Központ
2018. május 26. szombat, Evelin, Fülöp

Tévhitoszlatás magyar történelmi személyiségekről

Nemes Gyula március 5, 2018 Társadalom

Több magyar történelmi személyiség nevéhez fűződtek az évtizedek, évszázadok során tévhitek, mendemondák, mesék, legendák. Mint például Mátyás király, Kinizsi Pál, Dózsa György, Kőrösi Csoma Sándor, Bodor Péter, Gábor Áron és a sort folytathatnánk. Sok esetben róluk olyan írások jelentek meg, amelyeknek szerzői úgy mutatják be életüket, munkásságukat, hogy azelőtt bárminemű utánajárást, komolyabb levéltári kutatást végeztek volna. Az utóbbi években azonban kibontakozni látszik egy olyan tendencia, amely igyekszik ezen változtatni. A közelmúltban több könyv, tanulmány, dolgozat jelent meg szűkebb térségünkben, amely egy-egy magyar történelmi személyiséget az alapos levéltári kutatások fényében mutat be, eloszlatva ezáltal sok tévhitet.

Pál-Antal Sándor akadémikus több évtizedes kutatásainak köszönhetően jelent meg 2015-ben egy forráskiadás, amely egy a Bodor Péter élettörténetét bemutató bevezető tanulmánnyal indul. A székely ezermesterrel többen foglalkoztak, regény is jelent meg róla, cselekedeteit versbe foglalták, de érdemleges levéltári kutatást – Józsa Gerő marosvásárhelyi tanár kivételével – senki nem végzett ezidáig. Pál-Antal Sándor Mesterségem címere: Bodor Péter. Egy zseniális székely elme című könyvének célja azonban az, hogy a népemlékezet által homályba burkolt ezermester életének és tevékenységének igazi arcát feltárja. „Bodor Péter még életében híres emberré, legendás alakká vált. Több csodás vagy csodával határos, romantikus köntösbe öltöztetett legenda kapott szárnyra vele kapcsolatosan. Elismeréssel dicsérték leleményességét, furfangos észjárását és kézügyességét. A legenda pedig a nép ajkán terebélyesedett és színeződött, míg minden tette szép történetté nem kerekedett. Életrajzírói is inkább a róla szóló mondákkal foglalkoztak, azokat kész tényekként kezelték, mintsem élete és munkássága valós történetének feltárásával foglalkoztak volna.” – olvasható a könyvben. Ezzel ellentétben a könyv szerzője kritikailag megszűrt könyvészet és feltárt levéltári adatok alapján egy valósághűbb képet rajzol meg Bodor Péterről.

Ágyút már Gábor Áron előtt is öntöttek a Székelyföldön

Ágyúcső és puskapor. Bodor Ferenc, a 48-as csíki ágyúöntő és lőporgyártó címmel jelent meg 2017-ben egy tanulmánykötet, amely Pál-Antal Sándor, Süli Attila, Hermann Róbert és Komán János történészek dolgozatait foglalja össze. A kötet egy méltatlanul elfelejtett személy nevéről törli le a port, aki jelentős szerepet vállalt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt a Székelyföldön. Bodor Ferenc, a balánbányai rézbánya üzemvezetője nemcsak szaktudásával szolgálta a szabadságharc ügyét, hanem családja vagyonát is feláldozta erre. „De ő volt az is, akinek az érdemeit letagadták, hogy a kézdivásárhelyi ágyúgyártás, főként Gábor Áron kultusza fényesebben csilloghasson” – olvasható a könyv előszavában. Süli Attila hadtörténész az 1848-49-ben megszervezett erdélyi hadsereg tüzérségének történetét tárja az olvasó elé, amelyben a következőket írja: „…a történészek megkülönböztetett figyelmet szenteltek Gábor Áron életpályájának és tevékenységének. Az utóbbihoz hozzájárult a kiegyezés után megszülető Gábor Áron-kultusz. A székely hős olyan történelmi személyiség volt, amely lényegében minden politikai irányzatnak megfelelt a 19. és 20. században. A Gábor Áront heroizáló és abszolutizáló szemlélet uralkodott a szépirodalomban, sőt, néhány kultikus filmben is.” Új szempontokra Bözödi György hívta fel a figyelmet, aki szerint a közhiedelemmel ellentétben ágyút már Gábor Áron előtt is öntöttek a Székelyföldön, sőt Háromszéken is! Bözödi szerint Gábor Áronnak a rakétagyártásban és a lyukasöntésben sem volt akkora szerepe, mint ahogy azt eddig vélték.

2017-ben egy konferenciakötet is napvilágot látott Kőrösi Csoma Sándor. Gyökereink cím alatt, amelyben Dr. Nagy Lajos ny. körorvos, helytörténész Tévedések nyomában. Legendák, mítoszok a Kőrösi Csoma Sándor-irodalomban című dolgozata is olvasható. A szerző olyan könyveket és internetes oldalakat vesz górcső alá, amelyek a nagy magyar tibetológus, világutazó, őshazakutató életével és munkásságával foglalkoznak. „A Csoma-irodalommal foglalkozó írókkal, lektorokkal szemben elvárásként kellene állítani, hogy ne használjanak olyan régi kútfőkből származó adatokat, amelyeket az újabb kutatások eredményei már megcáfoltak. (…) A nagy tudós életét szépirodalmi formában feldolgozó írók a fikciókat úgy kellene alkalmazzák, hogy azok ne okozzanak zavart, hamis kép kialakítását keltve abban az olvasóban, aki esetleg először találkozik Kőrösi Csoma Sándor nevével” – olvasható a dolgozatban.

„A történész feladata a történelem hiteles feltárása”

Süli Attila hadtörténészt a marosvásárhelyi könyvbemutató alkalmával arról kérdeztük, hogy miért van szükség ilyen, komoly levéltári kutatásokon alapuló tanulmányok közlésére, kikhez szólnak ezek és, hogy le kell-e bontani a tévhiteket, illetve kell-e tanítani a gyermekeknek olyan történeteket, amelyek a történelmi személyiségeket dicsfényben tűntetik fel.  „Véleményem szerint: igen, szükség van ilyen jellegű írásokra. Thomas Mann a József és testvérei című művében azt írja, hogy ›Mélységes mély a múltnak kútja‹ , vagyis a múlt feltárása egy kimeríthetetlen aranybánya. A történész elsődleges feladata pedig a történelem hiteles feltárása a források alapján. Ezek a tanulmányok mindenkihez szólnak, akiket érint és érdekel a téma. A Bodor Ferenc-kötet iránti erős lokális érdeklődés példa erre. A legendák valóban sok esetben érdekesebbek, mint a száraz múlt, de ettől függetlenül az emberek fogékonyak a történelem hitelesebb megismerése iránt is. Példaként említem a Görgey árulási mítosz feladását. Én úgy vélem, hogy egy-egy személyiség életútjának szakmailag korrekt feldolgozása nem legendarombolás, hanem az életének hitelesebb megismerése. Ettől függetlenül a gyermekeknek az iskolában szerintem lehet olyan történeteket tanítani, amelyek meseszerűen, dicsfényben mutatnak be történelmi személyiségeket – például Mátyás királyt – de csak a szépirodalom keretei közt” – mondta el véleményét lapunknak Süli Attila.

Share Button
Ennyien olvasták: 406

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.