Központ
2017. augusztus 19. szombat, Huba
Derült
Holnap
Derült
Eső
Hétfő
Eső
Derült
Kedd
Derült

„Románia mai címere székely jelképeket is tartalmaz”

Nemes Gyula augusztus 22, 2016 Társadalom

A székely közösség címerének alakulása annak megjelenésétől addig, amíg a legnagyobb romániai nemzeti kisebbségi közösség, a magyarság autonómiaharcának jelképévé vált címmel tartott gazdagon illusztrált előadást a skóciai Glasgowban rendezett 32. Nemzetközi Genealógiai és Heraldikai Kongresszuson dr. Szekeres Attila István, marosvásárhelyi származású, Sepsiszentgyörgyön élő heraldikus, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke augusztus 11-én.

Szekeres5

Romániában napjainkban is üldözik a székely jelképeket

A nemzetközi kongresszuson való részvétel célja a címertani hagyományokban gazdag országok képviselőivel megismertetni a székely címertant, ugyanakkor rávilágítani az erdélyi magyarság jelen helyzetére, amikor Romániában napjainkban is üldözik a székely jelképeket.
A mintegy másfélszáz szakember jelenlétében zajló, ötven előadást tartalmazó kongresszuson a glasgow-i Trades Hall dísztermében az egyetlen magyar résztvevő, Szekeres Attila István a rendelkezésére bocsátott háromnegyed órán át mutatta be a székely jelképek alakulását a kezdetektől napjainkig, amikor a romániai magyar közösség az őt megillető jogokért való harcban mind gyakrabban lobogtatja az egyre nagyobb számban megjelenő székely zászlókat. Az előadás elismerést aratott a közönség körében, a szakemberek hozzászólásaikban a mai székely zászló ugyanazon hibáit kifogásolták, amit az egyesület elnöke többször hangoztatott: a székely címerben és zászlóban nem csillagnak, hanem napnak kellene lennie, ha már csillagot ábrázoltak, annak nem két sarkon kellene állnia, hanem nyolc sugarával az égtájak felé mutatnia, és azt meg semmiképpen nem értették, a hold miért került kissé alább, mint a „csúnya” (ugly) csillag. Előadás közben Szekeres Attila István elővette az általa a kongresszusra hozott, helyesnek tartott székely zászlót, és bemutatta azt.

Szekeres3

A marosvásárhelyi születésű heraldikust arra kértük, ismertesse olvasóinkkal is előadásának rövid tartalmát.

– A heraldikai szakirodalom régi és új székely címerről tesz említést. Az elsőt úgy határozzák meg, mint kék mezőben medvefőt, szívet és koronát átszúró kardot tartó, könyökben hajlított, jobbra fordult páncélos kart. Utóbbi sokkal egyszerűbb, kék mezőben jobbról naparc, balról növekvő holdsarló. Emez néhol megszemélyesített, máshol nem.
A régi székely címert láthatjuk a bögözi református templom szentélyének egyik gyámkövén, a székelyderzsi unitárius templomvár szentélyének gyámkövén, a székelydályai református templom szentélyboltozatán festve és a Csíkcsobotfalván épült csíksomlyói Szent Péter és Pál plébániatemplom egyik szárnyas oltárának predelláján, valamint egy 1601-es zászlóábrázoláson is.
A csíkcsobotfalvi és székelydályai régi székely címerben, valamint a gyalogsági zászlón megjelenik a csillag és a holdsarló mint mellék címerkép. Ez már átmenetet jelent a székely szimbólumok között.
Holdsarlót és csillagot ábrázoló címert találunk a Göröcsfalván épült csíkrákosi plébániatemplomban és a csíkszentmihályi római katolikus templomban is. Az elsőben egy zárókövön, a másikban gyámkövön, valamint csonkított formában a sepsiszentgyörgyi vártemplom szentélyének egyik gyámkövén (itt csupán a holdsarló maradt meg).
A nap és a hold fokozatosan épült be a hivatalos címerekbe a fejedelemség korában. 1580-tól Báthori Kristóf vajdával kezdődően a fejedelmek családi címerük mellett az erdélyi rendek jelképeit is beiktatták címereikbe. Ezek megjelentek címeres pecsétjeiken, pénzérméiken.

„A székelységnek légyen egy fél hold és nap”

A „székely nemzet pecsétjéről” Barcsay Ákos fejedelemsége idején, az 1659. május 24–június 15-e között Szászsebesen tartott országgyűlésen határoztak. A III. cikkely rendelkezik a pecsétekről: „bizonyos négy pecsétek metszessenek az országnak négy nagyobb rendei szerént, az erdélyi vármegyéké, a másik, a székelységé a harmadik, a szász natióé, a negyedik az Erdélyhez incorporáltatott Magyarország részéjé. (…) A pecsétek ilyenek legyenek: az erdélyi vármegyéknek a pecsétre metszett insigniájok légyen egy fél sas, környül való írása: Sigillum comitatuum Transylvaniae. A székelységnek légyen egy fél hold és nap, környülvaló irása: Sigillum nationis Siculicae. A szászságé légyen hét kolcsos város, környül való irása: Sigillum nationis Saxonicae. A Magyarország Erdélyhez incorporáltatott részéjé légyen négy folyóviz s a kettős kereszt, környűlvaló irása: Sigillum partium Hungariae Transylvaniae annexarum. (Magyarország Erdélyhez csatolt részeinek pecsétje).
Hivatalosan ekkor törvényesítették a székely rendi nemzet jelképeit: a napot és a holdsarlót.

A napot és holdat mint székely jelképpárost tartalmazó Erdély címert szerkesztették be az osztrák–magyar kiegyezés utáni Magyar Királyság 1874-es, 1896-os és 1915-ös címerébe. Ugyanúgy az első világháborút követően megnagyobbodott Románia 1921-ben törvényesített, Keöpeczi Sebestyén József által alkotott címerébe, negyedik mezőként. A királyságra utaló jegyektől megfosztva, 1992-ben ezt a címert fogadta el a törvényhozás Románia jelképeként. Ezáltal, közvetve bár, de Románia mai címere székely jelképeket is tartalmaz.

romancimer

A székely zászlót az állandósult használat hitelesítette

A romániai magyar közösség autonómiaharcát zászlajára tűző Székely Nemzeti Tanács 2004. január 17-én, Sepsiszentgyörgyön tartott közgyűlésén határozott saját jelképeiről: címerről, zászlóról. A címer kék pajzsban két sarkán álló nyolcágú arany csillag és növekvő ezüst holdsarló látható. A zászló aranysávval vízszintesen vágott fektetett kék téglalap, melynek felső sávjában az árboc felől, a heraldikai jobb oldalon egy két sarkán álló nyolcágú arany csillag és egy növekvő ezüst holdsarló látható. A címert a székely közösség címeréből ihletődve, a zászlót 17. század eleji székely hadizászlók mintájára tervezte Kónya Ádám művelődéstörténész. Ezeket a szimbólumokat a 2009. szeptember 5-én Székelyudvarhelyen tartott Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés Székelyföld jelképeivé nyilvánította.
A címert kevésbé, ám a zászlót gyakran használják. A román hatalom üldözi a székely jelképeket, a székely zászló kitűzéséért bírságokat rónak ki az állam hivatalnokai, ezért a Székelyföldön, de egész Erdélyben is a többségében magyarlakta vidékeken egyre szaporodnak a székely zászlók, ünnepeinken, történelmi megemlékezéseinken és főleg tiltakozó megmozdulásainkon egye gyakrabban lehet zászlóerdőt látni.
A székely zászlót az állandósult használat hitelesítette, a jelkép a romániai magyarság autonómiatörekvésének szimbólumává vált. – hangzott el a rangos találkozón.

„A legrangosabb címertani rendezvényen, a Nemzetközi Genealógiai és Heraldikai Kongresszuson tartottam előadást a székely jelképekről Glasgowban. Ez nem verseny, de első ízben ide eljutni, valami olyan érzés, mint amikor egy sportoló kijut az olimpiára. Legalábbis én ezt éreztem” – zárta gondolatait Szekeres Attila István.

Névjegy: Szekeres Attila István heraldikus, a történelemtudomány doktora, szerkesztő. 1965. augusztus 18-án született Marosvásárhelyen. 1983-ban érettségizett a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceumban, majd 1989-ben elvégezte a Kolozsvári Műegyetem gépészmérnöki szakát. 1995-ben a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumot végezte, 2002-ben közigazgatásból diplomázott a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyi Kihelyezett Tagozatán. 2008-ban Kolozsváron elvégezte a Babeș–Bolyai Tudományegyetem történelem szakát, címertanból államvizsgázott, 2013-ban címertanból doktorált a Román Tudományos Akadémia Kolozsvári Történelemtudományi Intézetében.

2003-tól címertervező, 2005-től hites címergrafikus. Hitvallása: a múltat átmenteni a jövő címereibe. Közel 100 közigazgatási címert és zászlót tervezett, adományként címert tervezett egyházközségeknek, egyházmegyéknek.

Kitüntetései: Méray-díj (2000), Oltyán László-díj (2007), a romániai Kulturális Érdemrend Lovagkeresztje (2011), Magyar Érdemrend Tisztikeresztje (2014).

Kutatási területe, Erdély, különösképpen Székelyföld címertana.

A Nemzetközi Genealógiai és Heraldikai Kongresszusokat kétévente szervezik meg, mindig máshol, főleg nyugati, gazdag címertani hagyományokkal rendelkező országokban.

A kongresszusokra a szakma jeles, nemzetközi szinten elismert képviselőinek előadásait sorolják be. A sorba igen nehéz bekerülni, így óriási megtiszteltetésnek számít a marosvásárhelyi származású heraldikus előadásának meghívása.

Share Button
Ennyien olvasták: 555

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.