Központ
2017. október 16. hétfő, Gál
Derült
Holnap
Derült
Derült
Szerda
Derült
Derült
Csütörtök
Derült

Szemet(et) szemért, avagy a kakasdiak harca a tiszta környezetért

Központ június 20, 2012 Társadalom

KakasdSzemet(et) szemért, avagy a kakasdiak harca a tiszta környezetért

Három éve már annak, hogy a székelykakasdiak – a Marosvásárhelytől 4 km-re, egy völgykatlanban fekvő kis falu lakosai – eszköztárukat szinte teljesen kimerítve harcolnak a hulladékválogató, -átrakó és -komposztáló állomás létrehozása ellen, ugyanis ezt lakóházaiktól mindössze 500 méterre tervezik kialakítani. A szemétlerakót – amely 40–50 évre oldaná meg Maros megye szemétgondjait, és évente 98.000 tonna hulladékot gyűjtene be – a kakasdi lakosok termőföldjeinek közepére tervezik. Bár a falu közössége három telekcserét is felajánlott, a volt és a jelenlegi környezetvédelmi miniszterhez fordultak, a megye és a város vezetőségét, illetve az európai illetékes fórumait is felkeresték panaszukkal, kérésük süket fülekre talált.

A történet 2008-ig nyúlik vissza, amikoris Varga Mihály kakasdi illetőségű önkormányzati képviselő – funkciója révén megszimatolva a kifizetődő befektetést – felvásárolt egy négyhektárnyi területet a helyiektől 0,4 euróért négyzetméterenként, amit aztán 9 euróért átadott a megyének. A probléma csak az, hogy jelen pillanatban nem létezik összekötőút a komposztáló állomás és a település között, és a hivatal ki akar sajátítani 16 lakostól különböző nagyságú területeket, hogy a 8 méter széles utat – amelyen kényelmesen tudna közlekedni a szemétszállító kocsi – meg tudják építeni. A falu lakosságát most már nemcsak a kombinát folyamatos szennyezése sújtja, hanem a szemétlerakó is, amelynek megközelítése csak a kisajátítás révén megépíthető úton lesz lehetséges. A helyzet pikantériája, hogy területek, amelyekre a városi önkormányzat foga fáj, legtöbb esetben már elhunyt személyek – a kakasdiak déd- és nagyszülei – nevén vannak. Abban az esetben, ha a hivatal nem tud kiegyezni a falubeliekkel, a törvény értelmében kisajátítja a szóban forgó területeket.

„Ez a nyomorúság hozta össze a falu közösségét, és 2009 novemberében – Smaranda Enache asszony javaslatára – megalakítottuk a Pro Veritas-Székelykakasdért egyesületet. A bejegyzett szervezet 13 alapítótaggal működik, és úgy gondoltuk, hogy ez az egyetlen lehetőség arra, hogy politikamentesen küzdjünk ezen embertelen befektetés ellen, és jogainkat érvényesíteni tudjuk” – meséli Csegzi Attila, az egyesület egyik alapítótagja.


12 hétig folyamatosan füstölne

Csegzi elmondta, hogy miként és mennyi ideig tart egy intenzív erjesztés a tervezett hulladékválogató, -átrakó és -komposztáló állomásban: „Az egészségfelmérő dossziéban az szerepel, hogy egy erőteljes erjesztés 4 hétig tart és 5 nagy csomóban tárolják a hulladékot. Ezen csomók egyenkénti hossza 40 méter, szélességük 6 méter, magasságuk pedig 2,5 méter. Ezt követi egy másik platform, melyet kilenc, darabonként 4 méter széles, 60 méter hosszú és 2,5 méter magas csomó alkot. A tervek szerint ez 12 hétig folyamatosan fog füstölni. Fontos megjegyezni, hogy minden egyes csomóban külön-külön 350 köbméter szemét fog majd erjedni.”

A kakasdiak kétségbeesésükben minden követ megmozgattak, hogy valahogy megakadályozzák a szemétlerakó megépítését: előbb Markó Bélához, és az RMDSZ megyei elnökéhez, Kelemen Atillához, majd Lokodi Edithez, Bárczi Győző alprefektushoz, Borbély László volt környezetvédelmi miniszterhez, egy hete pedig Rovana Plumb szakminiszterhez fordultak segítségért, ám ők válaszra sem méltatták őket. Sőt, az ügy kezdetén az Európai Parlament Petíciós Bizottságához apelláltak, akik azonnal reagáltak a kakasdiak beadványára, sőt az értesítésben az áll, hogy az ügy rájuk is tartozik, hiszen anyagilag az EU támogatja az 54 millió eurós beruházást. Megígérték, hogy kivizsgálást kezdeményeznek, amelynek során felgöngyölítik az ügy minden részletét, a földvásárlástól kezdve a lakosság tájékoztatásáig. „Az EU bizottságával négy levél erejéig folyt az információcsere, küldtünk fényképeket, minden dokumentációt eljuttattunk hozzájuk, az ügy lépéseiről folyamatosan tudósítottuk őket. De úgy tűnik, hogy az Európai Unió Petíciós Bizottsága is egy sóhivatal, hisz azt mondták, hogy a helyi szervek kell nekünk ezt megoldják, viszont ők kötelesek emberi módon és környezetvédelmi szempontból optimálisan eljárni az ügyünkben. Én szkeptikusan állok hozzá, mert Romániában sajnos nem csak az EU által kiszabott törvényeket, de még az ország törvényeit sem tartják be, és azt is tudjuk, hogy egyesek a törvény előtt egyenlőbbek, mint mások” – panaszolja Csegzi.

„Mi három telekcserét is ajánlottunk, hogy ne lakóházaink tőszomszédságába és termőföldjeink közepébe alakítsák ki ezt az objektumot. Sőt, előtte megbeszéltük az érintett emberekkel, és beleegyeztek, hogy a tulajdonukban lévő területükkel cseréljük le az előzőt, úgy, hogy egy fikarcnyi plusz kiadása ne legyen az önkormányzatnak. Az elején hitegettek, utána pedig kijelentették, hogy nem fogadják el a cserét, arra hivatkozva, hogy sürgeti őket az idő. Ezt szajkózzák 3 éve, és elméletileg már tavaly augusztusra késznek kellett volna lennie a szemétlerakónak…” – fakadt ki Csegzi.


Jelen helyzet

„Jelen pillanatban folyamatban van egy közigazgatási per, amelyben az egyesület egyik tagja pereli az önkormányzatot, amiért halottaktól sajátítanának ki területeket. Sajnos ezt a pert első fokon elvesztettük, mert jogilag nem egy tökéletes ügy, de fellebbeztünk, viszont attól tartok, hogy az önkormányzati választások lejártával nekifognak a szeméttároló megépítésének” – aggodalmaskodik Csegzi.

Az egyesület álláspontja szerint ez a kakasdiak átverése, mert – ahogy a „központi” hatalmat ismerjük – a földeket kisajátítják mindenképp, de pénzt ebből a falubeliek egy garast sem fognak látni. Az érvényben lévő törvény értelmében, ha egy földterület valamelyik felmenő nevén van, akkor örökösödési pert kell elindítani, méghozzá ezt minden generációnál végig kell vinni. Ez pedig egy költséges, de főleg bonyolult eljárás, és a végén egészen biztosan ráfizetéssel maradnának a kakasdiak. Nem beszélve arról, hogy a szeméttározó jelenléte miatt a kemény munkával felépített házaik értéke pillanatok alatt hatalmasat csökkenne.

„A marosvásárhelyi városi és megyei tanács felelős ezért, mert ők szavazták meg a szeméttározó létrehozását. Mi falugyűléseket szerveztünk, jelen voltunk a tanácsülésen, ahol szót kértünk, de senki nem ajánlott megoldást a problémánkra” – meséli Csegzi. Hozzátette, hogy fájlalja, hogy éppen „magyar rúg a magyarba”, hiszen az RMDSZ szavazta meg ezt a határozatot.

„A buldózerek elé állunk, ha muszáj”

Csegzi elmondta, hogy saját kezükbe kell venniük az irányítást, mert az illetékeseket egyáltalán nem érdekli, hogy a falu lakosságának ez „halálos méreg”. „Sajnos ebben az országban minden megtörténhet, és kizárólag magunkra számíthatunk ez ügyben, de reméljük, hogy a falu lakossága összefog, mert a közösség 90 százaléka ellenzi e „bűzbomba” megépítését. Megbeszéltük a faluban, ha semmilyen más úton nem tudjuk érvényesíteni akaratunkat, akkor pannókkal, bannerekkel felvértezve, kicsitől nagyig kiállunk a buldózerek elé, mert sajnos oda jutottunk, hogy csak így tudjuk megvédeni a jogainkat” – állítja határozottan Csegzi.


Share Button
Ennyien olvasták: 188

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.