Központ
2017. október 19. csütörtök, Nándor
Eső valószínű
Ma
Eső valószínű
Derült
Holnap
Derült
Derült
Szombat
Derült

„Teljes életet élek!”

Nemes Gyula április 10, 2015 Társadalom

– Beszélgetés Kelemen Attila mozgáskorlátozott fiatalemberrel –

Kelemen Attila 2

Interjúalanyunk Marosszentkirályon született 1973-ban. Itt járta ki a tíz osztályt, majd a Marosvásárhelyi Népi Egyetem néprajz tanfolyamát végezte el. Két kerekesszékes barátjával együtt 2006-2011 között a tatabányai Mikes Kelemen Gimnázium és Felnőttképző Iskola távoktatásos diákja volt. A leckék felvétele internetes formában, illetve postai úton történt, a vizsgákon részt vettek, majd 2011-ben érettségiztek. Kelemen Attilával a HIFA Egyesületnél és az Ügyes Kezek Alapítványnál kifejtett önkéntes munkájáról, illetve kedvenc időtöltéséről, mindennapjairól beszélgettünk.

– Milyen volt a gyermekkorod? Akadályozott-e a mozgáskorlátozottságod valamiben?

– Nem. Gyerekkorom nagy részét a szabadban töltöttem. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, az a nemzedék vagyunk, akiknek még nem tévéjük, internetük, vagyis a valós világban tapasztaltuk meg, hogy milyen egy kutyával játszani, azt nevelni, kint hancúrozni a réten, igazi tóban halászni, csavarogni erdőn-mezőn, sárkányt eregetni, tutajt készíteni. Most is nagyon szeretek a szabadban sétálgatni, szívesen beszélgetek a gyerekekkel, játékokat javítunk, gitározni tanulunk, ha van rá alkalom.

„Lelki támaszt nyújtunk egymásnak”

– Önkéntesként részt veszel a HIFA Egyesület és az Ügyes Kezek Alapítvány tevékenységein. Miből is áll az ott kifejtett munkád?

– A HIFA Egyesülethez egy barátom hívott meg, aztán máskor is mentem és a gitárom is vittem. Ez hátrányos helyzetű, mozgássérült fiatalok közössége, ahol hónaponként 1-2 alkalommal találkozunk. Ilyenkor rendszerint jelen van egy lelkész is és elbeszélgetünk egy-egy témáról, énekelgetünk, lelki támaszt nyújtunk egymásnak. Kisközösségünknek neve is van: Fraternitas. Az Ügyes Kezek Alapítványnál munkanapokon, az iskolai tanévben van tevékenység, hetente 2-3 alkalommal agyagozás, kerámiázás. Itt is szoktam önkénteskedni. Elsősorban az agyagozás, kézimunkázás a fő foglalkozás, amin részt veszek, de gyakran gitározok, főleg egyházi ünnepek alkalmával, amikor kis műsorral készülünk.

– Mi a kedvenc időtöltésed?

– Elsősorban a zenélés áll legközelebb a szívemhez, de sokat rajzolok, néha festek, kerámiázok, szeretem az elektronikát, élvezek barkácsolni. A néprajz tanfolyamot is azért végeztem el, hogy megismerjem a régi magyar motívumokat, a hajdani, hagyományos falu világát. Ezek ihletnek meg a rajz és a kerámia megmunkálás folyamán. Agyagból készítek díszeket, szobrokat, emlékplaketteket, festményeim, rajzaim pedig elsősorban a tájról, a házakról szólnak, ritkábban portrék. Ezeken kívül szeretem a régi autókat, utazgatni – lehetőségeimhez mérten – szeretek a természetben kirándulni. Több éve már van egy Trabantom, tagja vagyok az Oldschool Drivers közösségnek, akikkel gyakran találkozunk Marosvásárhelyen, ahol régi autókról beszélgetünk és megcsodáljuk az új szerzeményeket, vagy teszünk egy tiszteletkört a városban szépen, lassan, egymás után. De ami mostanság egyik legkedvesebb időtöltésem lett, hogy van egy kétéves unokahúgom, akivel sokat játszom. Manapság körülötte forog az életem, ő napsugarat, derűt hozott az életembe.

Kelemen Attila 3

– A szentkirályi református egyháznak is aktív tagja vagy.

– 1990-ben konfirmáltam, azóta tagja vagyok a helyi ifjúsági közösségnek. Ma már mint „veterán”, mint legidősebb ifjú veszek részt a tevékenységeken. Tagja vagyok az egyházközség keretén belül működő kórusnak, és van egy helyi kis könnyűzene együttesünk, ahol basszusgitározom. Az együttesünk neve H.I.T., ami annyit jelent: „Hív Isten Téged”. Főleg helyi ifjúsági alkalmakon zenélünk, de 2012-ben például részt vettünk a Várjuk a Krisztust adventi koncerten, Marosvásárhelyen.

– Ezek szerint nem unatkozol. Hogyan tudod beosztani az életed, ennyi mindenre hogyan kerítesz időt?

– Szeretném, ha 48 órából állna a nap, gyorsan kell dolgokat elvégeznem. Így a fontossági sorrendet igyekszem szem előtt tartani, néha saját érdekem ellenére történik ez, de szerencsére a barátaim segítségére is számíthatok.

„Nekem csak a lépcsők jelentenek akadályt”

– Mennyire hátráltat a mindennapokban a mozgáskorlátozottságod?

– A Jóisten nagyon sok türelemmel és jókedvvel áldott meg, így mindenre van erőm. Úgy érzem, ami az én feladatom, dolgom arra van erőm és meg tudom tenni. Nekem csak a lépcsők jelentenek akadályt, más akadályaim nincsenek. Ez pedig sokat határoz abban, hogy hová járok el és hová nem. Marosvásárhelyre is például olyan eseményekre, előadásokra látogatok el, ahol tudom, hogy nincsenek ilyen jellegű akadályok. De ami megközelíthető kocsival vagy tolószékkel, azt el is érem.

– Tapasztalataid szerint a mai társadalom mennyire befogadó? Hogyan viszonyulnak hozzád az emberek, akikkel például az utcán találkozol?

– Ha egy mozgáskorlátozott embernek szerencséje van, és olyan közösségben élhet, mint például én, akkor nem tevődik fel semmi ilyen jellegű probléma. Itt elsősorban azokkal van a gondunk, akik tehetnék, de nem teszik azt, amivel sokat segíthetnének rajtunk. Például törvény van arra vonatkozóan, hogy akadálymentesíteni kellene a közintézmények, középületek bejáratát, hogy a mozgáskorlátozottak is közlekedni tudjanak, de nem alkalmazzák. Vagy sok helyen azért tesznek nagyobb szegélyköveket a járdákra is, mert „dizájnosabbak”, arra nem gondolnak, hogy ez akadályt jelent néhány ember számára. Az átlagemberek azonban, akikkel találkozom, figyelmesek, segítőkészek. Véleményem szerint egy kis odafigyeléssel, jóakarattal sok minden megoldható lenne!

– Érzésed szerint teljesnek mondható az életed?

– Úgy gondolom, teljes életet élek. Úgy élem meg mindennapjaimat, mint bárki más. Örvendek, ha van okom rá, és ez nagyon gyakran megtörténik. Megéri a fáradságot, hogy tegyél valamit magadért és társaidért. Úgy érzem, így is teljes életet lehet élni. Mindig vannak új dolgok, új lehetőségek, feladatok. Ameddig van energiám és egészségem, ezeket igyekszem elvégezni Isten segítségével. Kívánom, hogy az Ő áldását és gondviselését megtapasztalja más is, és akkor a nehézségek ellenére is van értelme azoknak a dolgoknak, amiket nem mindig értünk.

Share Button
Ennyien olvasták: 413

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.