Központ
2017. november 17. péntek, Gergő, Hortenzia
Borús
Holnap
Borús
Eső valószínű
Vasárnap
Eső valószínű
Eső valószínű
Hétfő
Eső valószínű

Vásárhely egyik legszebb épülete, a Kendeffy-palota (2.)

Központ március 6, 2014 Társadalom

Vásárhely egyik legszebb épülete, a Kendeffy-palota (2.)

v1

Amint azt már jeleztük, az épület 1789-ben épült. Klasszicizáló barokk stílusban, gróf bethleni Bethlen Krisztina, néhai gróf Malomvizi Kendeffy Elek, az erdélyi Gubernium titkos tanácsosának özvegye megbízásából. Tekintettel arra, hogy erről az épületről sem lehet csupán pár mondatban megemlékezni, nem lehet csak pár hasábon írni, ezen a héten még erről, vagyis a Királyi Tábláról szólunk a Központ olvasóinak.

1750 után megváltozik Vásárhely sorsa

Mai szemmel nézve – építészeti szempontból – Marosvásárhely egy nagy falu volt a tizennyolcadik század közepén. Csak pár temploma volt.

A Vártemplom, a Szent Ferenc-rendi templom és kolostor, illetve a jezsuiták temploma és még néhány szerényebb lakóház. Ennyi.

A város meséi című adatgyűjtés szerzője tudni véli azt is, hogy Toldalaginak volt néhány háza, a nemeseknek azonban csak a város körül voltak birtokaik.

A Királyi Tábla ideköltözésekor ez gondot is jelentett, hiszen az intézménnyel együtt érkező több mint száz hivatalnoknak, ügyvédnek és tisztviselőnek lakhelyre lett volna szüksége. Így aztán egyre több nemes kezdett terület után nézni a városban.

Ennek köszönhetően az 1754-es évek után beindult az építkezési hullám.

v2


Egy kézirat 1862-ből

Benkő Károly, a Marosvásárhely leírása című munkájában így írt a Kendeffy-palotáról: „…díszteljes egy intézet volt ez, mely legnagyobb hatással szerepelt csalhatatlanul Marosvásárhely művelődésére…”.

Akkor Erdély törvényhozóinak legjobbjai ítélkeztek itt és oktatták a joggyakorlatra az ide sereglett kancellistákat, akik sújtásos fekete öltözetben, sarkantyús magyarcsizmában jártak, oldalukon fényes karddal.

A kancellisták részt vettek a tábla törvényes ülésein, hallgatták a bírák jogfejtéseit, tanácskozásait és az ítélethirdetéseket. Jegyzői minőségben periratokat készítettek, jegyzőkönyveket vezettek, és joggyakorlat után hivatali beosztást vállaltak, illetve ügyvédek, táblabírók lettek.

A tehetős nemesség telkeket és házakat vásárol

A Királyi Tábla Marosvásárhelyre való költözése döntő hatással volt tehát a város fejlődésére. Számszerűen az intézménynek csaknem százfős apparátusa volt, továbbá az elnökön kívül még három ítélőmester, valamint számos ügyvéd és kancellista.

Mint már említettük, nem csoda, hogy a tehetős nemesség azonnal elkezdett telkek és házak után nézni a városban. Emellett pedig a helybéliek is kénytelenek voltak szebb és nagyobb házakat építeni, hiszen megnőtt a kereslet a bérlakások iránt.

Amint beindult az építkezés, a birodalom nyugati részéről egyre több német építőmester költözött a városba, meghonosítva ezennel itt is a késő barokk stílust.

A kor jelentős személyiségei és a Kendeffy-palota

Ugyancsak a Királyi Táblának köszönhetően vált jelentős művelődési központtá Marosvásárhely. A bírók, a kancellisták, az ügyvédek mind művelt emberek voltak, akiket nem csak a szakirodalom érdekelt, hanem más területek is. Értelemszerűen ez nagyban befolyásolta Teleki gróf ama döntését, hogy megalapítsa Marosvásárhelyen az első közkönyvtárat.

Ugyanakkor a kor olyan jeles személyiségei tevékenykedtek a Királyi Táblánál, mint Bánffy Farkas, Bethlen Pál vagy Kemény Sámuel elnökök, Domokos Antal és Sala Mihály ítélőmesterek, akik szintén fontos szerepet töltöttek be ebben a jogi struktúrában, továbbá Toldalagi László és Aranka György is.

Vásárhely egyik legmutatósabb épülete

De maradjunk még egy kicsit az építészeti stílus jegyeinél. A Kendeffy-palota a tizennyolcadik század végén oly divatos klasszikus barokk

jegyeit viseli. Nem lehet letagadni azt, hogy ez ma is Marosvásárhely egyik legmutatósabb épülete.

Ahogy erről Keresztes Gyula Marosvásárhely régi épületei című könyvében ír, a Kúria épülete, tehát a Kendeffy-ház, egyemeletes, főhomlokzata ötsíkú. A középső kiálló rizalít – az épület tengelyében – főpárkányával túlnövi a szélső rizalítok főpárkányát, és kiemelkedik manzárd tetőszerkezetével. Főpárkánya háromtagos, míg osztópárkánya kis kiülésű, homlokzata klasszicizáló modorban készült. A középső rizalít négy ablaktengelyes és az emeleten a timpanonos szemöldökpárkányok fölött oválablakok, „ökörszem-ablakok” vannak, melyek kihangsúlyozzák az emeleten lévő nagyterem belmagasságát, ünnepélyességét. A középső és a két szélső rizalítot kiskiülésű fasávok – lizénák – tagolják függőlegesen, és azok fejezetei ion-csigavonalas és füzéres díszítésűek.

A fogsorléc sem hiányzik az alkalmazott díszítőelemek közül. A homlokzati falsíkok armirozása – vízszintes vonalazása – még díszesebbé teszi a ki-beugró rizalítokat.

A félköríves kapubejáró kőkerete, fogléces párkánya a barokk-empire finom ízlésére vall. Mellékhomlokzatainak kialakítása egyszerűbb ugyan, de mindamellett a főúriház a Régipiac terének díszítő gyöngyszeme volt és az még ma is.

A Rózsák terén lévő másik két székhely – múlt heti lapszámunkban szóltunk róluk – inkább várostörténeti szempontból fontos, hiszen több mint hetven éven át ezekben működött egy országos érdekeltségű intézmény, amely több szempontból is megváltoztatta Marosvásárhely sorsát.


Időjelek

Vásárhely óvárosában tehát, egészen pontosan a Bolyai utca 30. szám alatti épület tehát igencsak felkelti az arra járók figyelmét. A késői klasszicizáló barokk-empire épület léte Kendeffy Elek özvegyének köszönhető. Az ő megbízásából építették. Erre emlékeztet az épület előcsarnokában elhelyezett, ma címerétől megfosztott márványtábla is, melyen ez olvasható:

„Gróf Bethlen Krisztina, néhai E gróf Malomvizi Kendeffy Elek úr a Tsászári Királyi és Apostoli Felségnek, az Erdélyi Királyi Gubernaum belső titkos Tanátsossa Árva özvegye Építette a Török Háború alatt az MDCCLXXXI-ik Esztendőben.”

Befejezésül azonban még írnunk kell arról is, hogy 1993 decemberében a hálás utókor háromnyelvű emléktáblát akart elhelyezni az épület falán. Ezt azonban a hatóság az utolsó pillanatban megakadályozza. Amint azt már jeleztük, ezt az emléktáblát azóta a Vártemplomban őrzik, melynek magyar felirata az alábbi:

„Ebben az épületben működött az 1793-ban alakult Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság”.

Talán épp itt lenne már az ideje annak, hogy az emléktábla felkerüljön a Kendeffy-házra.


Mai képek: Nagy-Bodó Szilárd

A régi képekért köszönet Madaras Józsefnek


Share Button
Ennyien olvasták: 236

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.