szentgyörgyi uradalom, és ők építettek kastélyt a várromok helyére.

GE DIGITAL CAMERA

GE DIGITAL CAMERA

Szalonja sok kiváló mester alkotását őrizte

Az épület bemutatását szakemberre bízzuk és idézzük Keresztes Gyula építészmérnök leírását: „A Maros völgyének keleti oldalán végighúzódó magaslat nyugati nyúlványának peremén áll a maksai Máriaffi család kastélya és nagy parkja. […] A Petkiek a magaslaton építették erődített várkastélyukat, de annak épületmaradványai már nem állnak, hacsak a jelenlegi kastély vastag falú pincéit nem tekintjük régebbinek, amelyre a Máriaffiak ráépítették neoreneszánsz kastélyukat. Ez az új kastély 1870 körül épült kétszintesnek, melynek mindkét homlokzata díszes megjelenésű. Az országútról hosszú sétány vezet a kastélyhoz s a nagy pergolás oszlopos teraszhoz, a központi hallhoz. A homlokzati főpárkány felett díszes attikafal hangsúlyozza a kastély főtengelyét. Az ellenkező oldalon – a Maros felé néző – árkádívek és csehsüveg-boltozatok tartják a földszínt és a síkmennyezetű emeleti fedett tornácot. Az emeleti rész téglapillérei korintizáló fejezetekkel készültek. A főpárkány felé attikafalat építettek, a középtengely félköríves lezárású kiemelt részére a család címerei kerültek. A hármas árkádnyílású földszinti és emeleti tornácos főhomlokzat a Maros völgyére néz. A kastély homlokzatait fő és osztópárkány, valamint a zsalugáteres ablakok keretezése díszíti. A szimmetrikus alaprajzi elrendezésű kastély halljának belső díszítése és a kovácsoltvas korlátja a kastély fényűzésére vall. Szalonjai, és arcképcsarnoka sok kiváló mester alkotását őrizte.”

GE DIGITAL CAMERA

GE DIGITAL CAMERA

„Művelődési központot és falumúzeumot tervezünk a kastélyba”

A Máriaffi-kastéllyal kapcsolatban a következőket tudtuk meg Marosszentgyörgy polgármesterétől, Sófalvi Szabolcstól: „Sikerült megvásárolni a község központjában található Máriaffi-kastélyt. Fontos lépés, mert a felújítás után, a Kulturális Minisztérium támogatásával művelődési központot és falumúzeumot tervezünk ebbe a kastélyba. Továbbá, mivel a marosszentgyörgyiek nagy része a község központi övezetében lakik, ebbe az épületbe fogjuk költöztetni a polgármesteri hivatalt is, mert ez a hely sokkal megközelíthetőbb az önkormányzathoz forduló személyek számára. A kastélyhoz tartozó parkot megszépítjük és sétálóhellyé alakítjuk a nagyközönség számára. Ez a dendrológiai park és évszázados tölgyek rezervátuma néven ismert park egyúttal természetvédelmi terület is, ahol számos értékes növény található. Jelenleg ez a park magántulajdonban van, de a polgármesteri hivatal pályázatot nyert a Környezetvédelmi Minisztériumnál, és megkapta a felügyeleti és védnökségi jogot a szóban forgó park egy részére. Ennek megfelelően intézkedni fogunk az évszázados tölgyfák megóvása érdekében, sétányokat alakítunk ki padokkal, egyszóval kellemes hely lesz a helyi közösség számára és szimfonikus vagy középkori zenei koncertek megszervezésére.”

„A mostani kastély előtt itt egy másik épület volt”

Néhány napja a polgármesteri hivatal kérésére régészek dolgoznak az épületben és közvetlen közelében. László Keve régész, az ásatás egyik vezetője lapunknak elmondta: „Egy korábbi falkutatás alkalmával kerültek elő olyan faragott kövek, amelyek azt jelzik, hogy a mostani kastély előtt itt egy másik épület volt. Az ásatással még nem értünk elég mélyre, de feltételezzük, hogy megtaláljuk az előbbi épület maradványait. Egyelőre egy ülepítőre találtunk, amely a korábbi épülethez tartozott, de van már 15-16. századból származó leletünk is” – tájékoztatta lapunkat László Keve.

GE DIGITAL CAMERA

GE DIGITAL CAMERA

Az ásatásban résztvevő régészek az 1960-as években lerakott ballasztréteg alatt egy 17. századi járószintre bukkantak, de ebből a századból származó aranyozott pohártöredék is előkerült már. Találtak még egy 16. Lajos király idejéből származó kaszinókban használt zsetont, és napvilágot látott egy kávás csésze (Izmiri káva) töredék is. A marosszentgyörgyi ásatás vezetői: Csók Zsolt, a Nemzeti Történelmi Múzeum régésze és László Keve a Maros Megyei Múzeum munkatársa. Az ásatáson részt vesz továbbá: Győrfi Zalán marosvásárhelyi régész, Mordovin Maxim a budapesti ELTE adjunktusa, Hegyi Dóra az ELTE doktorandus hallgatója, Szabó Bernadett és Szász Bálint kolozsvári diákok, valamint Călburean Mihai Alexandru, a Petru Maior Egyetem hallgatja.

Mordovim Maxim egyetemi adjunktus, a budapesti ELTE Régészettudományi Intézetének munkatársa már több éve foglalkozik a Petki család történetével. Elmondása szerint Petki István, Marosszentgyörgy korábbi kastélyának építője, aki többször volt erdélyi helytartó I. Apafi Mihály fejedelem alatt, majd fejedelmi udvarmester, az utolsó napjait, sőt, az utolsó éveit itt töltötte ebben a kastélyban. Ez is mutatja, hogy ez egy kedvenc tartózkodási helye volt a főúrnak. A régészek most az épület belsejét kutatják, abban a reményben, hogy megtalálják a régi kastély falainak vagy alapjának darabjait. Valószínűleg a hajdani várkastélyt nem bontották le egészen, hanem ráépítették az újabb kastélyt a 19. században.

Share Button
Ennyien olvasták: 1230

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.