Központ
2017. november 19. vasárnap, Erzsébet
Havazás
Vasárnap
Havazás
Jórészt felhős
Holnap
Jórészt felhős
Havazás
Kedd
Havazás

Új otthonra talált a marosvásárhelyi gyűjtőlevéltár

Nemes Gyula január 30, 2017 Társadalom

A Marosvásárhelyi Református Vidéki Gyűjtőlevéltár iratanyagát több mint öt évtizeden át a Teleki-házban tárolták. A tavalyi év őszétől azonban a levéltár új „otthonra” lelt a Makariás-ház két helyiségében. A bútorzat felszerelése és az iratanyag költöztetése folyamatban van, ezért a kutatókat csak rendkívüli esetekben szolgálják ki.   

A múlt írásos emlékei megőrzésének a fontossága a református egyházon belül is nyomon követhető több évszázadon át. A szakszerűen gyűjtött és rendezett levéltárak működésének lehetőségét a 353/1957. évi román levéltári rendelet teremtette meg, amely lehetővé tette, hogy a román levéltárak szabályai szerint az egyházak történelmi értékű irataikat saját hatáskörükben őrizhessék. Ennek értelmében az 1948-ban Kolozsváron megalakult Levéltárügyi Bizottság, 1959-ben saját levéltár-szabályzatot alkotott meg, amely már egy gyűjtőlevéltár-hálózat (Kolozsvár – Marosvásárhely – Sepsiszentgyörgy) létrehozását is magában foglalta. Ezek közül 1959-ben a kolozsvári központi, 1961-ben pedig a marosvásárhelyi vidéki gyűjtőlevéltár kezdte el működését. Utóbbi a marosvásárhelyi Néptanács Építészeti és Városrendészeti Ügyosztálya által kiutalt Teleki-ház alagsorában. A marosvásárhelyi vidéki gyűjtőlevéltár fő célja az iratmentés, így több egyházközség, egyházi intézmény történelmi iratanyaga került be a levéltárba a beindulás óta eltelt évtizedekben. A gyűjtőlevéltár alkalmazottjai voltak 1961-től: Nagy Béla, Farkas Árpád, Barabás Rozália, dr. Farczády Elek és Kornélia, Bartha Gyöngyvér. 2003-tól a levéltárosi feladatokat Berekméri Árpád-Róbert történész látja el.

János Zsigmond, Báthori Zsigmond és Bethlen Gábor erdélyi fejedelmek kézjegyét őrző oklevelek

A megbízott levéltárost arra kértük, ismertesse az őrzött iratanyagot és emelje ki azokat az okleveleket, amelyek a legrégebbi keltezésűek, valamint azokat, amelyek a legtöbb kutatót vonzanak. „A 170 folyóméternyi levéltári anyag legnagyobb része kéziratos, illetve gépelt segédletek segítségével kutatható. Az érdeklődés középpontjában elsősorban a Marosi és a Bekecsaljai egyházmegyék 1605–1987, illetve 1889–1960, valamint a Marosvásárhelyi egyházközség 1567–1987 közötti iratanyaga áll, de a kutatók a levéltár folyóirat-gyűjteményét is több esetben haszonnal forgatták. A feltárt adatokat az elmúlt években a Református Szemle, a Mentor kiadó gondozásában megjelent Erdély Emlékezete sorozat, illetve egyéb önálló kiadványok – falumonográfiák, egyházközség-történetek – hasábjain tették közzé. A levéltár legrégebbi dokumentuma egy 1567. január 16-án, Medgyesen keltezett latin nyelvű oklevél. Ebben János Zsigmond erdélyi fejedelem megparancsolja Meggyesfalva, Venence (azonosítatlan település) és Sásvár lakóinak, hogy a szolgálatot végző papok illetményeit, ahogy azt korábban is megtették, most is fizessék ki. Az oklevelet a fejedelem saját kezű aláírásával és pecsétjével is ellátta. De kiemelt figyelmet érdemel az a két történelmi értékű dokumentum is, melyeket 1971-ben a Román Nemzeti Múzeum létrehozásakor a hatóságok, mint a kulturális örökség értékeit Bukarestbe szállítottak. Az időszakosnak álcázott átadás a rendszerváltásig tartott, sőt azt követően sem volt hajlandó az illetékes intézmény a dokumentumok visszaszolgáltatásáról tárgyalni. A Báthori Zsigmond és Bethlen Gábor erdélyi fejedelmek által 1587-ben, illetve 1615-ben kiállított oklevelek végül 2011. május 6-án – hosszas huzavona és egyeztetések sorozata után – kerültek vissza a marosvásárhelyi gyűjtőlevéltárba” – mondta el lapunknak Berekméri Árpád-Róbert levéltáros-történész.

„A költözés miatt csak rendkívüli esetben tudjuk kiszolgálni a kutatókat”

A továbbiakban afelől érdeklődtünk, hogy miért is volt szükség a levéltár elköltöztetésére, és hogyan sikerül ezt megvalósítani. „Az utóbbi évek intenzív anyaggyűjtésének eredményeként a levéltár új épületbe való átköltöztetése időszerűvé vált. Raktárai zsúfolttá váltak, a levéltárosi és a kutatói tevékenység egyaránt egy kis dolgozószobában zajlott. Egy csőrepedés miatt a gombásodás is veszélyeztette a fűtetlen helyiségben tárolt iratanyagot. 2016 őszétől elkezdtük az iratállomány költöztetését a Bernády-tér 3. szám (Teleki-ház) alól a Forradalom utca 45-47. szám (hajdani Szentgyörgyi utca, Makariás-ház) alatt levő új helyre, amelyet a Református Egyházközségek Kuratóriuma engedett át a levéltár részére. Új, korszerű levéltári polcokat a kolozsvári központi levéltártól kaptunk ajándékba, amelyeknek a felszerelése már meg is történt. A költözés előreláthatóan nyár elejéig fog tartani, ameddig csak sürgősségi kutatást lehet végezni, azaz csak rendkívüli esetben tudjuk kiszolgálni a kutatókat” – tudtuk meg még a marosvásárhelyi református gyűjtőlevéltár őrétől.

A Makariás-ház levéltár céljára kialakított két helyiségében az irattároláshoz és kutatói szolgálathoz megfelelő körülmények vannak. A szobák felújítása, szalagparkettel való padolása, központi fűtés biztosítása, saját kis illemhely kialakítása, a bútorzat helyretétele megtörtént. A szobákban állandó hőmérséklet, tiszta környezet és megfelelő páratartalom szavatolja a több százéves okiratok biztonságát.

Share Button
Ennyien olvasták: 459

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.