Központ
2018. december 09. vasárnap, Natália

Transzlációs orvosi intézetet terveznek Marosvásárhelyre

Pál Piroska május 10, 2018 Társadalom

Dr. Prof. Hegyi Péter Szegeden született, és bár középiskola után a tudományok több ágával kacérkodott, orvosi egyetemre felvételizett. Elvégzése után klinikumban dolgozott, aztán külföldön tanulta és „lopta el” a szakmát. Hazatérése után Magyarországon megalapította Pécsett a Közép-Kelet-Európában első és máig is egyetlen Transzlációs Medicina Központot, ami leegyszerűsítve: összekötőkapocs az elméleti és a klinikai orvoslás között. A két és fél éve működő intézmény már komoly sikerekkel számol, ma már a professzor egykori mesterei tanulnak tőlük. Dr. Hegyi nem csak klinikai orvosként, kutatóként és intézményvezetőként határozza meg magát, hiszen hosszú ideig nemzetközi labdarúgó-játékvezető volt, ugyanakkor néptáncol és koreográfiákat is készít. Mint mondja, bármelyik tevékenység hiányát megszenvedné a másik kettő.

–  Miként választotta az orvosi hivatást?

–  Egyaránt érdekelt biológia, kémia fizika, illetve a történelem, jog, stratégia. Ám két dolog vitt az orvosi fele: az egyik, hogy az iskolámban a reáltantárgyakat oktató tanárok sokkal jobbak voltak, a másik pedig a kíváncsiság, az új dolgok felfedezése iránti vágy, és úgy gondoltam, hogy a reáltantárgyak tanulása, kutatások révén ezt nagyobb eséllyel találom meg.

–  Mit is jelent pontosan a transzlációs medicina?

–  A transzlációs medicina hidat képez az orvostudomány két ága között: a preklinikai kutatási eredmények „tolmácsolását” jelenti a mindennapi klinikai gyakorlatba és betegellátásba. A transzlációs medicinán alapuló szemlélet visszatérést is jelent a gyökerekhez, hiszen régebben a klinikai rendszerek úgy épültek fel, hogy a klinikai vizsgálatok, a gyógyító tevékenység, illetve az elméleti kutatások együtt voltak, ugyanazon személyek végezték mindezeket. A következő évtizedek dinamikus fejlődése, a kutatási területek specializációi azt eredményezték, hogy ez a kettő szétvált, és sok esetben a két terület már nem is érti egymást. A klinikus nem érti meg a mechanizmusokat, a kutatóorvos pedig nem tudja, hogy melyek a klinikai problémák, mert nem találkozik a betegekkel. Így hiába költünk több pénzt az orvostudományra, az új gyógyszerek és beavatkozások száma csökken.

–  Hogyan orvosolja ezt az önök intézete?

–  A rendszer egyik legfőbb előnye, hogy az alapkutatás– állati, sejtszintű, humánkísérletek – eredményeit azonnal át lehet konvertálni klinikai alkalmazássá. A rendszer másik jellemzője a multidiszciplináris jelleg –  informatika, statisztika, adatmenedzsment, általános menedzsment és adminisztráció –, amely operatív módon támogatja az egyes orvostudományi szakterületek elméleti és klinikai kutatását. A transzlációs medicina alappillére a minden klinikai területre kiterjedő regisztrációs rendszer és az ehhez kapcsolódó biobank. Így válik lehetővé, hogy az elindított klinikai vizsgálatokhoz megfelelő mennyiségű esetszám álljon rendelkezésre, mely komoly evidenciát szolgáltathat az egyes betegségek kezeléséhez.

–  Milyen gyakorlati sikereket könyvelnek el a több mint két éves működésük óta?

–  Közismert, hogy rengeteg gyógyszer létezik, de hogy mikor, mire, mit, milyen dózisban kell alkalmazni, arról számos esetben nagyon szórványosak az orvosok ismeretei. A szegedi kutatólaboratóriumban felfedeztük, hogy a heveny hasnyálmirigy-gyulladás elején fellép egy nagyon súlyos energiahiány. Tulajdonképpen az első hat órában ugyanaz történik, mint a stroke vagy infarktus esetén. Ebből a következtetésből kiindulva megpróbáltunk hasonlóan, energiabevitellel beavatkozni, és szép sikereket értünk el: 30%-ról 10%-al csökkentettük a súlyos akut pankreátitisz esetében az elhalálozási arányt, valamint átlagosan két nappal csökkentettük a kórházi bentfekvés idejét. A tudományos eredményt egyből a betegágyig vittük, és ez nem csak emberi életeket ment, hanem anyagilag is gazdaságos. Ez is a transzlációs medicina fő célkitűzése, hogy a tudományos eredményeket minél gyorsabban a betegek javára fordítsuk.

–  Tervezik a terjeszkedést, akár Marosvásárhelyre?

–  Abszolút. Nem véletlenül vagyok itt. A helyi gasztroenterológusokkal már tárgyalunk erről. Azt szeretném, hogy Kárpát-medence viszonylatában 10-15 transzlációs medicina centrumot létesítsünk, és ebből nem hiányozhat a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem sem. A kapcsolat aktív, hiszen Dr. Török Imolával jelenleg is indítunk olyan vizsgálatot, amelyben a MOGYE és a kolozsvári orvosi egyetem is részt vesz.

–  Meg lehet jósolni, mikor lesz ebből szalagátvágás?

–  Sok mindentől függ ennek a megvalósításának az ideje. Ehhez elsősorban szükség van erős intézményi akaratra, valamennyi kezdő pénzügyi tőkére – ami gyorsan visszatérül –, de a legfontosabb: nagyon erős szándékra, hogy változtassunk azon, ami eddig volt. Ez egységek átszervezésével jár, vizsgálati folyamatok felgyorsításával, de főleg szemléletváltoztatással. Elkeserítő jellemző tájainkon, hogy észleljük ugyan a működésképtelenséget, de a fásultság, a kezdeményezőkészség hiánya és a változtatástól való félelem gátol az irányváltásban. Jómagam azon fogok dolgozni, hogy az intézet létrejöjjön, sőt, akár már ma el lehetne kezdeni a marosvásárhelyi transzlációs intézet létrehozását…

–  Ön külföldi egyetemeken rendszeres előadó. Milyen különbség van az orvosképzés között a Kárpát-medencében, illetve Nyugat-Európában?

–  A térségünkben lévő orvosi egyetemeken nagyon erős és jó az elméleti képzés, illetve ennek számonkérésére is nagyobb hangsúlyt fektetnek, mint külföldön. Viszont a klinikai képzés, a kutatás már hagy némi kívánnivalót maga után. A betegellátásban is komoly lemaradás van, hiszen nem betegség-, hanem orvosorientált ellátás megfigyelhető. Azaz az adott kórt nem az ahhoz leginkább értő orvosok látják el a legtöbb esetben, hanem a beteg ragaszkodik az orvosához, és bármilyen probléma esetén hozzá fordul. Ezt a páciens paraszolvenciával hálálja meg, így az orvos is kitart a betege mellett. Ez természetszerűen gyengébb és drágább – kevésbé hozzáértő orvos lassabban gyógyítja a beteget – betegellátást eredményez. Amíg az orvosok fizetése nem normalizálódik, addig ezen a téren változás nem elérhető. Az én szakterületem a hasnyálmirigy-gyulladás, így én kizárólag a pankreátitiszes betegeket látom el, viszont mindannyiukat én kezelem.

–  Ön nemzetközi labdarúgó játékvezető, partjelző, de aktív néptáncos is. Orvosi munkájában hogyan játszik szerepet a sporttevékenysége, a magyar kultúra szeretete?

–  A művészet, a hagyományok tisztelete, a sport, illetve a szellem pallérozása minden tekintetben segítette egymást. A sport megtanított a munka iránti alázatra, és arra, hogy le kell győzni a környezeti tényezőket a célok érdekében. Az egyetemen megtanultam a tudományos, rendszerező gondolkodást, amiből viszont hiányzik a dinamizmus, de ezt pótolta a sport, a művészet pedig megadja az egésznek a lelkét. Bármelyiket kivenném az egyenletből – több időm lenne ugyan –, nem lennék a másik kettőben kiemelkedő.

Hegyi Péter fiával, Andrással

Dr. prof. Hegyi Péter Marosvásárhelyen tartott előadást a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület meghívására.

Share Button
Ennyien olvasták: 604

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.