Központ
2017. december 13. szerda, Luca, Otília
Eső
Ma
Eső
Borús
Holnap
Borús
Eső valószínű
Péntek
Eső valószínű

Verespatak: „Ez egy vállalhatatlan projekt”

Központ április 20, 2012 Társadalom

Verespatak: „Ez egy vállalhatatlan projekt”

verespatak

Verespatak és a vehemens, bányanyitást támogató érvek hallatán sokakat elönt az indulat. De lássuk, mit mondanak a szakemberek: Korodi Attila, frissen kinevezett környezetvédelmi miniszter, Kósa László, a marosvásárhelyi Focus Öko Center munkatársa, és L.I., biológus, tüntetéseken részt vevő anti-goldos.

Ismeretes, hogy az új zöld szaktárcavezető beiktatásán a mi kalózunk ultimátumot adott Korodinak, miszerint haladéktalanul választ kell adnia a kanadai RMGC befektetőinek az aranykitermeléssel kapcsolatosan. Parafrazálom Băsescu szavait: „A verespataki projekt 1997 óta asztalon van, és azóta nem sikerült döntést hozni. Természetesen, én a bányanyitás mellett török lándzsát, de önnek kell konkrét választ adnia. Igen, vagy nem, ilyen egyszerű, és akármi is legyen a válasza, minél sürgősebben döntenie kell és nyilvánosság elé tárnia azt.”  Magyarán: a felelősséget átruházta a szakminisztériumra.

A zöldek és a civilek elmondásuk szerint sokkal inkább bíznak Korodi Attilában, mint az elődjében, Borbélyban. „Megígérhetem mindenkinek, hogy csakis szakértői vélemény alapján születik döntés a verespataki bányaberuházással kapcsolatosan” – jelentette ki határozottan Korodi Attila. Hozzátette: enélkül elképzelhetetlennek tart bármiféle választ adni a kanadai befektetőknek, hisz szerinte a beruházást csak akkor szabad megvalósítani, ha  garancia van arra, hogy eleget tesznek minden környezetvédelmi feltételnek. „Egyetértek az államfővel, hogy ebben a kérdésben mihamarabb döntést kell hozni, viszont akkor vállalhatom magamra az elhatározás következményeit, ha minden jogi feltétel teljesül, és ha minden egyes – a műszaki elemző tanácsban résztvevő minisztérium és közintézmények – szakemberei hozzájárulnak ehhez szakmai tudásukkal. Amikor ezek összeállnak, akkor lehet döntést hozni, legyen az pozitív vagy negatív” – összegzett.

A hozzáértő zöldek logikusan érvelnek a bányanyitás ellen

A zöld aktivista Kósa László lapunknak elmondta: „A ciántechnológiás kitermeléssel semmilyen körülmények között nem tudok egyetérteni, hisz borzasztó hatásai ismertek, és a falu helyén egy szétrombolt hely keletkezne, nem mellesleg Európában a legnagyobb zagytározó. Az pedig esti mese, hogy hatástalanítani lehet. Nem, tízezer évekig érezni lehet majd a negatív hatását. Nem beszélve arról, hogy maga a beruházás gazdasági szempontból is nagyon kétes és ellentmondásos: egy nem többségi román tulajdonban levő cég termelje ki Románia aranyát, amelyből mi kapunk (csekély) részesedést” – fejtette ki Kósa. Ugyanakkor az is sántít, hogy az államfő a bányászatot tartja az ország egyetlen mentsvárának, amely kimenthetne bennünket a recesszióból. Kedves olvasók, ő is tudja, hogy a beruházás maximálisan 15 évet tartana, tehát véges forrásokról beszélünk, és hogyha egyetlen reményünk a gazdasági fellendülésre a bányászat, akkor szerintem nyugodtam már most pakolhatunk a bőröndünkbe, és lehúzhatjuk a redőnyt.

A több anti-goldos tüntetőakcióban is részt vevő L.I., biológus elmondta: „Számtalan okból ellenzem a bányanyitást, egyrészt azért, mert elejétől fogva >>bűzlött<< a projekt: egy adóparadicsomban létrehozott off-shore típusú vállalatokból álló cég kezébe került Románia legnagyobb aranytartaléka. Megvesztegetések, kétes engedélyszerzések, a monoindusztriális terület létrehozása, a lakosság nagy részének kiköltöztetése, a tiltakozók állandó félelemben tartása, a közösség megosztása és nem utolsósorban egy undorítóan tendenciózus médiakampány – ezek azok a tények, amelyekből könnyűszerrel rájöhetünk, hogy valami nagyon nincs rendben” – ecsetelte a biológus. Hozzátette, hogy a bánya engedélyeztetési procedúráját rég le kellett volna állítani, hiszen több háztartás- és telektulajdonos kijelentette, hogy nem adja el azon tulajdonait, amelyek érintettek lennének, nekik pedig joguk van ingatlanjaikhoz, de egy egészséges környezetben való élethez is. Másrészt számtalan bírósági döntés született a bánya ellen tiltakozó civil szervezetek keresetei révén, melyek értelmében a hatóságok rég vissza kellett volna dobják az egész dokumentációt. „A Kirnyik hegy régészeti mentesítési bizonylatát 2004-ben bocsátotta ki a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium, azt követően, hogy 2003-ban a Minvest Deva (az RMGC állami társtulajdonosa) minden ehhez szükséges engedély nélkül elkezdte a verespataki, törvényes védettséget élvező hegyet robbantani és bányászni. A bizonylatot 2007-ben a Brassói Törvényszék felsőfokon semmissé nyilvánította, viszont tavaly újból kibocsátották” – mesélte lapunknak.

A tervezett bánya mérete, a robbantások és az alkalmazott ciánvegyületek mennyisége sajnos kevésbé ismert, a nagyközönséget erről nem tájékoztatja a média. Viszont tudni kell, hogy Verespatakon a hatalmas bánya és a zagytározó által elfoglalt ipari zóna elpusztítaná Szarvaspatak települést és Verespatak nagy részét. A környéken lehetetlen lenne bárkinek is élni.

Azt is tudjuk, hogy Európában a Skandináv államokban termelnek ki aranyat ciános technológiával – és erre előszeretettel hivatkozik az államfő is, de Borbély, volt szaktárcavezető is. Nos, ez a párhuzam nagyon hasonlít ahhoz az eukleidészi axiómához, amelyben a párhuzamosak valahol a végtelenben találkoznak. „Semmiképpen nem lehet Romániát összehasonlítani a Skandináv államokkal. Ahogy országunkban nem tartják be a legalapvetőbb törvényeket, úgy a környezetvédelmi előírásokat is megszegnék. Nem beszélve arról, hogy egy kanadai cégnek semmiféle érdeke vagy érzelmi köteléke nem fűződik Verespatakhoz és annak megmentéséhez” – véleményezi Kósa.

Politikai téma egy külföldi magáncég befektetése

Nem mondok újat azzal, hogy országunk nincs abban a kivételezett helyzetben, hogy egy környezetvédelmi kérdésből ekkora, hosszú évek óta húzódó probléma kerekedjen. Itt politikáról és pénzről van szó. De ez adatokat nézegetve, még gazdaságilag sem tűnik kifizetődőnek ez a beruházás. Az eredeti verzió szerint a román államot 4 százalékos járadék illetné a kanadai vállalattal kötött szerződés szerint, ami azt jelenti, hogy a kitermelésre váró 300 tonna aranyból Románia 12 tonnát kaphatna, ha sikerül a szerződést újratárgyaltatni, akkor ennél valamivel többet. De mi lesz akkor, ha az aranyrudak a kanadai mágnások, illetve politikusaink polcain kötnek majd ki? És az ország – ne adj’ Isten Erdély – egy grammot sem fog látni belőle…

Băsescu a bányanyitás mellett szóló másik érve a munkahelyteremtés. „Fontos szempont a munkahelyteremtés, és a hatékonyan működtethető bányászatra is környezetvédelmi szakemberként áldásom adnám, de ezt úgy kellene kivitelezni, hogy nem csak ma, hanem 20-50 év múlva is visszaigazolja az idő a döntés helyességét” – jelentette ki Korodi.

„Ez ebben a formában egy vállalhatatlan projekt. Egy sivatagban el tudnám képzelni, de ott sem szívesen. De semmiképp a Nyugati Szigethegységben, amely pont arról híres, hogy az ott lakók fenntartható gazdálkodást folytatnak napjainkig, és jól megfér egymással a külterjes állattartás, a turizmus, az erdőgazdálkodás, és mindemellett farkasok, medvék és hiúzok élnek” – összegzett L.I. „Ez a projekt egy olyan altalajkincsnek az esztelen kizsákmányolása, amelyet százszoros, ezerszeres áron fizetünk meg, és mindemellett a miénk, de főleg a jövő generációé. Ha a bányászat beindul, akkor a helybéliek alapvető emberi joga, a tulajdonhoz való jog is sérül. És ez már nemcsak egy helyi vagy regionális, hanem a jogállamot, a demokratikus állam létét megkérdőjelező probléma.”


Share Button
Ennyien olvasták: 284

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.