Központ
2017. november 25. szombat, Katalin
Helyenként felhős
Ma
Helyenként felhős
Borús
Holnap
Borús
Eső
Hétfő
Eső

„Több ízben is lett volna lehetőség revízióra”

Nemes Gyula június 4, 2017 Társadalom

Trianon

Az első világháború végén egész Európa gyászban, betegségben, romokban hevert. A békeszerződések, diktátumok pedig az eljövendő történelmi nézeteltéréseket készítették elő. A győztes Szövetséges és Társult Hatalmak és Magyarország között a békeszerződést (vagy diktátumot) 1920. június 4-én, 97 évvel ezelőtt, írták alá a versaillesi Nagy Trianon-kastélyban. Ennek értelmében Magyarország elveszítette területének kétharmadát, a lakossága pedig a korábbi 21 millióról alig 8 millióra csökkent. A határon kívül rekedt, idegen megszállás alá került több mint három millió magyar nemzetiségű és érzelmű ember. A téma szakértőjét, dr. Raffay Ernő történészprofesszort kérdeztük.

Dr. Raffay Ernő a magyarországi  rendszerváltás idején országgyűlési képviselő, az Antall-kormányban a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára volt. A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karáról vonult nyugdíjba a közelmúltban.

„A háborúkat, amióta létezik nemzetközi jog, a harcok elülte után – amelyben az egyik fél győz, a másik meg katonai értelemben vereséget szenved – mindig békeszerződéssel zárják le. Az 1920. június 4-én aláírt Trianoni szerződés, amelyet mi a Horthy-korszakban békeparancsnak mondtunk, most simán diktátumnak nevezünk, nemzetközi jogilag szabályos egyezmény volt. Voltak ugyanis a győztesek, ők pedig megmondták, hogy mit tartalmaz majd, és az Apponyi Albert vezette delegációnak mutatták, hogy hol kell aláírni. Abban különbözik ez a Trianoni békeszerződésnek nevezett diktátum a többi ilyen hasonlótól, hogy aránytalan. Aránytalanul sújtja a Magyar Királyságot. Mondok egy példát: a napóleoni háborúk az 1790-es évek közepétől 1815-ig tartottak, amikor Napóleont nemzetközi koalícióval megverték, száműzték, megmérgezték és meghalt. 1815-ben a Bécsi kongresszuson összeültek a győztesek és a vesztesek. A vesztesek részéről volt egy francia diplomata, aki olyan ügyesen tárgyalt, hogy a következő legalább 100 évre biztos alapokon maradjon a béke. És ebben rejlik a különbség! Először is: a tárgyalásokra nem hívták meg az egyik legnagyobb vesztest, a Magyar Királyságot. Másodsorban pedig, amikor meghívták, akkor sem tárgyaltak velük. Különböző bizottságokban tárgyaltak: gazdaság, hajózás, határok stb. A Magyar Királyság képviselőit, Apponyi Albert gróf vezetésével csak az aláírásra hívták meg, Benárd Ágost munkásbiztosítási orvost és Drasche-Lázár Alfréd téglagyárost, akik nyilván nem voltak jeles politikusok. A nemzetközi jog előírja a tárgyalásos megegyezést, amit ebben az esetben elmulasztottak.

A szomszédok megszállták és kirabolták Magyarországot!

A háborúnak két nagy vesztese volt: az Osztrák-Magyar Monarchia és a Német Császárság. Raffaytól megtudtuk, hogy Németországtól a terület és a lakosság 8-11%-át vették el. Magyarországtól a lakosságnak 65%-át és a területnek – ez a megdöbbentően aránytalan, ami soha nem fordult elő 2 000 év alatt – 71,3%-át. Tehát 4 négyzetkilométerből majdnem hármat elvettek és egy négyzetkilométert meghagytak. Ráadásul a szomszédok már korábban, a szerződés aláírása előtt megszállták Magyarországot és kirabolták. Például a román hadsereg elvitt körülbelül 30 000 vagon holmit: az írógéptől a varrógépig, a gyártól a repülőgép üzem felszereléséig.

„Aki azt mondja, hogy nem volt lehetőség a revízióra, az nem mond igazat!”

Dr. Raffay Ernő szerint a Trianon utáni Magyarországnak 1947-et követően is több ízben lett volna lehetősége a revízióra, de a mindenkori kormányok nem használták ki a felmerülő lehetőségeket. Egy okirat tanúsága szerint Hruscsov elvtárs a Szovjet Kommunista Párt főtitkára visszaajánlotta Kárpátalját, de azt a Kádár János vezette magyar országvezetés nem fogadta el. Sőt 1958-ban Marosvásárhelyen ki is jelentették, hogy Magyarországnak semmiféle területi igénye nincs szomszédaival szemben. „Ilyen körülmények között, mikor a magyar állam vezetői mondanak le erről, akkor a revízió kilátástalan. Jött azonban a rendszerváltás és a három trianoni utódállam közül – Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia – kettő felbomlott. Először Csehszlovákia 1992 decemberében, lett Szlovákia, volt szlovák kormány, de nem volt hadseregük, ekkor a magyar kormány előtt egy nagy történelmi lehetőség állt. A másik Jugoszlávia felbomlása, ami nem békésen, hanem nagyon véres, szerb-horvát háború során bomlott fel, ekkor Magyarországnak szintén lett volna lehetősége horvát-szlovén szövetségben, békés úton is, de akár fegyveres úton is fellépni és megváltoztatni az államhatárokat. Tehát aki azt mondja, hogy nem voltak lehetőségeink a rendszerváltás idején, az nem mond igazat” – vélekedik a történészprofesszor.

Share Button
Ennyien olvasták: 268

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.