Központ
2017. szeptember 25. hétfő, Eufrozina, Kende
Borús
Hétfő
Borús
Jórészt felhős
Holnap
Jórészt felhős
Helyenként felhős
Szerda
Helyenként felhős

Vásárhely egyik legszebb épülete, a Kendeffy-palota

Központ február 27, 2014 Társadalom

Vásárhely egyik legszebb épülete, a Kendeffy-palota

k1

Az épület 1789-ben épült késő – klasszicizáló – barokk stílusban. Gróf bethleni Bethlen Krisztina, néhai gróf Malomvizi Kendeffy Elek, az erdélyi Gubernium titkos tanácsosának özvegye megbízásából. Ezt jelzi az előcsarnokban elhelyezett márványtábla is. Az épület a család téli szállása volt, de 1827-től a Királyi Ítélőtáblának lett az otthona.

 

Erdély első közkönyvtára

k2

Orbán János művészettörténész a következőképpen beszél a Kendeffy házról: „…amellett, hogy a város egyik legszebb épülete, itt székelt az az intézmény, amelynek köszönhetően egyik napról a másikra egy nagyobbacska faluból fontos kulturális központtá vált Marosvásárhely”.

Amikor a tizennyolcadik században ide költözött a Királyi Tábla, több mint száz bíró, ügyvéd, tisztviselő telepedett meg a városban, amely így már kezdte felkelteni számos nemesi család és építőmester érdeklődését.

Szintén a Királyi Táblának köszönhető, hogy Marosvásárhelyen épült meg Erdély első közkönyvtára.

Itt tevékenykedett Aranka György is

Az 1754-ben a Medgyesről Marosvásárhelyre helyezett ítélőtábla rövid ideig a főtéri Városházán, majd a Steibel- és Dudutz-féle házban, végül a régi Vármegyeházában székelt, míg a Kendeffy-házban végleges otthonra nem lelt.

Amint azt már említettük a sok kiváló jogásza és több mint negyven kancellistája megpezsdítette a város társadalmi életét.

A Marosvásárhelyi útikalauzban is olvasni, hogy hosszú időn át itt tevékenykedett Aranka György (1737-1817), a Királyi Tábla ülnöke, és az EMNYT megalapítója.

Az Erdélyi Magyar Nyelvmivelő Társaság célja a magyar nyelv ápolásán kívül a társadalom és természettudományok művelése és népszerűsítése volt.

Információnk van arról is, hogy 1993 decemberében a hálás utókor háromnyelvű emléktáblát akart elhelyezni az épület falán, de ezt a hatóság megakadályozta. Az emléktáblát azóta a Vártemplomban őrzik.

Ki kell emeljük azt, hogy itt tanult Kemény Zsigmond regényíró, Dósa Elek jogtudós, Szilágyi Sándor és Kővári László történész, valamint Urházi György, Avram Iancu és Al. Papiu Ilarian. Az utóbbi kettőre az épület falán 1968-ban elhelyezett márványtábla emlékeztet.

A székely és a magyar lobbi hozza Vásárhelyre az intézményt

De lépjünk vissza még egy kicsit az időben. Ahogyan az A város meséi című könyvben is olvasható, a Királyi Táblát 1542-ben létesítették. Kezdetben az erdélyi vajdák ítélőszékeként működött, és itt főleg a nemesek pereit tárgyalták.

1754-ben tehát Medgyesről Marosvásárhelyre költöztették az intézményt, elsősorban magyar és székely nyomásra. Az utóbbiaknak ugyanis érdekükben állt, hogy valamelyik székely városban működjön a tábla.

Kolozsvár lett volna a másik opció, és Bánffy gróf más arisztokratákkal egyetemben közben is járt ennek érdekében, végül azonban a székely lobbi erősebbnek bizonyult, és Marosvásárhely nyert, noha nem volt felkészülve egy ilyen méretű intézmény befogadására.


Az otthont adó épületek

A birtokunkban lévő dokumentumokból az is kiderül, hogy Vásárhely magisztrátusának kötelessége volt kijelölni egy ingatlant a Királyi Tábla számára. Megfelelő épület hiányában, Marosszék székházában, a Bolyai Líceummal szembeni ingatlanban helyezték el a szóban forgó intézményt.

Hat-hét évig működött itt, utána ugyanis vásároltak egy telket, és építettek egy székházat a jelenlegi Rózsák tere 4. szám alatt.

Erre 1760 és 1761-ben került sor, majd a hetvenes és nyolcvanas években új szárnyakkal bővítették, amelynek néhány része máig fennmaradt.

A Királyi Tábla 1814-ig székelt itt, ekkorra azonban annyira leromlott az épület állaga, hogy az intézményt ki kellett költöztetni. Akkor vásárolták meg a második székhelyül szolgáló ingatlant, amelyet azonban eleve ideiglenesnek szántak (a Rózsák tere 54. szám alatti épületről van szó, amely gróf Bethlen László tulajdona volt.) A Tábla a gróf fiától vásárolta meg az ingatlant.


Az állam cseréje

Amint az Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök összegyűjtött és nekünk átadott dokumentációjából kiderül, az Ítélőtáblának helyet adó Kendeffy-palota megvásárlási folyamata végül 1826 körül kezdődött el.

Össze lehet számolni azt, hogy ez volt a Királyi Tábla harmadik székhelye, és ez is maradt meg a köztudatban.

A fentiekben említettük már, hogy a palotát 1788 és 1789 között építtette gróf Kendeffy Elek özvegye, Bethlen Krisztina. A tágas, reprezentatív épület tökéletesen megfelelt erre a célra. Gyakorlatilag cserét hajtott végre az állam: a Királyi Tábla a Kendeffy családnak adta a városközpontban levő első két székhelyt, a gróf leszármazottjai pedig cserében az intézmény rendelkezésére bocsátották a palotát. Erről a folyamatról azonban elég keveset lehet tudni.

Lapunkban helyet kell adjunk annak az információnak is, hogy az épületben van egy emléktábla, amelyen fel van tüntetve az építés éve, illetve még azt is tudjuk, hogy amikor ideköltözött a Királyi Tábla kibővítették az ingatlant.

A ránk bízott leírásokból kiderül, hogy 1827 és 1828 között Schaffner Ignác kőműves pallér és Thomas Rupert ácspallér vezetésével csatoltak új szárnyakat az épülethez, amely azonban ennek ellenére is megőrizte a barokk jellegét. Ez annak köszönhető, hogy a szakemberek nem nyúltak a homlokzathoz.

A palotához több melléképület, valamint egy kert is tartozott, amely a mai Retyezát utcáig nyúlt. Ezek helyére építették később a bíróságot és a börtönt.

A legújabb kor

A második világháború után egy ideig a bíróság, később a Színművészeti Intézet, az OGYE, vagyis az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem diákotthona, a Székely Népi Együttes, a Pártkabinet és 1989-től különböző pártok és szervezetek székhelye volt.

1990. március 19-én ez az épület volt a marosvásárhelyi fekete március egyik színhelye. Ide menekült Sütő András, aki a bántalmazások során elvesztette egyik szemét.

1995-ben hozzákezdtek az épület felújításához, belső átépítéséhez, és így megfelelő feltételeket biztosítottak az ide visszaköltöző Ítélőtábla számára.


Mai képek:  Nagy-Bodó Szilárd

A régi képekért köszönet Madaras Józsefnek


Share Button
Ennyien olvasták: 208

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.