Központ
2019. október 15. kedd, Teréz

Székely családmonográfiás napló indul útjára

Nemes Gyula október 2, 2019 Társadalom

Érdekes kiadvánnyal készülnek a székelyföldi magyar közösség elé lépni Dr. Borsos Szabolcs és Székely Szilárd-János marosvásárhelyi tanárok. A hamarosan bemutatásra kerülő Székely családmonográfiás napló szerkezeti felépítéséről, céljairól Székely Szilárd-Jánost kérdeztük.  

GE DIGITAL CAMERA

A kiadvány ötletével Borsos Szabolcs rukkolt elő azzal a szándékkal, hogy próbálják – főleg a fiatalokat – rávezetni a gyökereik kutatására. Ez nem kimondottan családfakutatás, hanem inkább a család története, amely addig nyúlna vissza, ameddig az ember dokumentumokat, emlékeket tud összegyűjteni. Ehhez készítettek Székely Szilárd-János kollegájával egy munkafüzetet, ami abban hivatott segíteni, hogy ezt a kutatómunkát megkönnyítse, rendszerezze, szempontokat, támpontokat adjon. Különösen a családi történetek a fontosak, a családon belüli tapasztalatok, különböző helyzetekben kidolgozott stratégiák. „Úgy osztottuk fel a munkafüzetet, hogy kronológia szerint próbálja feltérképezni a család történetét, különböző történelmi helyzetekben. A monarchiabeli időszakkal kezdődik, ha vannak erre emlékek dédszülőktől, ükszülőktől, következik az első világháború, majd a Trianon utáni, két világháború közötti időszak, a második bécsi döntés, a második világháború, aztán Erdély újabb elvesztése Románia javára, a kommunista éra, a 89-es felszabadulás és külön részt szántunk a fekete márciusnak, valamint az utóbbi három évtized eseményeinek. Ugyanakkor abban is szeretnénk segíteni, hogy aki ezzel foglalkozik, feltérképezze a családja kapcsolatait a rokonokkal, az első, második unokatestvérekkel, a szomszédsággal, ki az, akire ő számíthat a mindennapi életvitelében, kik azok akik a legtöbbet segítenek, kik azok, akiknek ő segít a mindennapokban. Ugyanígy a baráti kapcsolatok. Ez tulajdonképpen a család biológiai, szellemi-lelki gyökereinek a felkutatása, és az, hogy ebből a kutató mit tudna felhasználni a mostani életviteléhez, mostani életkörülményeihez” – vázolta a munkafüzet szerkezetét Székely Szilárd.

Közkincsé tennék a családok tapasztalatait

A szerkesztők egyik célja, hogy ezeket a családtörténeti kutatásokat, amennyiben sikerül népszerűsíteni és elkezdenek az emberek ezzel foglalkozni, egy közös adatbázisba összegyűjteni – annak függvényében, hogy az illető szeretné ezt vagy nem – és létrehozni családmonográfiás központokat Székelyföld-szerte. „Úgy néz ki, hogy Marosvásárhelyen egy központ is körvonalazódik, de van olyan elképzelésünk, hogy a Székelyföld többi részében is emberekkel vennénk fel a kapcsolatot, közéleti, egyházi személyiségekkel, akik ebben nekünk segíteni tudnának. Ez úgy működne, hogy elvinnénk, bemutatnánk a munkafüzetet a közösségnek, és aki úgy gondolja, hogy ezzel foglalkozni szeretne, megvásárolhatja. Aztán pedig meglenne vidékenként az az összekötő emberünk, aki vállalná, hogy összegyűjti ezeket az anyagokat. Internetes felületet is biztosítanánk ezeknek az infóknak, a naplót be lehetne másolni, a megadott linkre feltölteni és mások számára is hozzáférhetővé tenni, hogy tanuljunk egymástól. Minden családban érdekes dolgok történtek, mindenhol vannak sikeres emberek, vannak kudarcok. Próbáljuk közkincsé tenni azokat a nagyon mély tapasztalatokat, amelyeket a székelyföldi családok felhalmoztak az idők folyamán. A jövőre nézve ez lehet egy erőforrás is azokra a kihívásokra, amelyeknek nekünk kell megfelelni” – vélekedik a napló szerkesztője.

A napló azért „székely”, mert a székelyföldi viszonyokra adaptálták, de van elképzelésük arról, hogy – a helyiek segítségével – összeállítanának mezőségi, kalotaszegi, partiumi, jászsági, délvidéki stb. családmonográfiás munkafüzeket. Lényegében a Kárpát-medencei magyarság minden történelmi régiója vagy tájegysége ki kellene dolgozza a székely mintájára a saját naplóját, hogy ott is kezdődjön el ennek a nagyon gazdag tapasztalatnak a begyűjtése, melyet minden család maga végez el, és ha akarja akkor, közkincsé teszi.

Akár nemzetstratégiát is lehetne építeni erre az adatbázisra

„Azt szeretnénk, hogy a családok tapasztalatai, amik összegyűlnek, dokumentálódnak, egy olyan információhalmaz lenne, amelyre akár egy Kárpát-medencei szintű nemzetstratégiát is lehetne építeni. Mi nem történelmet akarunk írni, nem történészek számára kutatható forrásokat akarunk, hanem az emlékezetet szeretnénk begyűjteni, illetve azokat a stratégiákat, megoldásokat akarjuk családonként számba vétetni, amely segíthet a családoknak egyes történelmi helyzetek túlélésében. Ez a lényeg! Lehet, hogy egy-egy információ nem tökéletesen pontos, de a család ezt az emléket így őrizte meg és ők azt a problémát úgy oldották meg. Például, ha a családapa a háborúban elesett, akkor az anya a gyermekekkel ezt hogyan vészelte át, hogyan élték át, hogyan oldották meg az apa hiányát. A közösség átesett egy közös traumán, pl. az oroszok óriási pusztítást hagytak maguk után, akkor egy család hogyan építette fel magát ekkora veszteség után. Ugyanakkor egy mentálhigiéniás terápiát is elvárunk ettől, az a fiatal vagy akár idősebb, aki elkezd a gyökereivel foglalkozni, az identitásában és a közösséghez való tartozásában is tud erősödni. Nekünk ez a fontos” – mondja Székely.

Marosszentgyörgyön a Magyar Napok előestéjén szeretnék bemutatni a naplót, amikor a közösségek vezetői vannak jelen, de azt is tervezik, hogy itt minden kisközösségbe külön-külön elmennek és beszélnek róla. Marosvásárhelyen decemberben mutatnák be ünnepélyesebb keretek közt, de már azelőtt elindulnának, és a Székelyföldön, ahol partnereket találnak, elkezdenék népszerűsíteni.

Székely Szilárd a marosszentgörgyi magyar napoknak is egyik szervezője, ezért arra kértük ismertesse az idén október 4-5-én megrendezésre kerülő rendezvényt.

„Az idéni Magyar Közösségi Napok már az ötödik alkalom, és ez mégiscsak egy kerek évforduló, ezért meghívtuk azokat a védnököket, akik az eddigi napok védnökségét elvállalták: Bakó Pált, a Csíkszeredai Magyar Főkonzulátust, Kovács Dezső zalaszentgyörgyi polgármestert és dr. Szabó Tamás jászberényi polgármestert. Az idén a kecskeméti alpolgármester, dr. Mák Kornél lesz a fővédnök, de a főkonzulátus díszmeghívottként minden évben részt vesz a rendezvényen. Ökumenikus istentisztelettel kezdünk, majd megemlékezés a hősök sziklájánál az aradi vértanúkról. A helyi népművészeti, kézműves és gasztronómiás sátrak mellett lesznek kunsági, jászsági és zalai sátrak a védnökök tájegységei szerint, amelyek bemutatják a helyi jellegzetességeket Ennek már egy kicsit Kárpát-medencei kitekintése is lesz. A Gyimesekből népdalénekes és mesemondó gyermekcsapatok jönnek, Maczalik Ernő csíkkarcfalvi biológus a növényi készítmények használatáról tart majd előadást, de a magyar nap csúcspontja a TransylMánia koncert lesz a Kormorán együttes három tagjával. Este tábortűz, szalonnasütés, nótázás akárcsak előző években.  Szentgyörgyön van egy szóbeszéd, hogy biztos csak a katolikusok mehetnek, mert a plébánia udvarán van, de ez mindenki számára nyitott, egy barátságos hely, zöldövezettel és eléggé zárt. Nagy szeretettel váruk mindenkit, aki meg szeretne ismerkedni a helyi magyarság, vagy akár az egyetemes magyarság értékeivel” – mondta el még lapunknak Székely Szilárd.

Share Button
Ennyien olvasták: 200

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.