Központ
2018. október 17. szerda, Hedvig

„Számomra a húsvét lelki megújulást jelent”

Nemes Gyula április 2, 2018 Társadalom

A húsvét a keresztyén-keresztény egyházak legnagyobb és talán legszebb ünnepe. A Szentírás tanítása szerint Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe. Megünneplése ezért elsősorban a templomok falain belül, de azon kívül is zajlik, hiszen nagyon sok a hitvalló ősöktől, felmenőktől örökölt hagyomány, amelyeknek egy részét ma is betartják az utódok. Kedves ismerősöket kérdeztünk arról, hogy miként készül az ünnepre, és hogyan éli meg azt.

Pap Péter: Fóton, Budapest mellett lakom, de Marosvásárhelyen van a cégem székhelye. Éppen Marosvásárhelyre készülök indulni, ugyanis elkezdtem szervezni a nyári városnapokat, falunapokat, fesztiválokat, amelyeknek a menedzsere vagyok. Számomra az igazi ünnepek Erdélyben vannak, ezért ha tehetem, mindeniket a szülőföldemen töltöm. Mivel hagyományszerető erdélyi ember vagyok, így a fiamat, Pap Peti Juniort is ebben a szellemben neveltem, és mindig a marosbogáti nagytatájánál ünnepelünk. Ezt így tervezzük az idén is: húsvétkor Marosbogáton összegyűl a család, és a hagyományoknak megfelelően fogunk ünnepelni: megyünk locsolni, verset mondunk, és a kis kosarunkba tojást gyűjtünk. Találkozunk régen látott rokonokkal, barátokkal és ismerősösökkel.

Kovács J. Tímea (Marosvásárhely): Az ünnepre való készülődés mindig az aprólékosabb, tüzetesebb takarítással kezdődik, majd következnek a sütik, amiket nagyon szeretek elkészíteni. A főzésben a férjem is segít, mivel főszakács, és szívesen hagyom rá, ha ideje van. A tojásfestés közös program a lányaimmal.

Magyarosi Éva (Marosvásárhely, Nagyernye): Szombaton volt időm a húsvétra készülődni. Számomra egyértelmű, hogy ezt az időt a lányommal együtt töltöm. Délelőtt a Forog az esztendő kereke, a Néprajzi és Népművészeti Múzeumban lévő programokon vettünk részt. Itt töltött tojást tanultunk készíteni, sonkát sajttal szurkáltunk fogpiszkálóra. Később tojást festettünk, és búzamagvakat vetettünk cserépedénybe. Ebéd után a várban megrendezett programokon vettünk részt, szintén tojást festettünk, írtunk, nyuszit, csibét készítettünk. Megismerkedtünk a faragás művészetével, kosarat készítettünk tojáshéjból. A héten következik az estékre beosztott nagytakarítás. Nagypéntek böjt, de csak nekem, a gyermeknek nem. Szombaton főzni fogunk, vasárnap templom, délután tojásfestés. Hétfő a várva várt locsolás ideje, büszkélkedés a fenyőágakkal.

„Vizet hoztam a tövére/ Szálljon áldás a fejére”

Selyem Levente (Mezőpanit): Mezőpanitban a húsvéti ünnep tulajdonképpen már Virágvasárnap elkezdődik, hiszen ezen a napon konfirmálnak az ifjak. A lányok székely ruhába, a fiúk fekete öltönybe öltözve. A nagyhét csütörtökén vagy nagypénteken bárányvágás következik, de az ajtófélfát ma már nem kenik be vérrel. Nagypénteken böjtöl a család, ilyenkor általában a menü: tört paszuly puliszkával, aszalt szilva leves ereszték nélkül és kakas kukorica. Szombat a süteményeké: zserbó, mézes, pászka, diós és mákos kalács, újabban ordást is sütnek. Elmaradhatatlan tartozéka a húsvéti ebédnek a házi kenyér. A bárány elkészítése házanként másképpen történik: a fejéből tárkonyos vagy húslevest főznek, a húsos részét ropogósra sütik, és rántottával vagy rakott krumplival tálalják. A belsőségből pörköltet vagy mártást készítenek. A nagyleányok tojásokat festenek, van, aki hagymahaj-főzettel, harisnya alá különböző leveleket tesz vagy gyertyával írja meg, kézzel rajzol rájuk. Vasárnap a templomba következik, a frissen konfirmáltak is az Úrasztalához járulnak. A délután a tágabb családi, rokoni kapcsolatok ápolásának az időpontja, a fiatalabbak felkeresik az idősebbeket. Húsvét másodnapján régebb a kiszemelt lányokat a falukútnál lesték és tisztavízzel locsolták, ma ez már másként történik: hétfőn, a délelőtti istentisztelet után, a kiskorú gyermekek elindulnak locsolni kölnivel, parfümökkel és szebbnél szebb verseket mondanak. Jutalmul piros tojást kapnak, megkínálják őket süteménnyel és üdítővel. Este a legények indulnak locsoló útra, nekik jutalmul bor és kalácsszelet a bérük. De az udvarlók puszit és még egy szál virágot is bezsebelhetnek. Egy kevésbé ismert paniti locsolóverset én is elmondanék:

Itten e ház udvarán

Szép kis bimbó nő

Nevelje majd szépre

S jóra a jó Teremtő

Vizet hoztam a tövére

Szálljon áldás a fejére

A szép leánytól azt kérem

Egy piros tojás a bérem.

 

Szabó Hajnal Imola unitárius énekvezér (Marosvásárhely, Nagyernye): Az ünnep közeledtével mindig kettős érzés van bennem. Ilyenkor egyik szemem nevet, a másik meg sír. Nevet a szemem, amikor arra gondolok, hogy az ünnepeket a „nagy családommal” tudom megélni, találkozhatom rég nem látott kedves barátokkal, ismerősökkel. Szívem csordultig van tele ezért hálával. De sír a szemem, amikor arra gondolok, hogy kevés időt tudok tölteni a szeretteimmel: a férjemmel, a lányaimmal. Fizikailag fáradtan érkezem haza, de lelkileg feltöltődve tudom várni a locsolókat. Számomra azonban a húsvét elsősorban az újjászületést, és a lelki megújulást jelenti.

Share Button
Ennyien olvasták: 389

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.