Központ
2017. augusztus 22. kedd, Menyhért, Mirjam
Eső valószínű
Kedd
Eső valószínű
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Derült
Csütörtök
Derült

Romániai Magyar Házak – a közösségi élet centrumai

Központ november 17, 2016 Társadalom

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) szervezésében november 11-12-én Kolozsváron tartották meg a Romániai Magyar Házak találkozóját. A rendezvényre sorrendben negyedik alkalommal került sor. Az eseményen részt vett a marosvásárhelyi Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros Szervezet is, hiszen sokszínű mezőgazdaságot, oktatást és kultúrát közvetítő tevékenysége révén a szervezet székháza magyar házként van nyilvántartva.

emke3

Az elmúlt közel huszonöt évben az önerőből intézményesülő romániai magyar közösségünk egyik legjelentősebb megvalósítása a Magyar Házak intézményeinek a létrehozása volt, amelyek független magyar szigetekként vannak jelen közösségi életünkben, amelyeket egyrészt a településbeli és régióbeli magyar közösségek működtetik és tartják fenn, másrészt nincsenek alárendelve az állami szerveknek. Cselekvési szabadság, de korlátozott anyagi lehetőség jellemzi ezen szervezeteket, ebből kiindulva a két napos rendezvény a Magyar Házak szerepe a helyi értékek feltárásában, nemzeti identitásunk megőrzése érdekében címmel zajlott, de a résztvevők megismerkedhetek néhány követendő példával is, és a magyar nyelv napjáról is megemlékeztek.

A rangos rendezvénysorozat kezdő eseményére a kolozsvári EMKE Györkös Mányi Albert Emlékházban került sor. Itt mutatták be Fleisz János: Az erdélyi magyar sajtó története 1940–1944 című kötetét. Kós Katalin az Emlékház vezetője köszöntője után, a megjelenteket dr. Széman Péter az EMKE országos elnöke üdvözölte, kiemelve az esemény fontosságát. A könyvet Benkő Levente történész, a kolozsvári Művelődés folyóirat szerkesztője mutatta be, aki hangsúlyozta, hogy a kötet nemcsak a korabeli sajtó helyzetét tisztázza, hanem komoly történelmi ismereteket is ad. Ez után a szerző elmondta, mi késztette arra, hogy a sajtótörténettel ilyen mélységben foglalkozzon, mi volt a könyv alapkoncepciója, és miért tartotta fontosnak, ennek a bonyolult korszaknak a részletes bemutatását. Kifejtette, hogy várostörténészként igyekezett az egyes városokban, régiókban kialakult sajtót rangsorolni, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. A könyvbemutató a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központban folytatódott a résztvevők bemutatkozásával.

emke

Fennmaradni minden áron!

A tanácskozás szakmai része szombaton reggel vette kezdetét. Széman Péter, az EMKE elnökének köszöntője után a Nemzetstratégiai Kutatóintézet két képviselője – Ginter Gábor tervezési és elemzési referens, valamint Molnár Szilárd vezető tervező – beszélt az intézet munkájáról, a határon túli kulturális és szakmai civil szervezetekkel tervezett együttműködési lehetőségekről. Hegedűs Katalin, a Nemzeti Művelődési Intézet szakmai igazgatója kiemelte, hogy az akkreditációs eljárás lefolytatása után elindulhat az EMKE által már többször beharangozott közművelődési szakemberképzés, valamint egyéb képzések.

A fenntarthatóság igencsak aktuális téma a közélet számos területén – hatványozottan igaz ez a kulturális intézmények, szervezetek esetében. Erre a problémára keresett és kínált megoldásokat a találkozó több előadója is. Délelőtt az erdélyi szervezetek két legfőbb támogatója részéről Márton Katalin (Communitas Alapítvány) és Tibád Zoltán (Bethlen Gábor Alap) beszélt a pályázati rendszerről, megpályázható összegekről, tematikákról, valamint kiemelten az elszámolás mikéntjéről, a legtöbb konkrét kérdés is ez utóbbival kapcsolatban érkezett.

Sikeres példák

A délután folyamán a kiemelkedően pozitív megvalósítások kerültek előtérbe. A szászrégeni DIO Ház, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros Szervezet, majd a nagyegyedi Dr. Szász Pál Egyesület tevékenységeinek a bemutatása. Mindhárom méltán sikertörténetnek nevezhető esetben egyöntetűen kijelenthető, hogy a kulturális szervezeteknek szinte lehetetlen önerőből fennmaradniuk, az a szerencsés, ha (a nonprofit szabályozásoknak megfelelően) gazdasági vagy szociális tevékenységeket is folytatnak, illetve ha együtt tudnak működni a helyi iskolával, politikai érdekképviseleti szervezettel, akár átvállalva vagy kiegészítve bizonyos feladatköröket a takarítástól egészen a pályázatírásig. Fontos észrevenni a kínálkozó lehetőségeket, részben a nyelv- és nemzetmegtartás érdekében, valamint a forrásszerzésben is. További kiaknázandó lehetőségek rejlenek az európai uniós, valamint magyarországi pályázatokban is.

Mi számít értéknek?

Az értékfeltárás, amelyről Jakab Albert Zsolt, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke beszélt, új funkciót nyújthat a Magyar Házaknak. Az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság (EMÉB) örömmel veszi az új helyi bizottságok jelentkezését, hiszen az építkezésnek itt is alulról kell történnie. Helyi érték bármi lehet, amit a közösség annak tart, legyen szó egy szoborról, gyógyvízforrásról vagy akár szőlőtőkéről. A helyi értékekről javaslatot lehet tenni a megyei, regionális bizottságoknak, illetve az EMÉB-nek, amelynek szakmai testülete határoz arról, hogy melyik felterjesztés milyen szintnek felel meg, illetve mit terjesztenek fel a Hungarikum Bizottság felé.

A konferencia zárásaként Széman Emese Rózsa, az EMKE kulturális referense, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnökségi tagja olyan példákat, lehetőségeket vázolt fel, amelyekkel a kisebb és nagyobb közösségekben működő Magyar Házak egyaránt csatlakozhattak november 13-án, a tavaly óta Romániában is ünnepelt magyar nyelv napjához.

Az elnök már a következő találkozó tematikáját is vázolta: a hálózatépítés céljának elérése érdekében is fontos feladata a Magyar Házak Láncolatának, hogy megfogalmazzák, illetve újrafogalmazzák, melyek azok a kritériumok, amelyek alapján egy intézmény Magyar Házzá minősíthető.

A romániai Magyar Házak hétvégi találkozójának végén a résztvevők már a jövőre vonatkozó terveket is körvonalazták. Például az RMGE Maros már az újabb mikházi gazdanap szervezésén töri a fejét, illetve készül az OMÉK-ra, minél több Maros megyei termelő portékájával, az oktatás terén pedig újabb három farmerképző tanfolyamot indít be még az év folyamán.

Timár Tímea


cnc_600x90px


 

Share Button
Ennyien olvasták: 830

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.